Vajna András

Vajna András György, angolosan: Andrew G. Vajna, művésznevén: Andy Vajna (Budapest, 1944. augusztus 1. – Budapest, 2019. január 20.^[5]) magyar-amerikai filmproducer és vállalkozó, az etyeki Korda Filmstúdiók egyik alapítója, 2010-ig az InterCom Zrt. elnöke. 2011 januárjától haláláig a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos tisztségét töltötte be, feladata „a magyar film megőrzésére, fejlesztésére, állami támogatására és az ezzel kapcsolatos kormányzati tevékenység összehangolására irányuló stratégia kidolgozása” volt.^[6][7] 2018-ban Magyarország 14. leggazdagabb és 5. legbefolyásosabb személye volt.^[8]

Vajna András
2013 novemberében
Született	Vajna András György 1944. augusztus 1.[1] Budapest
Elhunyt	2019. január 20. (74 évesen)[2][1] Budapest[2]
Álneve	Andy Vajna
Állampolgársága	magyar amerikai[3]
Házastársa	Cecilia Mong Vajna Tímea (2013. augusztus 18. – 2019. január 20.)
Gyermekei	Justin Vajna (1980. november 3.–2007. március 2.)
Szülei	Vajna György András Korda Klára Mária
Foglalkozása	producer, vezető producer, fodrász, fotógráfus, teniszedző, síedző, üzletember
Tisztsége	kormánybiztos (2011. január – 2019. január 20.)
Iskolái	Kaliforniai Egyetem, Los Angeles ( – nincs)
Halál oka	betegség
Sírhelye	Fiumei úti sírkert[4]
weboldal IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Vajna András témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Származása

Apai nagyszülei Weidmann Salamon (1872–1956) könyvelő és Ehrenwald Berta (1874–1948)^[9] szabónő 1901-ben kötöttek házasságot Budapesten.^[10]

Édesapja, Vajna (Weidmann) György (1913–1994)^[11] a Fiumei Kávébehozatali Társaság cégvezetője volt Budapesten.^[12][13] Édesanyja Korda Klára (1914–1997) volt.^[14]

Életpályája

1956-ban a Nemzetközi Vöröskereszt segítségével egyedül menekült el Magyarországról, de később a családja tagjaival Los Angelesben találtak ismét egymásra. A Kaliforniai Egyetemen tanult, tanulmányait végül nem fejezte be.^[15]

A Távol-Keleten kezdte tevékenységét: először fodrász és parókakészítő volt, aztán mozik működtetésével és filmforgalmazással foglalkozott. A Panasia Film (Hongkong) eredményesen működött, így megteremtődött a terjeszkedés lehetősége.

Az 1970-es évek középén Cannes-ban ismerkedett meg későbbi üzlettársával, a libanoni Mario Kassarral(wd). 1976-ban Kassarral közösen megalapította a Carolco Pictures céget,^[16] amely hamarosan mamutvállalattá fejlődött, s a világ legbefolyásosabb forgalmazói sorába emelkedett.

1982-től hívta életre az Amerikai Filmpiackutató Társulást, elnöki posztját maga foglalta el. Produceri filmográfiája A csendestárs című alkotással kezdődött. A listán számos világsiker, kedvelt szórakoztató produktum, modern művészi érték található.

1988-ban megkezdődött a Carolco auditja (mielőtt kiválna a cégből), és Vajna 1988-89-es adóbevallásait is felülvizsgálták. A Time magazin egy 1991-es cikke szerint „leányvállalataik hálózata olyan zavaros, hogy a tőzsdei elemzők sem képesek követni”. Az IRS (Internal Revenue Service – az Egyesült Államok adóhatósága) tizennégy éven át vizsgálódott Kassar és Vajna offshore manőverei után, melyek megállapítása (kamatmentes kölcsönökből házak, festmények vásárlása, szerencsejáték-veszteségek kiegyenlítése) miatt a Carolco részvényesei kollektív keresetet nyújtottak be. A részvényesek Kassar elleni pere végül egyezséggel zárult, Vajnánál összesen 11 milliót minősített kölcsön helyett (adóköteles) jövedelemnek az IRS.

Magyarságát őrizve kapcsolatot tartott a hazai filmélet szereplőivel, tevékenyen hozzájárult az 1996-os októberi filmes magyar világtalálkozó előkészítéséhez. Gesztusnak tekinthető az is, hogy Budapesten forgatták az Evita című Vajna-szuperprodukció számos jelenetét, mialatt az Egyesült Államokban (1996 áprilisában) Kassar és Vajna személyes adóügyeiben külön vizsgálat indult. Az IRS megállapítása szerint Vajna és Kassar – a kettejük és/vagy családtagjaik által birtokolt – offshore cégeken keresztül 1988-90 között együttesen 75 százalékos Carolco-részesedést adtak el összesen 286 millió dollárért, ami után nem adóztak az Amerikai Egyesült Államokban. Vajna ügye végül 2001-ben zárult: a követelt 41,1 millió helyett – ebből 33,7 adóhátralék, 7,4 millió büntetés – 6,5 millió dollár adóhátralékot fizetett. Ügyeinek súlyát a filmtörténet két leghosszabb auditja és adócsalási vizsgálata jellemzi.^[17]

Magánélete

Első felesége a kínai származású Cecilia Mong volt. Közös gyermekük Justin (1980–2007) zenésznek készült, de súlyos betegsége miatt öngyilkos lett.^[18]

Utána 12 évig élt Somogyi Csillával.^[19] 1996-ban, A miniszter félrelép című film forgatásán ismerkedett meg Dobó Kata színésznővel, akivel 2006-ig élt együtt.

2007–2010 között Tóth Éva modellel élt együtt.

2010-ben ismerkedett meg Palácsik Tímeával, akivel 2013-ban házasságot kötött.

2009-ben rákot diagnosztizáltak nála, akkor azonban kigyógyult a betegségből.^[20][21] Később ér- és szívproblémákkal, valamint cukorbetegséggel is küzdött.^[22][23] 2019. január 20-án, 74 éves korában hunyt el budapesti otthonában.^[5][24] Halálát valószínűleg szívinfarktus okozta.^[23]

Emlékezete

Sírja a Fiumei úti sírkertben, 2023

Halála napján a TV2 Csoport csatornáin fekete csíkkal, a TV2-n 18.55-kor A Miniszter félrelép, 21.20-kor a Die Hard 5 – Drágább mint az életed, 23.20-kor pedig a Rambó filmet adták le, másnap pedig a Mokkában is megemlékeztek többek között Návai Anikó, Koltai Róbert, Gáspár Sándor, Fenyő Iván és Leslie Mándoki. A Fem3 Caféban pedig Dudás Viktor filmszakértővel emlékeztek, de a Tények extrában is megemlékeztek Andy Vajnára életéről és munkásságáról. A Duna TV-n 21.00-kor emlékére leadták a Szabadság, szerelem című filmet. A Hír TV-n 22.00-kor leadták a Sziluett 2007-es, Andy Vajnával készült portréinterjúját. Az ATV pedig 21.55-kor leadta élete utolsó interjúját, ahol Tenki Réka színésznő és Szász János rendező mellett többek között a sikeres filmezésről, annak receptjéről, a magyar sikerekről, valamint az amerikai „piacra” való betörésről is beszélgettek Jakupcsek Gabriellával a Jakupcsek pluszban.

2019. január 31-én kísérték utolsó útjára a Fiumei úti sírkertben. A temetésen megjelent többek között Orbán Viktor miniszterelnök, Arnold Schwarzenegger, Paul Verhoeven, Mándoki László, Dobó Kata, Rogán Antal, Schmidt Mária, Gönczi Gábor, Hiller István, Schell Judit, Kocsis Máté és Fenyő Iván.^[25]

Síremlékét Páljános Ervin^[26] szobrász és Pap Lajos kőfaragó^[27] készítették, végleges felállítása 2020-ban történt meg.^[28]

Médiaérdekeltségei

2015-ben megvásárolta a TV2 Csoportot.^[29] 2016-ban a Rádió 1 is az ő tulajdonába került.^[30] 2017-ben megvette a Lapcom Zrt.-t, ami magába foglalja a Borsot, a Délmagyarországot és a Kisalföldet.^[31]

Válogatott filmográfia

• A csendestárs (The Silent Partner), 1978, kanadai, rendezte: Daryl Duke
• Menekülés a győzelembe (Victory), 1981, USA, rendezte: John Huston
• Rambo – Első vér (First Blood), 1982, USA, rendezte: Ted Kotcheff
• Rambo II. (Rambo: First Blood, Part II.), 1985, USA, rendezte: George P. Cosmatos
• Angyalszív (Angel Heart), 1987, USA–angol–kanadai, rendezte: Alan Parker
• Különös kegyetlenséggel (Extreme Prejudice), 1987, USA, rendezte: Walter Hill
• Vasmadarak 2. (Iron Eagle II.), 1988, kanadai, rendezte: Sidney J. Furie
• Rambo III., 1988, USA, rendezte: Peter MacDonald
• Vörös zsaru (Red Heat), 1988, USA, rendezte: Walter Hill
• Total Recall – Az emlékmás (Total Recall), 1990, USA, rendezte: Paul Verhoeven
• Jákob lajtorjája (Jacob's Ladder), 1990, USA, rendezte: Adrian Lyne
• Hajszál híján (Narrow Margin), 1990, USA, rendezte: Peter Hyams
• Air America, 1990, USA, rendezte: Roger Spottiswoode
• Terminátor 2. – Az ítélet napja (Terminator 2: Judgement Day), 1991, USA, rendezte: James Cameron
• Tökéletes katona (Universal soldier), 1992, USA, rendezte: Roland Emmerich
• Elemi ösztön, 1992, USA, rendezte: Paul Verhoeven
• Medicine Man, 1992, USA, rendezte: John McTiernan
• Tombstone, 1993, rendezte: George P. Cosmatos
• Az éj színe (Color of Night), 1994, USA, rendezte: Richard Rush
• Reneszánsz ember (Renaissance Man), 1994, USA, rendezte: Penny Marshall
• Nixon, 1995, USA, rendezte: Oliver Stone
• Dredd bíró (Judge Dredd), 1995, USA, rendezte: Danny Cannon
• A skarlát betű (The Scarlet Letter), 1995, USA, rendezte: Roland Joffé
• Die Hard – Az élet mindig drága (Die Hard With a Vengecance), 1995, USA, rendezte: John McTiernan
• Evita Evita, 1996, USA, rendezte: Alan Parker
• Árnyék-összeesküvés (Shadow Conspiracy), 1997, USA, rendezte: George P. Cosmatos
• A miniszter félrelép, 1997, magyar, rendezte: Koltai Róbert, Kern András
• A 13. harcos (The 13th Warrior), 1999, USA, rendezte: John McTiernan
• Amerikai rapszódia (An American Rhapsody), 2001, USA–magyar, rendezte: Gárdos Éva
• Én, a kém (I Spy), 2002, USA, rendezte: Betty Thomas
• Terminátor 3. – A gépek lázadása (Terminator 3: Rise of the Machines), 2003, USA, rendezte: Jonathan Mostow
• Elemi ösztön 2. (Basic Instinct 2), 2006, USA, rendezte: Michael Caton-Jones
• Szabadság, szerelem, 2006, magyar, rendezte: Goda Krisztina
• A szabadság vihara (Freedom's Fury), 2006, USA, dokumentumfilm
• Terminátor – Sarah Connor krónikái (Terminator: The Sarah Connor Chronicles), 2006, USA, tévésorozat
• Terminátor: Megváltás (Terminator Salvation), 2009, USA–német–angol, rendezte: Joseph McGinty Nichol (McG)

Díjai

• Kisvárda díszpolgára (2019) /posztumusz/^[32]