Vass Viktor

Vass Viktor, névváltozata: Vas Viktor, születési nevén Práger János Viktor (Szombathely, 1873. május 8.^[4] – Budapest, Józsefváros, 1955. január 30.)^[5] magyar szobrász.

Vass Viktor
Műtermében, a Százados úti művésztelepen (1927)
Született	Práger János Viktor[1] 1873. május 8.[2][1] Szombathely
Elhunyt	1955. január 30. (81 évesen)[3] Budapest[3]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Kubovszky Anna (h. 1904–1926) Sebestyén Ilona (h. 1932–1955)
Foglalkozása	szobrász
A Wikimédia Commons tartalmaz Vass Viktor témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Práger József (1841–1911) molnár és Pánok Terézia fiaként született. Tanulmányait Bécsben, az Iparművészeti Akadémián végezte, majd hat éven keresztül Viktor Oskar Tilgner mellett dolgozott. 1901-ben Budapestre költözött, 1909-től a Műcsarnok kiállításainak is résztvevője volt. A Százados úti művésztelep egyik kezdeményezője volt, 1911-től egészen haláláig munkálkodott itt.

Művei között közel háromszáz síremlék, harminc hősi emlék szerepel, többek között: az Eigel, a Kleés, a Rémy, a Marschall család síremléke, illetve a Watterich és a Wörner család síremléke (Philipp Istvánnal) a Fiumei úti sírkertben áll. Továbbá Jászberény, Albertfalva, Nagytétény hősi emlékei is az ő munkái. A zugligeti Szent Család-plébániatemplom bejárata felett található reliefen saját magát és családtagjait is megörökítette a szobrász.

Családja

Első házastársa Kubovszky Anna Mária Ludovika (1881–1926) elárusítónő volt, akit 1904. november 14-én Budapesten, a Ferencvárosban vett nőül.^[6] Második felesége a nála húsz évvel fiatalabb Sebestyén Ilona volt, akivel 1932. január 9-én kötött házasságot.^[7]

Gyermekei:

• Vas Borbála Anna Mária (1906–1978)
• Vas Margit Gizella Hermina (1907–1984)
• Vas Győző Lajos (1912–1990)

Köztéri művei

• Rapaics Radó síremléke (1911, Szeged, Belvárosi temető)
• Tiszti hősi emlékmű (kő és bronz, 1928, Budapest, VIII. kerület, Ludovika-kert)
• Fekvő nő korsóval (műkő szobor, 1929, Budapest, XI. kerület)
• Pázmány Péter (kőszobor, 1930, Szeged, Pantheon)
• Hegedűs Gyula (bronz mellszobor, 1933, Budapest, Vígszínház előtt, 1952 óta a színház előcsarnokában)
• Hősi emlék (bronz, mészkő, 1934, Budapest, XXII. kerület, Nagytétényi út 263.)
• Albertfalvai hősi emlék (mészkő, márvány, 1941, Budapest, XI. kerület, Fehérvári út 219.)
• Bolyai János (kő mellszobor, 1952, Budapest, Városliget)

1913-ban Gémes Gindert Péterrel és Rerrich Bélával közösen részt vett Erzsébet királyné budapesti emlékműve pályázatán.^[8][9]