Vlagyimir Ivanovics Vernadszkij

Vlagyimir Ivanovics Vernadszkij, oroszul: Влади́мир Ива́нович Верна́дский), ukrán nevén Volodimir Ivanovics Vernadszkij / Володи́мир Іва́нович Верна́дський (Szentpétervár, Orosz Birodalom, 1863. március 12. - Moszkva, Szovjetunió, 1945. január 6.^[1]) orosz, ukrán és szovjet tudós, aki a geokémia, ásványtan, biogeokémia és kristálytan területén volt aktív,^[2] 1918-ban alapította az Ukrán Tudományos Akadémiát,^[3] 1926-tól a Csehszlovák- és Jugoszláv Tudományos Akadémia tagja,^[4] 1928-tól a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke. Ő szerepel az ukrán 1000 hrivnyás bankjegyen.

Vlagyimir Vernadszkij
Vernadszkij 1934-ben
Életrajzi adatok
Született	1863. március 12. Szentpétervár, Orosz Birodalom
Elhunyt	1945. január 6. Moszkva, Szovjetunió
Sírhely	Novogyevicsi temető
Ismeretes mint	filozófus geológus biológus biogeochemist kémikus egyetemi oktató ökológus geokémikus mineralógus tanár
Nemzetiség	orosz, ukrán
Házastárs	Natalii︠a︡ Egorovna Vernadskai︠a︡
Szülei	Ivan Vernadszkij
Gyermekek	Georgij Vlagyimirovics Vernadszkij
Iskolái	Szentpétervári Állami Egyetem
Pályafutása
Szakterület	geokémia, ásványtan, biogeokémia és kristálytan
Tudományos fokozat	doctor rerum naturalium doctor doktorátus (1897–, kémia) mesterfokozat (1891–)
Szakmai kitüntetések
A Szovjetunió Állami Díja A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1943. március 12.) Order of Saint Anna, 2nd class Order of Saint Stanislaus, 2nd class Sztálin-díj (1943) Order of Saint Anna, 3rd class Szent Szaniszló-érdemrend State Stalin Prize, 1st degree
Vlagyimir Vernadszkij aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir Vernadszkij témájú médiaállományokat.

Élete[4]

1889-től 1918-ig szinte minden nyarát Poltava környékén töltötte, 1890-ben megvizsgálta a Kremencsukhoz közeli földeket egy földtudományi expedíció keretében. 1912-ben tagja lett az Orosz (később szovjet) Tudományos Akadémiának. Az 1917-es forradalom után visszatért Moszkvába, ahol a Orosz Mezőgazdasági Minisztérium ásványtani és geológiai elnöke lett, és ez év augusztusában megválasztották az orosz oktatási miniszter helyettesének. 1918-ban visszament Ukrajnába, ahol megalapította és tagja lett az Ukrán Tudományos Akadémiának. 1919-ben, rostovi útja után nem tudott hazatérni Ukrajnába, így a Krím-félszigeten kötött ki, ahol a szimferopoli Tavriia Egyetem professzora és rektora volt. 1926-ban tagja lett a Csehszlovák, valamint a Jugoszláv Tudományos Akadémiának, majd 1928-ban a Franciának is. Ugyanebben az évben választották meg a Szovjet Tudományos Akadémia elnökévé.

• 
  Ukrán ezerhrivnyás bankjegy, Vernadszkij arcképével
• 
  Vernadszkij egy 1963-as szovjet bélyegen