Wolfsberg (Karintia)
város és község Ausztriában From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Wolfsberg (szlovénül Volšperk) város Ausztria Karintia tartományában, a Wolfsbergi járás központja. Lakossága 2016. január 1-én 25 045 fő volt.
_COA.svg)
_OSM_01.png)
Remove ads
Elhelyezkedése
Wolfsberg Karintia keleti részén a Lavanttali-Alpokban, a Lavant-folyó völgyének kb. a közepén helyezkedik el. A városi önkormányzathoz tartozó terület 278,63 km², amivel 1973-as létrehozásakor a harmadik legnagyobb osztrák önkormányzat volt, 2015 óta pedig az 5. legnagyobb. Az önkormányzat 40 katasztrális községbe[2] szervezett 75 faluból és településrészből[3] tevődik össze.
A környező települések: északra Bad Sankt Leonhard im Lavanttal, északkeletre Preitenegg, keletre Frantschach-Sankt Gertraud, délre Sankt Andrä, délnyugatra Griffen, nyugatra Eberstein és Klein Sankt Paul, északnyugatra Hüttenberg.
Remove ads
Története
A település területén bronzkori, a vaskori Halstatt-kultúrához tartozó és római kori leletekre is bukkantak.
A 11. század elején, 1007 körül a régió a bambergi püspök tulajdonába került. A helyet először 1178-ban említik Wolfsperch néven a lavanttali Szt. Pál-apátság birtokleveleiben. A vár alatti falu kereskedelmi gócponttá vált és 1289-ben már városként hivatkoznak rá. 1328-ban Werntho bambergi püspök (1329-1335) Wolfsberget tett meg valamennyi karintiai birtokának központjává (övé volt többek között St. Leonhard, Villach, Feldkirchen, Tarvis, Griffen stb.). 1331-ben városjogot kapott. 1338-ban a városból kiűzték a zsidókat. 1475-1480 között a várat sikertelenül ostromolták a magyarok és a törökök is.
A 16. században a város a reformáció egyik központjává vált. A közeli waldensteini várban Hans Ungnad működtette az egyik első osztrák nyomdát és kinyomtatta Luther Bibliáját, valamint röpcédulákat is német és szlovén nyelven. A ellenreformációval az addigi protestáns kápolnát a kapucinusoknak adták át.
1716-ban egy tűzvész során 170 ház leégett. 1759-ben a többi bambergi birtokkal együtt a várost a Habsburgok vásárolták meg. A korábban jövedelmező borkereskedelmet a vasművesség váltotta fel. 1846-ban Hugo Henckel von Donnersmarck felső-sziléziai gróf vásárolta meg a birtokot, ő alakította át a várat az angol Tudor-stílusnak megfelelően, ahogyan ma is látni.
A vasút 1879-ben ért el a Lavant völgyébe.
1934 július 26-án az osztrák nemzetiszocialisták puccskísérlete során a puccsisták elfoglaltál Wolfsberget, ahonnan a hadsereg másnapra verte ki őket egy 22 halottat követelő csata során. A puccsisták Jugoszláviába menekültek át.
A második világháborúban egy mintegy 7 ezer embert befogadó fogolytábor (Stalag XVIII A) működött a város mellett. 1944. december 18-án egy szövetséges bombázásban 46 hadifogoly és 3 civil meghalt. A kapituláció után a brit megszálló hatóságok ide gyűjtötték össze a karintiai, kelet-tiroli és stájer nemzetiszocialistákat és háborús bűnösöket, kb. 3-4 ezer főt. 1948-ban a tábort átadták az osztrák hatóságoknak.
Remove ads
Lakosság
Wolfsberg lakossága 2016. január 1-én 25 045 fő volt. 2001-ben a lakosok 95,8%-volt osztrák, 1,1%-a pedig boszniai állampolgár. Ekkor 89,3% volt római katolikus, 2% protestáns, 2,1% muszlim, 5,2% pedig felekezet nélküli.
Látnivalók
- a wolfsbergi vár
- a waldsteini vár
- a Szent Márk-templom
- a pékek kápolnája (1497-ből)
- a forsti Keresztelő Szt. János-templom
- a Bayerhofen-kúria
- a Thürn-kastély
- a Weißenau-kastély
- a Reideben-vár
A város futballcsapata, a Wolfsberger AC az osztrák első osztályban játszik.
Híres wolfsbergiek
- Patrick Friesacher Forma 1-versenyző
- Walter Kogler labdarúgó
- Elisabeth Köstinger politikus, az Európai Parlament képviselője
- Sabine Schöffmann snowboardos, 2011-ben junior világbajnok
- Rainer Schönfelder olimpiai bronzérmes síző
- Christine Lavant költő, a városban élt
Testvérvárosok
Jegyzetek
Fordítás
Források
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads