Zalabaksa

Zalabaksa község Zala vármegyében, a Lenti járásban.

Zalabaksa
Zalabaksa címere Zalabaksa zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Lenti
Jogállás	község
Polgármester	Dr. Szalár Edina (független)[1]
Irányítószám	8971
Körzethívószám	92
Népesség
Teljes népesség	601 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	42,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	16,1 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 42′ 22″, k. h. 16° 33′ 04″46.706169444444, 16.551180555556
Zalabaksa Pozíció Zala vármegye térképén
Zalabaksa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalabaksa témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A település Zala vármegyében, a Lenti-medence északi részén található, Lentitől 11 kilométerre északra, a megyeszékhely Zalaegerszegtől pedig 30 kilométerre délkeletre. A község területén áthalad át a 86-os főút, de a közigazgatási területének délnyugati részét egy rövid szakaszon érinti a Lenti-Bajánsenye közti 7416-os út is. A településről indul még ki, a 86-os főútból kiágazva a 7419-es út, amely Csesztreg központjába vezet, illetve itt ér véget a 7426-os út, amely Lentikápolnát és Kerkabarabást köti össze a 86-os főúttal.

Jelentős vízfolyása a Kerka patak, mely választóvonalát képezi Hetés, illetve Göcsej tájegységeinek.

Története

Zalabaksa és környéke ősidők óta lakott helynek számít, amit a falu határában feltárt késő bronzkori és római kori leletek is bizonyítanak. A jelenlegi főútvonala mentén húzódott a rómaiak híres és nagyon fontos hadi- és kereskedelmi útja, a nevezetes borostyánút is.

Az őstelepülés Szentandrás első írásos említése 1287-ből való, mely ekkor már egyházas hely volt. Később 1341-ben említették ismét az oklevelek Baxafalva, Hegendfelde néven.

A település az 1800-as évek végén egyesült Györfa kisközséggel, majd 1908-ban Baksát Zala előtaggal látták el, azóta mai nevét viseli. Később 1940-ben Cup kisközség is a település része lett.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Horváth Ottó (független)^[3]
• 1994–1998: Horváth Ottó (független)^[4]
• 1998–2002: Horváth Ottó (független)^[5]
• 2002–2006: Horváth Ottó (független)^[6]
• 2006–2010: Pácsonyi Imre (Fidesz-KDNP)^[7]
• 2010–2014: Horváth Ottó (független)^[8]
• 2014–2019: Horváth Ottó (független)^[9]
• 2019–2024: Horváth Ottó (független)^[10]
• 2024– : Dr. Szalár Edina (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	689	701	694	626	578	598	601
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 93,2%, cigány 4,6%, német 1,8%. A lakosok 73%-a római katolikusnak, 4,4% reformátusnak, 0,88% evangélikusnak, 1,76% felekezeten kívülinek vallotta magát (19,3% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 3,1% németnek, 1,9% cigánynak, 0,5% ukránnak, 0,3% szlovénnek, 0,2% románnak, 0,2% ruszinnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,7% volt római katolikus, 2,6% református, 1,2% görög katolikus, 0,9% evangélikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 10,2% felekezeten kívüli (29,6% nem válaszolt).^[12]

A település az irodalomban

• Érintőlegesen szerepel a település Bödőcs Tibor humorista első regényében, a zalai vidéki helyszínek sokaságát felvillantó Meg se kínáltak című kötetben (a 42. fejezetben).