Zirci járás

A Zirci járás Veszprém vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Zirc. Területe 331,02 km², népessége 19 516 fő, népsűrűsége pedig 59 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én egy város (Zirc) és 14 község tartozott hozzá.

Zirci járás
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Vármegye	Veszprém vármegye
Járási székhely	Zirc
Települések száma	15
városok	1
Népesség
Teljes népesség	18 294 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség	59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	331,02 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
A Zirci járás elhelyezkedése Magyarországon

A Zirci járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, 1970-ig, és székhelye az állandó járási székhelyek kijelölésétől (1886) kezdve mindvégig Zirc volt.

Települései

Település	Rang (2013. július 15.)	Közös hivatal	Kistérség (2013. január 1.)	Népesség (2013. január 1.)	Terület (km²)
Zirc	járásszékhely város	Zirc	Zirci	7 106	37,4
Bakonybél	község	Bakonybél	Zirci	1 264	24,36
Bakonynána	község	Bakonyszentkirály	Zirci	1 067	14,93
Bakonyoszlop	község	Bakonyszentkirály	Zirci	441	14,2
Bakonyszentkirály	község	Bakonyszentkirály	Zirci	867	27,9
Borzavár	község	Zirc	Zirci	723	13
Csesznek	község	Bakonyszentkirály	Zirci	563	24,21
Csetény	község	Csetény	Zirci	1 922	18,37
Dudar	község	Dudar	Zirci	1 643	24,58
Lókút	község	Zirc	Zirci	411	18,11
Nagyesztergár	község	Dudar	Zirci	1 196	18,29
Olaszfalu	község	Bakonybél	Zirci	1 061	42,8
Pénzesgyőr	község	Bakonybél	Zirci	332	17,65
Porva	község	Bakonyszentkirály	Zirci	435	28,13
Szápár	község	Csetény	Zirci	485	7,09

Fekvése

A Zirci járás Veszprém vármegye északkeleti részén található. A megyén belül szomszédos a Pápai, a Várpalotai és a Veszprémi járással, továbbá Fejér vármegye Móri, Győr-Moson-Sopron vármegye Pannonhalmi és Komárom-Esztergom vármegye Kisbéri járásával.

Ez a vidék különösen gazdag a természeti szépségekben. A környék gyönyörű, műemlékekben gazdag települései, erdei, természet- és tájvédelmi területei, és arborétumai fogadják egész évben az idelátogatókat.

A Bakony hegyeit a földtörténeti harmad- és negyedidőszak hozta felszínre a Pannon-medencében. A táj kialakulásában nagy szerepet játszott a tenger. Többször is megjelent, egyszer mély volt és sós vizű, máskor sekélyebb és édesvizű vagy éppen mocsártenger. Erre a múltra utalnak az ásványok.

Ezért a környék bővelkedik karsztjelenségekben: a csapadékvíz, a folyóvizek hatására víznyelők, sziklatornyok alakultak ki – több mint száz barlangot hozva létre. A vizet a hegységet alkotó mészkő és dolomit a mélybe vezeti, a hegység lábánál pedig bővizű karsztforrások formájában engedi ismét útjára.

Az Északi-Bakony mintegy 300 méteres platóján kupolaszerűen ülnek a hegyek, közülük a legmagasabb a Kőris-hegy (709 m.). Mellette több, 600 méter fölötti hegy sorakozik, így méltán hívhatjuk az Északi-Bakonyt a Dunántúl tetejének.

A Magas-Bakony csapadékossága a sűrűbb, magasabbra növő faállományon meg is mutatkozik. A Bakony legmagasabb területein a zárt lombkoronájú bükkösök a jellemzőek, alacsonyabb részein a gyertyános–tölgyesek, a korai juhar, a magas kőris, a hegyi juhar és a hegyi szil. A kiszélesedő völgyek patakjait, az állandó és időszakos vízfolyásokat égerligetek, fűz-, nyár-; ligeterdők kísérik.

Ennek a változatos és gyönyörű tájnak a megismerésében nyújt nagy segítséget az idelátogatóknak a számos kiépített tanösvény. A terület élővilága pedig rendkívül gazdag, megannyi állatfajnak ad otthont e táj így ne csodálkozzunk rajta, ha utunk során néhány őzzel, erdei nyúllal vagy mókussal találkozunk.

Története

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Nevezetességei

• Bakonybéli tájház, Bakonybél
• Bakonyi Erdők Háza
• Állandó néprajzi gyűjtemény Reguly Antal szülőházában, Zirc
• Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc
• Barokk apátsági templom és Reguly Antal Műemlék Könyvtár, Zirc