Zsombó

Zsombó nagyközség Csongrád-Csanád vármegye Mórahalmi járásában.

Zsombó
Zsombó címere Zsombó zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Csongrád-Csanád
Járás	Mórahalmi
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Egyesület)[1]
Irányítószám	6792
Körzethívószám	62
Testvér­települései	Lista Orotva Ipolynyék
Népesség
Teljes népesség	3390 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	122,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	26,89 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 20′, k. h. 19° 59′46.333333333333, 19.983333333333
Zsombó Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
Zsombó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsombó témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Szegedtől északnyugatra fekszik; szomszédai észak felől Balástya, kelet felől Szatymaz, délkelet felől Szeged (Kiskundorozsma), nyugat felől Bordány, északnyugat felől pedig Forráskút.

Megközelítése

A települést elkerülik a térség főbb útvonalai; az 5-ös főútról Szatymazon át érhető el, a 4525-ös úton, az M5-ös autópályáról pedig a balástyai csomópontnál letérve, Forráskútig az 5422-es, majd onnan az 5405-ös úton (ez utóbbi tekinthető Zsombó főutcájának). Bordány felé a község központjából az 5427-es út vezet, és közvetlenül a déli határszéle mellett elhalad még az 5408-as út is.

Nevének eredete

• 1717. Forro Somboja
  ( Jacobus Forro családnévből, valószínűleg a régi tulajdonos neve valamint a birtokos személyraggal ellátott zsombó, „nyáron kiszáradó vízállás náddal, bozóttal; zsombék” jelentésű főnévből)
  • → Forrózsombója
  • → 1926. Zsombódülő
  • → 1937. Zsombó

Története

Zsombó környéke már a bronzkorban is lakott volt. Területéről késő bronzkori és honfoglalás kori leletek kerültek napvilágra.

A település környéke egykor a Dorozsma nemzetség birtokai közé tartozott.

A török hódoltság után a környék királyi birtok lett, melyet a Német Lovagrend kapott meg.

1719-ben az egykor Kiskundorozsma határához tartozó területre a Jászságból telepítettek családokat, akik a környék fekete földjein gabonát termeltek, míg a nyugatra, a mai Zsombó helyén fekvő területeken rideg állattartást folytattak.

A település nevét 1742-ben említették először a Forrosomboi csárda nevében. E csárdában a hagyomány szerint Rózsa Sándor is mulatott egykor.

1950-ben szervezték községgé az egykor Kiskundorozsma határához tartozó területet Zsombó néven.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Dr. Faragó-Mészáros Vilmos (független)^[3]
• 1994–1998: Dr. Faragó-Mészáros Vilmos (független)^[4]
• 1998–2002: Dr. Faragó M. Vilmos (független)^[5]
• 2002–2006: Dr. Faragó-Mészáros Vilmos (független)^[6]
• 2006–2010: Gyuris Zsolt (független)^[7]
• 2010–2014: Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Közhasznú Egyesület)^[8]
• 2014–2019: Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Egyesület)^[9]
• 2019–2024: Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Egyesület)^[10]
• 2024– : Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Egyesület)^[1]

Népesség

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	3364	3358	3281	3345	3373	3361	3390
	2013	2014	2017	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 0,3% horvátnak, 0,3% németnek, 0,6% románnak, 0,4% szerbnek mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,6%, református 3,2%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 16,1% (25,4% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% románnak, 0,4% németnek, 0,4% szerbnek, 0,1-0,1% cigánynak, örménynek, szlováknak, ukránnak és horvátnak, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,5% volt római katolikus, 2,5% református, 0,7% görög katolikus, 0,5% evangélikus, 0,3% ortodox, 1,6% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 16,9% felekezeten kívüli (40% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

• A Nagyerdő természetvédelmi területén elterülő Zsombói Láp, mely többek között a zsombékról nevezetes.
  Zsombó erről a vizenyős, zsombékos területről kapta a nevét.
• A Nagyerdőhőz kötődik egy másik nevezetesség, a zsombói Rózsa Sándor Csárda, mely már 1747-ből származó írásokban is fellelhető volt. Az egykori csárda vendége volt a híres alföldi betyár, Rózsa Sándor is.
• 130 éves platánok a Palorai tanító féle fatornácos nyaralónál.
• A Lápastói dűlőben található a Király Nyárfája néven ismert hatalmas fehér nyárfa.
• A Lápastói dűlőben 1896-ban felállított viharharang, melynél Szentháromság ünnepén, minden évben fogadalmi misét tartanak.
• Áthalad területen az Alföldi Kéktúra útvonala.
• Wesselényi Népfőiskola (1982-)^[14][15]

Híres emberek

• Tombácz János mesemondó, a népművészet mestere (Szeged-Őszeszék, 1901. – Zsombó, 1974.)

Testvértelepülések

• Orotva, Románia
• Ipolynyék, Szlovákia