5-ös főút (Magyarország)

Az 5-ös főút Budapest, Kecskemét, Szeged és Röszke közt húzódik.

5-ös főút
Az 5-ös főút Kecskemét közelében
Az 5-ös főút nyomvonala
Úttípus	Elsőrendű főút
Hossza	185,401 km
Ország	Magyarország
Tartományok	Bács-Kiskun vármegye Pest vármegye Csongrád-Csanád vármegye Budapest
Mérnökségek	Magyar Közút Nonprofit Zrt.
Az út eleje	Budapest
Az út vége	Röszke
Időzóna	közép-európai idő
A Wikimédia Commons tartalmaz 5-ös főút témájú médiaállományokat.

Története

Az 1930-as évek óta felhagyott szakasz növényekkel benőtt burkolata a 48-as km közelében

A mai 5-ös út vonala az egyik legrégebbi közlekedési főirány az Alföldön. Az út Magyarország politikai és gazdasági központját nagyrészt az árvizektől mentes kiskunsági homokhátságon át köti össze a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelyével, Szegeddel. Ez a közlekedési főirány már az ország korai történetében kialakult, a 13. századi iratok az Ócsa–Örkény–Kecskemét–Szeged útvonalat Via Magnaként (nagy út, főbb út) említik. A későbbi forrásokban főként szegedi út néven található. Nyomvonala a történelmi időkben többször is áthelyeződött, ezen eltolódások a történelmi térképeken jól követhetőek. Az 1784-ben befejeződött Első katonai felmérés lapjain – természetesen még szám nélkül – már szerepel a Pest–Kecskemét–Szeged útvonal. A 18. század végén a nyomvonal még a Soroksár–Ócsa–Örkény–Kecskemét nyomvonalon húzódott. Ezen történelmi nyomvonal nem változott meg a Harmadik katonai felmérés (1869) idejére sem.

Az 1930-as években került sor az út modern országúttá történő kiépítésére. Ekkor került át az Alsónémedi–Sári-Dabas–Örkény nyomvonalra. (A régi műút azóta a 4604-es számú mellékútként üzemel.) A Budapest és Kecskemét közötti útszakaszt 1934-ben, a Budapest–Belgrád nemzetközi főút részeként nyitották meg. A Gyón környéki nyílegyenes szakasz a következő évtizedben a korszak rangos nemzetközi megmérettetésének számító gyorsulási versenyeknek adott helyet.^[1][2] A pálya több mint 5 km hosszú egyenes, vízszintes betonútszakaszán, Hans Stuck autóversenyző 1934-ben 321 km/h sebességgel világrekordot ért el.^[3] A sebességi világrekordok felállítását hozó korszak emlékét őrzi a 45-ös és 46-os kilométerkő között található étterem, amelyet a versenyekre érkező vendégek ellátására építettek az 1930-as években.^[4] (A helyi hagyomány szerint az étterem pontosan a London–Isztambul út felezőpontjánál fekszik.) Itt szenvedett halálos balesetet 1938-ban Eric Fernihough brit motorversenyző, amikor motoros sebességi világrekord megdöntését kísérelte meg.

A két világháború között került sor az út első számozására. Mivel a Budapest-Szeged főút a London-Isztambul transzkontinentális útvonal része volt, így észszerűnek tűnt, hogy az útvonal egész magyarországi szakaszát egységesen, egy számmal jelöljék. Ezért 1935-ben közzétett első tervezetében a Közlekedési Minisztérium az utat 1-es számmal, a Budapest-Bécs út folytatásaként jelölte meg. Az 1936 januárjában bevezetett végleges számozási rendszerben szerepelt az út először 5-ös országútként. [Más adat szerint már a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 70 846/1934. számú rendelete 5-ös útszámozással nyilvánította elsőrendű főúttá.^[5] Az országúton 1936-1937 között szerelték fel az 5-ös számtáblákat. További érdekesség, hogy 1936-ban ezen az úton haladt végig a berlini olimpiai játékokra tartó olimpiai fáklya magyarországi útja.

A második világháború idején, az első és második bécsi döntések utáni időszakban szükségessé vált a meghosszabbítása a jelentős kiterjedésű délvidéki területeken, Szabadka érintésével Újvidékig.

Egy dátum nélküli, feltehetőleg 1950 körül (de még Nagy-Budapest megalakítása előtt) készült közúthálózati térkép lényegében a teljes mai hosszában elsőrendű főútként és a jelenlegivel egyező útszámmal szerepelteti.^[6]

1950-ben először jelölték meg a transzeurópai közúti hálózat egyik legfontosabb elemének, az E5-ös út részének.^[7]

A Boráros tér és a Közvágóhíd közötti szakasszal kezdődött el a Soroksári út kiszélesítése, (először) irányonként két forgalmi sávosra, amely 1966-1968 között tartott. A Közvágóhídnál 1973-ban készült el a Kvassay Jenő út torkolata a Ráckevei HÉV Duna felőli oldalra áthelyezett végállomásával. Az 1970-es évek elején kezdődött el az E5-ös főutat keresztező szintbeni vasúti átjárók felszámolásának és a dél-pesti szakasz kiszélesítésének szisztematikus programja: A Soroksári út folytatásaként a pesterzsébeti Helsinki út 1976-1980 között épült ki irányonként három forgalmi sávosra.^[8] Ekkor készült el a Csepeli átjáró felüljárója a Gubacsi híd és a Topánka utca között.^[9] Az 1970-ban elkészült, irányonként egy forgalmi sávos Nagysándor József utcai felüljáró helyett 1989-ben irányonként két sávos kapacitású felüljáró épült.^[10][11] Soroksáron a Haraszti út - Templom utcai elágazásnál (GOH csomópont) a HÉV vágányai felett átívelő Grassalkovich úti felüljáró 1974-1976 között épült.^[12][13] A Budapest–Kelebia-vasútvonal felett átívelő Ócsai úti felüljáró korábban, 1972-1974 között épült.^{[14][15][16][17]} A Helsinki út folytatásaként a Grassalkovich út kiszélesítése irányonként két forgalmi sávval 1979-re készült el.^[8]

1974 végén készült el Kecskemét déli részén a Kiskunfélegyházi út Budapest–Kecskemét-vasútvonal és Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonal felett átívelő felüljárója. Ekkor került át a főút nyomvonala a Szegedi útról a Kiskunfélegyházi útra, illetve ekkor helyezték ki az 5-ös utat Kecskemét belvárosából a körútra.^[18] 1976-ban adták át Szeged-Rókuson a Szeged–Kötegyán-vasútvonal fölött az Izabella-hidat.^[19]

Az 1980-as évektől az M5-ös autópálya kiépülésével az 5-ös főút fokozatosan elveszítette nemzetközi jelentőségét. Azokat a szakaszokat, amelyekkel párhuzamosan az M5-ös autópálya már kiépült, másodrendű főúttá minősítették és a korszak szokásainak megfelelően átszámozták. Az 5-ös Budapest és Örkény közötti szakaszából 1985-ben lett 50-es főút, ugyanezt a számot kapta 1989-ben a Kecskemét-Észak autópálya-csomópont és Örkény, illetve 1997-ben a Kecskemét-Észak és a 44-es út közötti szakasz is. (Az 50-essé visszaminősült szakaszok természetesen kikerültek az európai úthálózat rendszeréből is.) Az út északi szakaszát 1999. január 1-jén „számozták vissza” 5-ös úttá.^[20]

Az M5-ös autópálya Örkény és Kecskemét-Észak közötti szakaszának kiépítésével egy időben irányonként két sávossá bővítették a Kecskemét és a Kecskemét-Észak autópálya-csomópont közötti szakaszt. Ez mindmáig az út egyetlen irányonként két sávos külterületi szakasza. Az 5-ös főút utoljára az 1990-es években kapott főszerepet az ország közlekedésében. Az M5-ös autópálya privatizációjakor az AKA Zrt. az útdíjat olyan magasan állapította meg, hogy az addig autópályán haladó tranzitforgalom túlnyomó része visszatért az 5-ös útra. A napi 14 000 egységjárműnyi terhelés messze meghaladta az út kapacitását, a vele érkező zaj- és légszennyezés okozta környezetterhelés kiváltotta az út menti települések lakosságának elégedetlenségét.^[21][22][23] A megnövekedett forgalom indokolta a Budapest és Kecskemét közötti útszakasz műszaki fejlesztését. Ekkor kezdtek el kiépülni a sebességet lassító körforgalmak (az első a lajosmizsei elkerülő úton készül el) és a jelzőlámpás csomópontok. A Pest megyei szakasz tranzitforgalmi szerepe véglegesen 2003-ban szűnt meg, amikor az M5-öst az országos díjfizetési rendszer részévé tették. Az 5-ös út európai szerepkörétől 2006. március 11-én búcsúzott el véglegesen, amikor az M5-ös párhuzamos szakaszának megnyitásával az E75-ös útvonal Szeged és Röszke között is az autópályára került át.

Az M5-ös autópálya 2006 márciusi megnyitásakor az 5-ös főút röszkei határátkelője bezárt, ettől kezdve 9 éven át az úton nem volt lehetséges Szerbia felé átlépni a határt. A régi határátkelőhely újranyitását a helyiek többször is szorgalmazták, így 2015 nyarán a határátkelő újra megnyílhatott. 2015. szeptember 16-án az európai migrációs válság miatt a hatóságok ideiglenesen ismét lezárták.

A 1595/2023. (XII. 21.) Korm. határozat a Szeged Ipari Park közcélú infrastrukturális fejlesztésének támogatásáról és a szükséges források biztosításáról 46 milliárd forintot biztosított a Szeged Ipari Park közúti közlekedési kapcsolatainak és egyéb infrastruktúrájának fejlesztésére a BYD szegedi autógyárának létesítéséhez kapcsolódóan. Ez tartalmazza többek között az 5-ös főút 2×2 sávra bővítését az M43-as autópálya és az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont körforgalom között, párhuzamos kerékpárúttal, közvilágítással.^[24][25]

Történeti forgalmi adatok

Az 5-ös út forgalmi adatai Örkény és Hernád között (50. km szelvény); 1995-2010

Az 5-ös út forgalmi adatai Örkény és Hernád között; 1995-2010
Év				Egységjármű/nap
1995			4 236
1996			3 751
1997			11 875
1998			12 770
1999			11 630
2000			13 427
2001			13 547
2002			13 774
2003			14 890
2004			7 088
2005			6 243
2006			7 593
2007			6 948
2008			6 760
2009			6 528
2010			6 090
Forrás: Az országos közutak keresztmetszeti forgalma; 1995-2010

Érintett települések

• Budapest
• Alsónémedi
• Felsőbabád (Ócsa)
• Dabas
• Hernád
• Örkény
• Táborfalva
• Felsőlajos
• Lajosmizse
• Kecskemét
• Városföld
• Kiskunfélegyháza
• Kistelek
• Balástya
• Szeged
• Röszke

Műszaki kiépítettség

A Bugyira vezető 52 104-es út és az 5-ös főút körforgalmú csomópontja

Az 5-ös út nem keresztez egyetlen nagyobb domborzati formát vagy vízfolyást sem, így nem igényelte jelentős infrastrukturális elemek létrehozását sem. A legjelentősebb létesítmények a fontosabb vasútvonalak keresztezésében létrehozott felüljárók. Az út szintben keresztezi Táborfalvánál a Fenyves-iparvágányt, Felsőlajosnál a 142-es, Kiskunfélegyházánál a csongrádi és lakiteleki vonalat, illetve Szeged nyugati részén a 140-es fővonalat.

Az országutat nagyszámú körforgalom tagolja, 2012-ben 22 ilyen működött az úton. A körforgalmi csomópontokat az 1990-es években kezdték építeni, mivel azok olcsóbbak voltak a jelzőlámpás kereszteződéseknél és a gépjárművek folyamatos áramlását tették lehetővé. Körforgalmakkal oldották meg a városokat elkerülő főutak csatlakoztatását és a városok peremén épült bevásárlóközpontok, gyárak üzemi útjainak csatlakoztatását is. A legnagyobb kapacitású körforgalmi csomópont a szegedi Rókusi körút kereszteződése, amelyet 2011-ben alakítottak ki.

Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak

Csomópontok, pihenőhelyek és hidak

Jelmagyarázat 0 Budapest, Clark Ádám téri „0” kilométerkő 5,4 Budapest, Hungária körgyűrű 7 Budapest, Canada Hotel Budapest 7,1 Budapest, Shell 8,7 Budapest, OMV 9,3 Budapest, Csepeli átjáró, Csepel-sziget 11,2 Budapest, Orlen 12,5 Budapest, Joe háza Étterem és Pizzéria 14 Budapest, Dunaharaszti 14,7 Budapest, Sramli Csárda 15,6 Budapest, Hotel Frankfurt 15,9 Budapest, Shell 16,6 Budapest 18,1 Budapest   19,3 Budapest 19,3 Ócsa 4604 23,6 Alsónémedi 24 Alsónémedi, Dózsa György tér 5201 24,2 Alsónémedi, Somogyi Béla utca 4602 25,3 Alsónémedi, Ócsai út 25,4 Alsónémedi 25,8 Ócsa 4617 25,9 OMV 28,5 Bugyi 31,6 Bugyi - Ócsa 36,3 Dabasi Ipari Park, Kandó Kálmán utca 36,8 Dabas 37,8 Dabas 42,1 Tüzépker 42,5 MOL 42,9 Shell 42,6 Dabas 43 Dabas, Bartók Béla út - Szabadság út, Újhartyán 4606 43 Dabas 45 Dabas 47,7 Ócsa 4604 49,5 Hernád 52,1 Örkény 53,5 Örkény, Tatárszentgyörgyi út - Hunyadi utca 5205 4607 54 Örkény 58 Magán (H&D Petrol) 58,3 Táborfalva 59 Táborfalva 60,2 Öreg Tanya Étterem és Vendégház 60,5 Megyehatár 62 Felsőlajos 62 142-es számú Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal 66,4 Cegléd 4608 66,8 MOL 66,9 Faház Vendéglő 67,1 Lajosmizse 67,9 Lajosmizse, Korona Étterem 68,6 Lajosmizse, Ezüstfenyő Étterem és Pizzéria 70 Lajosmizse 71,5 Öreg Tanyacsárda 74 Szeged   74,3 Budapest   74,7 Békéscsaba 77,3 Bacchus Étterem és Fogadó 78,4 Talfája 82,1 Ladánybene - TESCO 5202 83,3 Kecskemét 83,4 Kecskemét, MOL 83,7 Kecskemét, OMV 84,5 Kecskemét, Bethlen körút - Jókai Mór utca 86,1 Kecskemét, Dózsa György út - Petőfi Sándor utca 86,6 Kecskemét, Halasi út - Batthyány utca 87,8 Kecskemét, Orlen 87,9 Kecskemét, Műkerti sétány - Nap utca 88,1 Kecskemét, Praktiker 90,1 Kecskemét, Shell - Orlen 90,5 Kecskemét 90,7 Kecskemét, 91,5 Kecskemét, Mercedes-Benz gyár 93,1 Kecskemét, Mercedes-Benz gyár 93,9 140-es számú Cegléd–Szeged-vasútvonal 96,4 Magán 98,3 Városföld 101,3 Kunszállás 5401 108,5 OIL! 108,5 Kiskunfélegyháza 110,5 Félegyházi-vízfolyás 110,9 Kiskunfélegyháza 110,9 Kiskunfélegyháza, 145-ös számú Szolnok–Kiskunfélegyháza-vasútvonal 111,2 Kiskunfélegyháza, Petőfi-lakótelep - SPAR 111,6 Kiskunfélegyháza, Bercsényi utca - Kőrösi utca 112,3 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos utca - Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 113 Kiskunfélegyháza, Oázis Hotel és étterem 113,2 Kiskunfélegyháza, Halasi út - Szentesi út 113,3 Kiskunfélegyháza, Shell 113,8 Kiskunfélegyháza, 147-es számú Kiskunfélegyháza–Szentes–Orosháza-vasútvonal 114,5 Kiskunfélegyháza, Avia 114,8 Kiskunfélegyháza, Shell (TESCO) 115 Kiskunfélegyháza 115,1 Kiskunmajsa, Csongrád 121,8 Petőfiszállás 125,1 Pálmonostora 4504 131,5 Csengele 132,1 Megyehatár 133,5 Pusztaszer 4518 138,6 Shell 139,4 Kistelek 140,8 Kistelek, Aqua Hotel - Aquamarine Étterem 140,9 Kistelek, Kiskunmajsa - Ópusztaszer 5411 141,8 Kistelek, MOL 142,1 Kistelek 145,8 Balástya 146,7 Balástya, Orchidea Hotel 146,8 Balástya, Kiskunmajsa 5421 147,1 Balástya, Forráskút - Dóc 5422 4524 147,3 Balástya 147,7 Orlen 155,8 Szatymaz - Sándorfalva 4525 158,8 Szatymaz 5424 159,9 Szatymaz 5425 161,2 Fehértói Halászcsárda és Panzió 162,5 Szeged 164 Kiskundorozsma 165 Szeged 165,4 Szeged, Praktiker, Auchan, Metro 165,4 Szeged, Shell 165,9 Szeged, Kiskundorozsma 5408 166,4 Szeged, MOL 166,8 Szeged, MOL 167,1 Szeged, OMV 168 Szeged, Vásárhelyi Pál út - Rókus körút 168 Szeged, Izabella Szálló 168,4 Szeged, Teréz utca - Damjanich utca 169,2 Szeged, Kossuth Lajos sugárút - Párizsi körút 169,7 Szeged, Bakay Nándor utca - Gutenberg utca, Árkád Szeged 170 Szeged, Kálvária sugárút 170,6 Szeged, Petőfi Sándor sugárút - Bécsi körút 171 Szeged, Gringos Étterem 172 Szeged, Shell 172,2 Szeged, Pick Szeged Zrt. 172,5 Szeged, 136-os számú Szeged–Szabadka-vasútvonal, 140-es számú Cegléd–Szeged-vasútvonal, 135-ös számú Szeged–Békéscsaba-vasútvonal 173,5 Szeged 174,8 Kiskundorozsma 181,8 Röszke 183,3 Röszke 5512 4301 184,4 500 185,3 Röszke–Horgos 501

Jelentősebb természeti értékek, védett építészeti értékek az út mentén

• Ócsai Tájvédelmi Körzet
• Péteri-tói madárrezervátum
• Fehér tói madárrezervátum
• Szent Lipót templom - Örkény katolikus temploma
• Szent Lajos templom
• Tanyacsárda
• Kecskemét, Nagykörút (Teljes hossza helyi védelem alatt)
• Kiskunfélegyháza (Csaknem a teljes belvárosi szakasz műemléki és helyi védelem alatt), Kiskunfélegyházi városháza
• Kisteleki katolikus templom
• Balástyai katolikus templom
• Szegedi Ruhagyár tűztornya
• Szent Rókus-templom - Rókus városrész temploma, az első robbantásos merényletkísérlet helyszíne Magyarországon
• Szegedi I. Kórház épületei
• Munkásotthon (Szeged) - A Szegedi Munkásotthon
• Szeged, Moszkvai körút épületei (helyi védelem alatt)
• Maty-éri evezőscentrum

• 
  Az örkényi Pálóczy-Horváth-kastély az 5-ös útra néz
• 
  Városháza az 5-ös út mellett Kiskunfélegyházán
• 
  Kistelek központja
• 
  Szegeden a Szent Rókus templom és az Anatómia előtt

Az 5-ös főút mellett az elmúlt évtizedekben többször is ültettek platánfákat. Napjainkban is hosszú platánsorok kísérik az utat Alsónémedi és Kistelek határában, illetve Lajosmizse belterületén. Az 5-ös út mellett szinte végig megfigyelhető az Dél-Alföld településhálózatára gyakran jellemző, hatalmas kiterjedésű tanyavilág. A tanyai emberek tevékenységét fóliasátrak, dűlőutak, út menti feszületek sokasága jelzi.