tanul

Czech

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtanul]

Participle

tanul

1. masculine singular past active participle of tanout

Hungarian

Etymology

From the same stem as tanít (“to teach”) +‎ -ul (verb-forming suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtɒnul]
• Hyphenation: ta‧nul
• Rhymes: -ul

Verb

tanul

1. (transitive) to study, to learn (to acquire or attempt to acquire knowledge or an ability to do something; from someone: -tól/-től)

   Perfective: megtanul

   Coordinate term: tanít

2. (ambitransitive) to study (to review materials already learned in order to make sure one does not forget them, usually in preparation for an examination)
3. (intransitive) to study, to learn (to attend a course or other educational activity; with/from a teacher: -nál/-nél)
4. (intransitive) to learn (to gain knowledge from a bad experience so as to improve; from something: -ból/-ből)

Conjugation

Conjugation of tanul

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	tanulok	tanulsz	tanul	tanulunk	tanultok	tanulnak
			def.	tanulom	tanulod	tanulja	tanuljuk	tanuljátok	tanulják
			2nd obj	tanullak
		past	indef.	tanultam	tanultál	tanult	tanultunk	tanultatok	tanultak
			def.	tanultam	tanultad	tanulta	tanultuk	tanultátok	tanulták
			2nd obj	tanultalak
		future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. tanulni fog.
archaic preterite		indef.	tanulék	tanulál	tanula	tanulánk	tanulátok	tanulának
		def.	tanulám	tanulád	tanulá	tanulánk	tanulátok	tanulák
		2nd obj	tanulálak
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. tanul vala, tanult vala/volt.
archaic future	indef.	tanulandok	tanulandasz	tanuland	tanulandunk	tanulandotok	tanulandanak
	def.	tanulandom	tanulandod	tanulandja	tanulandjuk	tanulandjátok	tanulandják
	2nd obj	tanulandalak
condi­tional	pre­sent	indef.	tanulnék	tanulnál	tanulna	tanulnánk	tanulnátok	tanulnának
		def.	tanulnám	tanulnád	tanulná	tanulnánk (or tanulnók)	tanulnátok	tanulnák
		2nd obj	tanulnálak
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. tanult volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	tanuljak	tanulj or tanuljál	tanuljon	tanuljunk	tanuljatok	tanuljanak
			def.	tanuljam	tanuld or tanuljad	tanulja	tanuljuk	tanuljátok	tanulják
			2nd obj	tanuljalak
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. tanult légyen
infinitive	tanulni		tanulnom	tanulnod	tanulnia	tanulnunk	tanulnotok	tanulniuk
other forms	verbal noun		present part.	past part.	future part.	adverbial participle		causative
	tanulás		tanuló	tanult	tanulandó	tanulva (tanulván)		tanultat
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).

Potential conjugation of tanul

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	tanulhatok	tanulhatsz	tanulhat	tanulhatunk	tanulhattok	tanulhatnak
			def.	tanulhatom	tanulhatod	tanulhatja	tanulhatjuk	tanulhatjátok	tanulhatják
			2nd obj	tanulhatlak
		past	indef.	tanulhattam	tanulhattál	tanulhatott	tanulhattunk	tanulhattatok	tanulhattak
			def.	tanulhattam	tanulhattad	tanulhatta	tanulhattuk	tanulhattátok	tanulhatták
			2nd obj	tanulhattalak
archaic preterite		indef.	tanulhaték	tanulhatál	tanulhata	tanulhatánk	tanulhatátok	tanulhatának
		def.	tanulhatám	tanulhatád	tanulhatá	tanulhatánk	tanulhatátok	tanulhaták
		2nd obj	tanulhatálak
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. tanulhat vala, tanulhatott vala/volt.
archaic future	indef.	tanulhatandok or tanulandhatok	tanulhatandasz or tanulandhatsz	tanulhatand or tanulandhat	tanulhatandunk or tanulandhatunk	tanulhatandotok or tanulandhattok	tanulhatandanak or tanulandhatnak
	def.	tanulhatandom or tanulandhatom	tanulhatandod or tanulandhatod	tanulhatandja or tanulandhatja	tanulhatandjuk or tanulandhatjuk	tanulhatandjátok or tanulandhatjátok	tanulhatandják or tanulandhatják
	2nd obj	tanulhatandalak or tanulandhatlak
condi­tional	pre­sent	indef.	tanulhatnék	tanulhatnál	tanulhatna	tanulhatnánk	tanulhatnátok	tanulhatnának
		def.	tanulhatnám	tanulhatnád	tanulhatná	tanulhatnánk (or tanulhatnók)	tanulhatnátok	tanulhatnák
		2nd obj	tanulhatnálak
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. tanulhatott volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	tanulhassak	tanulhass or tanulhassál	tanulhasson	tanulhassunk	tanulhassatok	tanulhassanak
			def.	tanulhassam	tanulhasd or tanulhassad	tanulhassa	tanulhassuk	tanulhassátok	tanulhassák
			2nd obj	tanulhassalak
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. tanulhatott légyen
infinitive	(tanulhatni)		(tanulhatnom)	(tanulhatnod)	(tanulhatnia)	(tanulhatnunk)	(tanulhatnotok)	(tanulhatniuk)
other forms	positive adjective			negative adjective		adverbial participle
	tanulható			tanulhatatlan		(tanulhatva / tanulhatván)

Derived terms

• tanulatlan
• tanulás
• tanulékony
• tanulmány
• tanuló
• tanulság
• tanult

(With verbal prefixes):

• betanul
• beletanul
• eltanul
• kitanul
• megtanul
• összetanul

Expressions

• holtig tanul az ember
• jó pap holtig tanul
• mindig tanul az ember

Related terms

• tan
• tanít
• tanoda

Further reading

• tanul in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.