1526

Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század

1526 más naptárakban
Gergely-naptár	1526
Ab urbe condita	2279
Bahái naptár	-318 – -317
Berber naptár	2476
Bizánci naptár	7034 – 7035
Buddhista naptár	2070
Burmai naptár	888
Dzsucse-naptár	N/A
Etióp naptár	1518 – 1519
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1581 – 1582
Shaka Samvat	1448 – 1449
Holocén naptár	11526
Iráni naptár	904 – 905
Japán naptár	2186 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4222–4223
Kopt naptár	1242 – 1243
Koreai naptár	3859
Muszlim naptár	932 – 933
Szeleukida naptár	1837–1838
Örmény naptár	975 ԹՎ ՋՀԵ
Thai szoláris naptár	2069
Zsidó naptár	5286 – 5287

Évtizedek: 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek

Évek: 1521 – 1522 – 1523 – 1524 – 1525 – 1526 – 1527 – 1528 – 1529 – 1530 – 1531

Események

Határozott dátumú események

• január 14. – Madridban V. Károly német-római császár és I. Ferenc francia király békét köt. (A francia király hatalmas váltságdíj fejében kiszabadul fogságából.)^[1]
• április 23. – Szulejmán szultán ismét Magyarország ellen indul.^[1]
• április 24. – Fegyveres országgyűlés Rákosmezőn, amely határozatokat hoz a küszöbön álló hadjárat előkészületeiről.^[1]
• május 22. – Cognac városában I. Ferenc francia király, Francesco Sforza milánói herceg, VII. Kelemen pápa és Velence megbízottai megkötik V. Károly császár ellen a „Szent Ligát”.^[2]
• május 23. – A magyarok szorultságáról értesülve a pápa felhatalmazást ad arra, hogy Magyarországon megadóztathassák az egyházi javadalmakat, és a honvédelem céljára áruba bocsáthassák a templomok kincseit és az egyházi birtokokat.^[3]
• június 1. – A július 2-ára szóló tolnai hadbaszállási parancs megfogalmazása. (A mozgósítási parancsot három hétig nem kézbesítették ki mindenüvé, majd annak végrehajtása – a kikézbesítés után – nem történt meg.)^[4]
• június 17. – A királyi tanács – összhangban a pápai felhatalmazással – elrendeli az egyházi kincsek felének lefoglalását.^[3]
• július 2. – I. Szulejmán oszmán szultán Nándorfehérvárhoz érkezik.^[4]
• július 5. – Tomori Pál kalocsai érsek és bácsi ispán utasítja Várdai Mihály és Zoltai János bodrogi ispánokat, hogy a megye nemesi felkelését és a jobbágyok ötödrészét a péterváradi rév védelmére küldjék, hogy ott megvédhessék Bács és Bodrog megyéket. (8-án már a megyét utasítja, hogy még azon az éjjel valamennyi nemes és jobbágy egyenként a péterváradi révnél legyen.)^[4]
• július 9. – A török előőrsök Pétervárad alá érnek.^[5]
• július 10. – I. Szulejmán szultán Nándorfehérvár alatt – zuhogó esőben – hadiszemlét tart.^[6]
• július 11. – A szultán Nándorfehérvárról (Belgrádból) átkel Zimonyba.^[4]
• július 20. – II. Lajos király a pápai segélyhad első felével, cseh zsoldosokkal és saját bandériumával elindul Budáról.^[1]
• július 27. – Alapy György bán vezette maroknyi várvédők – kétheti ostrom után – kénytelenek a török túlerővel szemben feladni Pétervárad várát.^[7]
• július 28. – Nádasdy Tamás királyi titkár előadja II. Lajos segélykérelmét a speyeri birodalmi gyűlésen.^[1]
• augusztus 6. – II. Lajos és hadserege Tolnára érkezik, ahol csatlakozik hozzá a pápai pénzen felfogadott lengyel zsoldos csapat.^[1]
• augusztus 8.
  • Eszék polgárai a város kulcsait eljuttatják a szultánnak.^[4]
  • Elesik Újlak vára.^[1]
• augusztus 14. – A török csapatok megérkeznek az eszéki vár mellé.^[4]
• augusztus 19–23. – Az oszmán hadsereg Eszéknél átkel a Dráván.^[1]
• augusztus 24. – Tomori Pál öt nappal a mohácsi vész előtt legyőz egy török sereget Krassóvár közelében.
• augusztus 29. – A magyar sereg Mohácsnál alig másfél óra alatt megsemmisítő vereséget szenved a I. Szulejmán szultán vezette török hadaktól.^[8] A mohácsi csatában elesett csaknem a teljes gyalogság, hét főpap és huszonnyolc főúr, míg a menekülő II. Lajos király a megáradt Csele-patakba fulladt.
• augusztus 30. – Megérkezik Budára a csatavesztés híre,^[1] Lajos özvegye, Mária királyné udvarával Pozsonyba menekül.^[9]
• szeptember 11. – I. Szulejmán szultán – serege élén – bevonul a védtelenül hagyott Budára.^[10]
• szeptember 14. – A törökök felgyújtják Budát és Pestet.^[9]
• szeptember 25. – A szultán Pestnél átkel a Duna bal partjára^[11] – és a hadak hátrahagyása nélkül – hazaindul a Duna–Tisza közén dél felé. (Magával viszi a budai vár értékeit és a budai zsidókat.)^[9]
• szeptember 28. – A török sereg kifosztja Szeged városát.^[12]
• október 10. – Az oszmán fősereg Nándorfehérvárnál átkel a Duna déli partjára, az elfoglalt szerémségi várakban oszmán őrség marad.^[1]
• október 18. – I. Szulejmán kivonul Magyarországról, befejeződik az 1521-26-os török háború.
• október 19. – Sárffy Ferenc győri várparancsnok jelentést ír Brodarics István kancellárnak II. Lajos király holttestének megtalálásáról.^[1]
• október 23. – Ferdinánd osztrák főherceget a cseh rendek királyukká választják.^[13]
• november 10.
  • A székesfehérvári országgyűlés Szapolyai János erdélyi vajdát választja királlyá.^[9]
  • Perényi Péter koronaőr tölti be az erdélyi vajda tisztet.
• november 11. – Szapolyai János erdélyi vajdát magyar királlyá koronázzák.^[14].
• november 17. – A pozsonyi országgyűlés magyar királlyá Ferdinánd cseh királyt választja.^[9]
• november 26. – V. Károly német-római császár és spanyol király levélben biztosítja a magyar rendeket, hogy az országot megvédi a török ellen.
• december 16. – Az ellenpárt Habsburg Ferdinándot kiáltja ki magyar királynak Szapolyai János ellenében.^[15]

Határozatlan dátumú események

• augusztus eleje – Szlavónia rendjei Rácsán tartott tartománygyűlésükön elhatározzák – jobbágyaik ötödrészével együtti – nemesi felkelésüket. (A mohácsi mezőre azonban kevesen érnek időben.)^[4]
• augusztus 14. után – VIII. Henrik angol király követe, Sir John Wallop útnak indul Londonból a Magyarországnak szánt segéllyel.^[1]
• késő ősz – Zavargások a Délvidéken, Török Bálint rátámad Cserni Jovánra (szabadkai támadás).
• télutó – Csáky László megtámadja Cserni Jovánt, de kudarcot vall és a szerbek megölik (csanádi támadás).
• az év folyamán –
  • Kihal a mazówiai hercegi dinasztia. (Hercegségük ekkor a Krakkóban székelő Jagelló királyi családra szállt.)
  • Az 1526-ban alapított Német Lovagrend országa véglegesen is megszűnik. (A rendet bár Brandenburgi Albert névlegesen feloszlatta, de V. Károly német-római császár nem ismerte el az intézkedést, új nagymestert tett meg Walter von Kronenberg személyében. A lovagrend ezt követően áttelepül Németországba.)
  • A Mogul Birodalom megalapítása. (Gyakorlatilag az angol gyarmatosításig fennmarad.)^[16]

Az év témái

1526 az irodalomban

1526 a tudományban

Születések

• július 31. – Ágost szász választófejedelem († 1586)
• augusztus 18. – Claude d’Aumale, Aumale guise-házi hercege, a francia vallásháborúk katolikus pártjának egyik vezetője († 1573)
• október 30. – Hubert Goltzius németalföldi grafikus, festő, nyomdász, numizmatikus, történész († 1583)
• az év folyamán:
  • Báki vagy Mahmud Báki oszmán-török költő, a török irodalom egyik legnagyobb alakja
  • Philippe de Montmorency–Nivelle, Horne grófja, a németalföldi szabadságharc mártírja
  • Giovanni Pierluigi da Palestrina zeneszerző, a reneszánsz templomi zene kiemelkedő képviselője
  • Bornemissza Gergely diák, egri végvári vitéz (†1555)

Halálozások

• augusztus 29. –

II. Lajos magyar király, elesik Mohácsnál^[15] (* 1506)

Tomori Pál hadvezér, kalocsai érsek^[17] (* 1475 körül)

Szalkai László esztergomi érsek^[18] (* 1475)

Sárkány Ambrus kamarás,^[19] volt királyi országbíró (* 1480 körül)

Drágffy János királyi országbíró^[19] (* ?)

Perényi Ferenc váradi püspök^[20] (* 1500)

Móré Fülöp pécsi püspök^[21] (* ?)

Paksy Balázs győri püspök^[22] (* ?)

Csaholy Ferenc csanádi püspök^[23] (* 1496)

Palisnyai György boszniai püspök^[24] (* ?)

Szapolyai György szepesi gróf, a had második vezére^[19] (* 1488 k.)

Balassa Ferenc^[25] volt horvát–szlavón bán (* ?)

Bebek Ferenc, Gömör vármegye ispánja (* ?)

Perényi Gábor királyi kamarás,^[19] Ugocsa vármegye ispánja (* ?)

Országh Ferenc^[19] főkamarás (* ?)

Korlátkői Péter^[19] főajtónálló (* ?)

Trepka András^[19] főajtónálló, királyi testőrtiszt (* ?)

Horváth Simon^[19] királyi főpincemester (* ?)

Aczél István^[26] pozsonyi várnagy, királyi testőrtiszt (* ?)

Orlovcsics Gergely^[27] zenggi kapitány (* ?)

Štěpán Šlik^[28] gróf, cseh nemes (* 1487)

Jindřich Kutnaur z Kutnova^[29] cseh lovag, karlštejni várgróf (* ?)

Jan Bezdružický z Kolovrat^[29] cseh nemes, királyi kamarás (* ?)

Jakub Kyšperský z Vřesovic^[29] cseh nemes, királyi kamarás (* 1480 k.)

Széchy Tamás királyi kamarás^[19] (* ?)

Pálóczy Antal királyi kamarás^[19] (* ?)

Frangepán Mátyás gróf, királyi kamarás^[19] (* ?)

Bánffy Zsigmond királyi kamarás^[19] (* ?)

Hampó (Ernuszt) Ferenc királyi kamarás^[19] (* 1500 k.)

Batthyány János királyi kamarás^[19] (* ?)

• Vásárhelyi András (*?) költő
• Só Sin, a Rjúkjúi Királyság királya (* 1465)