Aarhus

Aarhus (IPA átirata: [ˈɒːˌhuˀs]) (1948-tól 2010-ig Århus^[1][2]) Dánia második legnépesebb városa. Forgalmas kikötőváros Kelet-Jyllandon. 2006-ig Aarhus megye székhelye volt. Egyetemi város.

Aarhus Århus
Csatorna Aarhusban
Aarhus címere
Közigazgatás
Ország	Dánia
Régió	Midtjylland
Község	Aarhus község
Alapítás éve	8. század
Irányítószám	8000 8100 8200 8210 8220 8229 8230 8240 8245 8250 8260 8270
Testvérvárosok	Lista Bergen Göteborg község (1946–) Turku Újvidék Harbin Rostock (1964–) Qaqortoq Kiel (2019. május 29. – )
Népesség
Teljes népesség	290 598 fő (2023. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	6,0 105 m
Összesen	91 km²
Időzóna	UTC+01:00
Elhelyezkedése
é. sz. 56° 09′ 23″, k. h. 10° 12′ 35″56.156388888889, 10.209722222222
Aarhus weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aarhus témájú médiaállományokat.

Nevének eredete

A középkor folyamán a várost Arus-nak nevezték, az izlandi krónikákban Áróss-ként ismerték. A későbbiekben hívták Aars-nak és Oes-nak is. A 17. századtól hívják Aarhus-nak. A várost először Brémai Ádám említette.

Földrajz

A város egy légifotója

A város nagyjából Dánia közepén, a viszonylag ritkán lakott Jylland félszigeten fekszik. Nagyrészt a Kattegat partján fekvő kikötő köré épült. A partszakasz jellemzően homokos, néhol köves. Déli irányból erdők határolják a települést.

Aarhus az ország legjelentősebb kikötője és fontos vasúti csomópont.

Történelem

Az új városháza

A város története a viking korra nyúlik vissza: püspöksége 951-ben már létezett, de a település feltehetőleg 770 előtt jött létre. Kedvező fekvése miatt a kereskedelem volt meghatározó. Ebben az időszakban földsánc és sáncárok védte a támadásoktól. A régészek a házakban a fésűket, ékszereket és egyéb alapvető eszközöket találtak.

1201-ben rakták le a székesegyház alapkövét, és ekkor kezdett a város az eredeti falakon kívül is terjeszkedni.^[3]

A 17. század háborúi során előbb német hadjáratok, majd svéd hadisarc és megszállás sújtották, nem beszélve a pestisről és a tűzvészekről. Mindezek ellenére kereskedelmi jelentőségét megőrizte.

A 19. század folyamán népessége jelentősen megnőtt, ezáltal Jylland legnépesebb és Dánia második legnépesebb települése lett, megelőzve Aalborgot és Randerst. 1849. május 31-én itt győzték le a poroszok a dánokat. 1861-ben készült el a kikötő bővítése, egy évre rá pedig az első vasútvonal.^[3] 1890-ben 33 300, 1955-ben 118 800, 1976-ban 246 400 lakosa volt.

Gazdaság

Aarhus kikötője Észak-Európa legnagyobbjai közé tartozik. Korszerű létesítményekkel rendelkezik. Évente 8000 hajó köt ki itt, és mintegy 11 millió tonna árut kezelnek.^[4] A fő exportcikkek a mezőgazdasági termékek, az import terén a szén és a vas a legjelentősebb.

A környék mezőgazdasági jellegű. A nehézipar és a számítástechnikai ipar a városi területekre koncentrálódik, míg a városközpontban számos informatikai és szolgáltató kis- és középvállalat működik. A Ceres sörfőzde termékeit főként Németországba, Lengyelországba és az Egyesült Királyságba exportálják.

Turizmus

Aarhus főbb nevezetességei:^[5]

• Székesegyház: alapkövét 1201-ben rakták le, végleges formáját a 16. században nyerte el.
• Miasszonyunk templom és rendház, az altemplomban Skandinávia legrégebbi kőkriptájával.
• Marselisborg kastély: a királyi család nyaralója.

Klíma

Kelet-Jylland
Klímadiagram (magyarázat)
J F M Á M J J A Sz O N D     60     2 −3     41     3 −3     48     5 −1     42     11 1     50     16 6     55     19 9     67     21 11     65     21 11     72     16 8     77     12 5     80     7 2     68     4 −1 Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve Forrás: Dán Meteorológiai Intézet[6]
Angolszász mértékegységekkel J F M Á M J J A Sz O N D     2.4     36 27     1.6     37 27     1.9     42 30     1.7     51 34     2     60 42     2.2     66 49     2.6     70 52     2.6     69 52     2.8     61 46     3     53 41     3.1     44 35     2.7     39 30 Átlagos max. és min. hőmérséklet °F-ben A csapadékmennyiség hüvelykben kifejezve

Testvérvárosok

Aarhus a következő településekkel áll hivatalos testvérvárosi kapcsolatban:^[7]

Göteborg, Svédország Turku (Åbo), Finnország Bergen, Norvégia

Harbin, Kína Szentpétervár, Oroszország Qaqortoq (Julianehåb), Grönland

Jegyzetek

1. Nevet változtat Dánia második legnagyobb városa (Index, 2010. március 15., hozzáférés: 2010. március 15.)
2. Wammen: Århus skifter navn. [2010. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 20.)
3. The History of the City – Visit Aarhus Archiválva 2006. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (letöltve: 2006. december 18.)
4. Port of Aarhus General information Archiválva 2007. május 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (letöltve: 2006. december 18.)
5. Aarhus nevezetességei Archiválva 2007. január 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (letöltve: 2006. december 18.)
6. Klimanormaler — Østjylland 1961–1990 (dán nyelven). Dán Meteorológiai Intézet [ Danish Meteorological Institute ]. [2013. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 15.)
7. Aarhus nemzetközi kapcsolatai Archiválva 2007. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (letöltve: 2006. december 18.)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Aarhus témájú médiaállományokat.

• Hivatalos honlap (dán)
• Visit Aarhus – idegenforgalmi honlap (angol, német)
• Aarhus, Térképkalauz Archiválva 2008. június 14-i dátummal a Wayback Machine-ben

Előző: Donostia-San Sebastián, Wrocław

Európa kulturális fővárosa 2017 Páfosz mellett

Következő: Leeuwarden-Friesland, Valletta