Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság (azeriül: Azərbaycan Xalq Cümhuriyyəti), az első sikeres kísérlet volt arra, hogy a muzulmán világban egy szekuláris köztársaságot hozzanak létre. Ez még a Török Köztársaság előtt létrejött.[1] Az országot az orosz forradalmat követően, az Orosz Birodalom felbomlása után 1918. május 28-án Tifliszben az Azerbajdzsáni Nemzeti Tanács alapította meg.[2] Megalapításakor északon Oroszországgal, északnyugaton Grúziával, nyugaton Örményországgal, délen pedig a Perzsa Birodalommal volt határos. Lakossága nagyjából 2 millió fő volt.[3] Mivel Baku a bolsevikok ellenőrzése alatt állt, Gəncə lett az ideiglenes főváros.
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság | |||||
megszűnt | |||||
1918. május 28. – 1920. április 28. | |||||
| |||||
Nemzeti himnusz: Azərbaycan Marşı | |||||
Általános adatok | |||||
Fővárosa | Baku (1918-ban ideiglenes Ganja) | ||||
Terület | 99 908 km² | ||||
Népesség | 2 862 000 fő | ||||
Államvallás | iszlám | ||||
Pénznem | Azeri manat | ||||
| |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság témájú médiaállományokat. |
Azerbajdzsán történelmének ezen időszakában egy olyan általános, szabad és arányos választási rendszeren keresztül megválasztott parlament uralta demokratikus rendszer jött létre, melyben a parlament volt a legfőbb szerv, a Miniszterek Tanácsa pedig ennek tartozott beszámolással. Az ország első miniszterelnöke Fətəli xan Xoyski lett.[4] A Müsavat (Egyenlőség) Párt mellett helyet kapott a törvényhozásban a Liberális Párt, az İttihad és a Muzulmán Szociáldemokrata Párt is. Rajtuk kívül a kisebbségek is képviseleti joggal rendelkeztek. A 120 fős népgyűlésben 21 helyet kaptak az örmények.[2] Rajtuk kívül volt képviseletük az oroszoknak, a lengyeleknek, a zsidóknak és a németeknek is.[5] A háznak voltak pániszlamista és pántürk ideológiát valló tagjai is.[6]
A parlament legfontosabb döntései közé tartozik az, hogy a muzulmán országok közül elsőnek a nőkre is kiterjesztette a választójogot.[2] A másik fontos döntés a Bakui Állami Egyetem, Azerbajdzsán első modern kori egyetemének a megalapítása volt.