spanyol operaénekes From Wikipedia, the free encyclopedia
Giacomo Aragall, eredeti nevén Jaume Aragall i Garriga (Barcelona, 1939. június 6. –) spanyol operaénekes (tenor).
Giacomo Aragall | |
Született | Jaume Aragall i Garriga 1939. június 6. (85 éves)[1][2][3][4][5] Barcelona[6][5] |
Állampolgársága | spanyol |
Foglalkozása | operaénekes |
Iskolái | Barcelonai Konzervatórium |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Giacomo Aragall témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kilencéves korában egy barcelonai egyházi kórus tagja volt. Húszévesen szülővárosában Jaime Francisco Puig vezetésével kezdte meg énektanulmányait, majd öt évvel később egy ösztöndíj segítségével Milánóba költözött, ahol Vladimiro Badiali növendéke lett. 1963-ban megnyerte a bussetói Voci Verdi énekversenyt, s még ugyanebben az évben debütált a velencei Teatro La Fenice Jeruzsálem című előadásában. Ezt követően hároméves szerződést kötött a Teatro alla Scalával, ahol Mascagni Fritz barátunk, Paul Hindemith Cardillac és Puccini Bohémélet című operájában szerepelt.
A következő évadban a barcelonai Gran Teatre del Liceuban, majd nem sokkal később Budapesten, Genovában, Palermóban, Parmában, Nápolyban, a római Teatro dell'Operában, Torinóban és ismét a velencei Fenicében lépett színpadra.
1966-ban emlékezeteset alakított Rómeó szerepében Bellini Rómeó és Júliájában a Teatro alla Scalában. Később a világ legfontosabb színházaiban énekelt, olyan művekben, mint a Lammermoori Lucia, Pillangókisasszony, A kegyencnő, Traviata, Werther, Faust, Tosca, Manon, Don Carlos, Adriana Lecouvreur, Az álarcosbál és a Simon Boccanegra. A repertoárján szerepeltek kevésbé ismert művek is, például Jules Massenet Esclarmonde című műve, amelyet Joan Sutherlanddal, és Donizetti Caterina Cornaro című operája, amelyet Montserrat Caballé közreműködésével énekelt lemezre.
A bécsi Staatsopertől Kammersänger címet kapott és 1997-ben elnyerte a Medalla d'Or de la Generalitat de Catalunya-t. 1994-ben megalapította a "Concurso Internacional de Canto Jaume Aragall"-t.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.