Isaac Newton
angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus, alkimista / From Wikipedia, the free encyclopedia
Sir Isaac Newton (Woolsthorpe Manor, 1642. december 25. – Kensington, 1727. március 20.) angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.
 | Ez a szócikk Isaac Newtonról szól. Hasonló címmel lásd még: Newton (egyértelműsítő lap). |
| Isaac Newton | |
 | |
| Godfrey Kneller festménye | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1642. december 25. Woolsthorpe Manor |
| Elhunyt | 1727. március 20. (84 évesen) Kensington |
| Sírhely | Westminsteri apátság |
| Ismeretes mint | a mechanika alaptörvényeinek felfedezője |
| Nemzetiség | angol |
| Szülei | Hannah Ayscough idősebb Isaac Newton |
| Iskolái |
|
| Pályafutása | |
| Szakterület | csillagászat, fizika, matematika, filozófia és alkímia |
| Szakmai kitüntetések | |
| Knight Bachelor (1705) | |
| Hatással voltak rá | Johannes Kepler |
 | |
| Isaac Newton aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Isaac Newton témájú médiaállományokat. | |
Korszakalkotó műve a Philosophiæ Naturalis Principia Mathematica (A természetfilozófia matematikai alapelvei, 1687), melyben leírja az egyetemes tömegvonzás törvényét, valamint az általa lefektetett axiómák révén megalapozta a klasszikus mechanika tudományát. Ő volt az első, aki megmutatta, hogy az égitestek és a Földön lévő tárgyak mozgását ugyanazon természeti törvények határozzák meg. Matematikai magyarázattal alátámasztotta Kepler bolygómozgási törvényeit, kiegészítve azzal, hogy a különböző égitestek nemcsak elliptikus, de akár hiperbola- vagy parabolapályán is mozoghatnak. Törvényei fontos szerepet játszottak a tudományos forradalomban és a heliocentrikus világkép elterjedésében.
Mindemellett optikai kutatásokat is végzett. Ő fedezte fel azt is, hogy a prizmán megfigyelhető színek valójában az áthaladó fehér fény alkotóelemei, nem pedig a prizma fényt színező hatásának tudható be – ahogy Roger Bacon feltételezte a 13. században –, valamint feltételezte, hogy a fénynek részecske természete van.
Newton, csakúgy, mint Leibniz, az analízis (differenciálszámítás és integrálszámítás), vagy más néven az infinitezimális kalkulus egyik megalkotója. Nevéhez fűződik a binomiális tétel bizonyítása és tetszőleges komplex kitevőre történő általánosítása.