From Wikipedia, the free encyclopedia
Magyarország államformája 1989. október 23. óta alkotmányos parlamentáris képviseleti demokrácia. A politikai rendszert a rendszerváltás során, 1989-ben nyugatnémet mintára hozták létre. Eszerint a magyar parlament egykamarás, az Országgyűlést négy évente parlamenti választások során választja a nép. Az Országgyűlés hozza meg a törvényeket, és 2/3-os többséggel módosíthatja az alkotmányt.
A választásokon a politikai pártok képviselőjelöltjei ill. független jelöltek indulnak. Az Országgyűlésben a választásokon mandátumot szerzett képviselők kapnak helyet. A választásokon legtöbb mandátumot elért pártok tárgyalásokat kezdenek egymással, hogy létrehozzanak egy több mint 50%-os parlamenti többséget, amely azután megválasztja a miniszterelnököt. A miniszterelnök hozza létre ezután az Országgyűlésnek felelős kormányát. A miniszterek a Parlamentben interpellálhatók, de a minisztert csak a miniszterelnök mozdíthatja el hivatalából. Az Országgyűlés csak a miniszterelnöktől vonhatja meg a bizalmat, s ezzel a teljes kormány megbízatása megszűnik (konstruktív bizalmatlansági indítvány). Szintén az országgyűlés választja meg Magyarország köztársasági elnökét.
Az első fordulót március 25-én, a másodikat április 8-án tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 65,11%, a másodikban 45,54% volt. A listás szavazás során hat párt lépte át a parlamentbe jutáshoz szükséges 4%-os küszöböt. A második fordulóban kizárólag egyéni választókerületi jelöltekre lehetett voksolni.
Az első fordulót május 8-án, a másodikat május 29-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 68,92%, a másodikban 55,12% volt.
Az első fordulót május 10-én, a másodikat május 24-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 56,26%, a másodikban 57,01% volt.
Az első fordulót április 7-én, a másodikat április 21-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 70,53%, a másodikban 73,51% volt. Az első fordulóban az 5%-os parlamenti küszöböt három lista haladta meg: az MSZP (42%), a Fidesz-MDF (41%), és az SZDSZ (5,5%). Kiesett négy év után a MIÉP (4,6%), nem került be, de állami támogatásban részesült (a 2006-os választásokig): a Centrum (3,97%) és a Munkáspárt (2,16%). Kiesett (és aztán szét is) az FKGP (0,79%), értékelhetetlen eredményt ért el az Új Baloldal (0,08%).
A választások első fordulóját április 9-én, a második fordulót április 23-án rendezték. Mindkét forduló az MSZP győzelmével zárult. Az első fordulóban a részvételi arány 67,83% volt, míg a második fordulóban a választópolgárok 64,39%-a jelent meg.
A választások első fordulóját április 11-én, a második fordulót április 25-én rendezték. Mindkét forduló a Fidesz-KDNP győzelmével zárult. Az első fordulóban a részvételi arány 64,20% volt, míg a második fordulóban a választópolgárok 46,64%-a jelent meg.
Ez volt az első választás, amit a 2012. január 1-jével hatályba lépett új alaptörvény rendelkezései szerint tartottak meg. A választást április 6-án rendezték, a Fidesz-KDNP győzelmével zárult. A részvételi arány 61,24% volt.
A választást április 8-án rendezték, a Fidesz-KDNP harmadszori győzelmével zárult. A részvételi arány 70,22% volt.
Parlamenti mandátumok választások utáni megoszlása pártok szerint 2018-ban[2]
|
---|
A választást április 3-án rendezték, a Fidesz-KDNP negyedik győzelmével zárult. A részvételi arány 70,21% volt.
1990–1994: |
| ||||||||||||||||||||
1994–1998: |
| ||||||||||||||||||||
1998–2002: |
| ||||||||||||||||||||
2002–2006: |
| ||||||||||||||||||||
2006–2010: |
| ||||||||||||||||||||
2010–2014: |
| ||||||||||||||||||||
2014–2018: |
| ||||||||||||||||||||
2018–2022: |
| ||||||||||||||||||||
2022–2026: |
| ||||||||||||||||||||
|
A magyar választási rendszer ún. vegyes rendszer, ebből adódóan a győztes pártnak (pártszövetségnek) a pártlistákra leadott szavazatok arányánál több mandátuma lesz. A győztes pártok felülreprezentációja mértéke sok mindentől függ (pl. egyéni jelöltek teljesítménye, a többi párt megosztottsága, győzteskompenzáció stb.), de az aránya az eddigi összes választáson nagyobb volt, mint 1.[5]
Év | Pártlista | Listás szavazatok aránya | Mandátumok aránya | Győztes párt felülreprezentációja (1 = arányos eredmény, 2 = arányos eredmény kétszerese) |
---|---|---|---|---|
1990 | MDF | 24,73% | 42,75% | 1,72 |
1994 | MSZP | 32,99% | 54,15% | 1,64 |
1998 | Fidesz | 29,48% | 38,34% | 1,3 |
2002 | MSZP | 42,05% | 46,11% | 1,09 |
2006 | MSZP | 43,21% | 49,20% | 1,14 |
2010 | Fidesz-KDNP | 52,73% | 68,13% | 1,29 |
2014 | Fidesz-KDNP | 44,87% | 66,83% | 1,48 |
2018 | Fidesz-KDNP | 49,27% | 66,83% | 1,35 |
2022 | Fidesz-KDNP | 54,10% | 67,84% | 1,19 |
Lásd még: Többletmandátum
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.