Massachusetts Institute of Technology

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (angolul Massachusetts Institute of Technology, gyakran rövidítve MIT-ként, ejtsd: emájtí) az Amerikai Egyesült Államok Massachusetts államában működő magánegyetem és kutatóintézet. Az MIT Boston városának Cambridge nevű elővárosában, a Charles folyó partján fekszik. Jelentősen különbözik a világ egyetemeinek nagy többségétől abban, hogy diákjainak jóval több mint a fele az egyetem valamelyik posztgraduális képzésében vesz részt.^[1]

Massachusettsi Műszaki Egyetem (Massachusetts Institute of Technology)
Az MIT dómja
Alapítva	1861 (megnyílt 1865)
Alapító	William Barton Rogers
Hely	Amerikai Egyesült Államok, Cambridge
Mottó	Mens et Manus (lat.) (Elme és kéz)
Típus	egyetem műszaki egyetem nonprofit magánoktatási intézmény Institute of Technology tudományos kiadó space grant institution
Campus területe	1,5 km²
Oktatók száma	1018
Tanulólétszám	11 574 (2018) 11 836 (2021. szeptember 1., teljes munkaidő egyenérték)
Hallgatói létszám	10894
Rektor	L. Rafael Reif
Tagság	NEASC, AAU, COFHE, APLU
Elérhetőség
Postacím	77 Massachusetts Avenue, Cambridge, MA 02139-4307
Elhelyezkedése
Massachusettsi Műszaki Egyetem Pozíció Massachusetts térképén
é. sz. 42° 21′ 35″, ny. h. 71° 05′ 32″42.359722222222, -71.092222222222
A Massachusettsi Műszaki Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Massachusettsi Műszaki Egyetem témájú médiaállományokat.

Az MIT széles körben ismert a tudomány és a technika területén és több más téren, így például menedzsment, közgazdaságtan, nyelvészet, államigazgatás és filozófia. Eddig összesen 98 jelenlegi és korábbi tagja kapott Nobel-díjat.

2023-ban a legfelsőbb bíróság megtiltotta, hogy az egyetemek faji alapon hozzanak döntést a jelentkezők felvételéről.^[2]A döntés következtében a felvett afroamerikaiak aránya 15%-ról 5%-ra csökkent, az Ázsiából származó felvettek aránya 40%-ról 47%-ra emelkedett, a fehérek aránya pedig nagyjából változatlan maradt.^[3]

Az egyetem híres egykori diákjai

Az egyetem jellegéből következően az MIT híres volt diákjainak többsége a természettudományok és a technika területén dolgozik. Akad azonban néhány kivétel, mint Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár, Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök, Noam Chomsky nyelvész, vagy Ben Bernanke amerikai jegybankelnök.

Magyar vonatkozások

• Kálmán Rudolf Emil (1930–2016) amerikai magyar villamosmérnök, matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja 1953-ban itt szerzett villamosmérnöki diplomát.
• Kuti Gyula (1940–) fizikus, az MTA tagja 1973–1974-ben az iskola vendégprofesszora volt.
• Tisza László (1907–2009), a szuperfolyékony He-II tulajdonságait szemléletesen értelmező kétfolyadékos modell megalkotója, fizikaprofesszor volt itt.^[4]

Tagság

Az egyetem az alábbi szervezeteknek a tagja:

• Digitális Könyvtárak Szövetsége
• IIIF Consortium
• DDI Alliance
• LIGO Tudományos Együttműködés
• Consortium of Social Science Associations
• Shibboleth Konzorcium
• arXiv
• Northeast University Semiconductor Network
• ORCID
• Association of American Universities
• Amerikai Oktatási Tanács
• Nemzeti Bölcsészettudományi Szövetség
• Higher Education Leadership Initiative for Open Scholarship
• Információhálózati Koalíció
• Association of Public and Land-grant Universities
• Open Education Global
• Scholarly Publishing and Academic Resources Coalition

Leányszervezetek

Az egyetem alá az alábbi szervezetek tartoznak:

• Deshpande Center for Technological Innovation, Massachusetts Institute of Technology
• Phillip T. and Susan M. Ragon Institute
• Cambridge–MIT Institute
• Novartis-MIT Center for Continuous Manufacturing
• McGovern Institute for Brain Research
• Picower Institute for Learning and Memory
• Bates Research and Engineering Center
• MIT School of Architecture and Planning
• Massachusetts Institute of Technology School of Science
• MIT Sloan School of Management
• MIT School of Humanities, Arts, and Social Sciences
• MIT Schwarzman College of Computing
• MIT Museum
• MIT Lincoln Laboratory

Ingatlanok és szervezetek

Az egyetem alá az alábbi ingatlanoknak és szervezeteknek a tulajdonosa:

• Stata Center
• CBCL Face Database

Jegyzetek

1. Beiratkozási adatok: 2009–2010, MIT, Rektori hivatal., 2009. október 9. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.)
2. Rios, Edwin. „What was affirmative action designed to do – and what has it achieved?”, The Guardian, 2023. június 29. (Hozzáférés: 2024. augusztus 27.) (brit angol nyelvű)
3. MIT: US university says diversity slumps after affirmative action ban (brit angol nyelven). www.bbc.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 27.)
4. Beszélgetés történelmi idők tanújával – Fizikai Szemle, 2002/8. szám, 244. o.

Irodalom

• Abelmann, Walter H.. The Harvard-MIT Division of Health Sciences and Technology: The First 25 Years, 1970–1995. Cambridge, Mass.: Harvard-MIT Division of Health Sciences and Technology (2004). ISBN 9780674014589
• (2007) „The Initial Reception of MIT, 1860s–1880s”. History of Higher Education Annual 26, 1–28. o.
• Etzkowitz, Henry. MIT and the Rise of Entrepreneurial Science. London: Routledge (2006). ISBN 9780415435055
• Hapgood, Fred. Up the Infinite Corridor: MIT and the Technical Imagination. Reading, Mass.: Addison-Wesley (1992). ISBN 9780201082937
• Jarzombek, Mark. Designing MIT: Bosworth's New Tech. Boston, Mass.: Northeastern University Press (2004). ISBN 9781555536190
• Keyser, Samuel Jay. Mens et Mania: The MIT Nobody Knows. Cambridge, Mass.: MIT Press (2011). ISBN 9780262015943
• (1992) „The Making of a Science Based Technological University: Karl Compton, James Killian, and the Reform of MIT, 1930–1957”. Historical Studies in the Physical & Biological Sciences 23 (1), 153–180. o.
• Leslie, Stuart W.. The Cold War and American Science: The Military-Industrial-Academic Complex at MIT and Stanford. New York: Columbia University Press (1993). ISBN 9780231079587
• Lewis, Warren K.. Report of the Committee on Educational Survey (Lewis Report) [archivált változat] (PDF), Cambridge, Massachusetts: MIT Press (1949). Hozzáférés ideje: 2012. május 28. [archiválás ideje: 2012. május 7.]
• Mitchell, William J.. Imagining MIT: Designing a Campus for the Twenty-first Century. Cambridge, Mass.: MIT Press (2007). ISBN 9780262134798
• Peterson, T. F.. Nightwork: A History of Hacks and Pranks at MIT. Cambridge, Mass.: MIT Press (2003). ISBN 9780262661379
• Prescott, Samuel C.. When MIT was "Boston Tech", 1861–1916, Reprint., MIT Press (1954). ISBN 9780262661393
• Servos, John W. (1980. December). „The Industrial Relations of Science: Chemical Engineering at MIT, 1900–1939”. Isis 71 (4), 531–549. o, Kiadó: The University of Chicago Press on behalf of The History of Science Society.
• Shrock, Robert Rakes. Geology at MIT 1865–1965: A History of the First Hundred Years of Geology at Massachusetts Institute of Technology. Cambridge, Mass.: MIT Press (1982). ISBN 9780262192118
• Simha, O. Robert. MIT Campus Planning, 1960–2000: An Annotated Chronology. Cambridge, Mass.: MIT Press (2003). ISBN 9780262692946
• Snyder, Benson R.. The Hidden Curriculum. Cambridge, Mass.: MIT Press (1971). ISBN 9780262690430
• Stratton, Julius A.. Mind and Hand: The Birth of MIT. Cambridge, Mass.: MIT Press (2005). ISBN 9780262195249
• Vest, Charles M.. Pursuing the Endless Frontier: Essays on MIT and the Role of Research Universities. Cambridge, Mass.: MIT Press (2004). ISBN 9780262220729
• Wildes, Karl L., Lindgren, Nilo A.. A Century of Electrical Engineering and Computer Science at MIT, 1882–1982. Cambridge, Mass.: MIT Press (1985). ISBN 9780262231190

További információk

• Honlap
• Massachusetts Institute of Technology a Facebookon
• Massachusetts Institute of Technology a Twitteren

• Informatikai portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap