Victoria fővárosa, Ausztrália From Wikipedia, the free encyclopedia
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Melbourne (IPA: [mɛlbərn],[2] helyileg [mɛɫbn̩])[3][4] ausztrál város, Victoria állam fővárosa, Ausztrália és Óceánia legnépesebb városa. Melbourne a szűkebb városközpont és az azt körülölelő 9992,5 km2-es agglomeráció neve is. A város a Port Phillip-öböl partján, a Dandenong- és Macedon-helységek és a Mornington-félsziget és Yarra-völgy között fekszik. A Melbourne-i agglomeráció 31 településének népessége 4 725 316 fő.[5][6]
| Melbourne | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztrália | ||
| Állam | Victoria | ||
| Alapítás éve | 1835. augusztus 30. | ||
| Irányítószám | 3000–3207 | ||
| Körzethívószám |
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5 031 195 fő (2022. jún. 30.)[1] | ||
| Népsűrűség | 479,6 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 31 m | ||
| Terület | 8,831 km² | ||
| Időzóna | AEST (UTC+10) AEDT (UTC+11) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 d. sz. 37° 48′ 51″, k. h. 144° 57′ 47″ | |||
 | |||
| Melbourne weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Melbourne témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Az Economist hetilap Economist Intelligence Unit 2017-es rangsora szerint a világ legélhetőbb városa már hetedik éve.[7]
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 45,6 | 46,4 | 41,7 | 34,9 | 28,7 | 22,4 | 23,3 | 26,5 | 31,4 | 36,9 | 40,9 | 43,7 | 46,4 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 26,3 | 26,6 | 24,4 | 21,0 | 17,5 | 14,8 | 14,2 | 15,7 | 17,7 | 20,1 | 22,6 | 24,4 | 20,4 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 15,6 | 16,0 | 14,5 | 11,8 | 9,8 | 7,9 | 7,1 | 7,8 | 9,2 | 10,6 | 12,6 | 14,1 | 11,4 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 5,5 | 4,5 | 2,8 | 1,5 | −1,1 | −2,2 | −2,8 | −2,1 | −0,5 | 0,1 | 2,5 | 4,4 | −2,8 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 45 | 40 | 41 | 50 | 47 | 47 | 45 | 51 | 53 | 59 | 63 | 64 | 603 |
| Havi napsütéses órák száma | 267 | 229 | 223 | 186 | 143 | 120 | 136 | 164 | 183 | 223 | 225 | 264 | 2363 |
| Forrás: Bureau of Meteorology.[8][9][10] | |||||||||||||
A város alapítója egy valamikori fegyenc fia, aki a régi fegyenctelep helyén egy új várost akart építeni – sikerült neki. Melbourne gyors fejlődéséhez az is hozzájárult, hogy Victoria aranymezőire csak úgy tódultak az 50-es években a gazdagságra vágyók. Az aranyláz és a letelepedők eredményezték végül a gazdaság fellendülését is. A 19. század végére pedig Melbourne lett Ausztrália ipari és pénzügyi fővárosa.
1835-ben a város neve: Port Phillip.
1851-ben a város Új-Dél-Wales fővárosa lesz, és megérkezik az első nem elítélt család is a városba.
1913-ban Canberra lesz a szövetségi főváros. A kormány még 1927-ig a városban marad.
1956-ban itt rendezték meg a nyári olimpiát.
A város 4 részre bontható. Üzleti központja a Collins street, itt találhatók a bevásárlóközpontok, keletre a parlamenti negyed, déli részen a művészek „otthona”, illetve a Swanston Street negyed, ahol a városháza, és más jelentős középület található. Innen a gépjárműforgalom is ki van tiltva. Mindezt igazán széppé a sok park és kert teszi, amelyek jelentős területeket foglalnak el a város központjában is.
Melbourne azon kevés ausztrál nagyvárosok közé tartozik, amely a kiépített tömegközlekedési eszközei mellett megengedheti magának az autós közlekedést is. Széles autóutak, modern autópályák teszik lehetővé a zavartalan gépjárműforgalmat. A város központjából az ország minden irányába indulnak főutak. Melbourne külső negyedeit a Hume, a Princess Hwy, valamint az ezeket összekötő Western Ring Road szeli át.
Mivel a város alapvetően dimbes-dombos területen helyezkedik el, így a kerékpár kiváló sporteszköznek számít. Sokan napi közlekedésre is használják, de aki a sík terephez szokott, annak ez elég megerőltető lehet.
A metrón (amit Melbourne-ben train-nek, vagyis vonatnak hívnak, mert szinte mindenhol a felszínen megy) lehet kerékpárt is szállítani, de a csúcsforgalomban nem igazán illik, és aki teheti (majdnem mindenki), az ezt be is tartja.
A város egész évben kínál kikapcsolódáshoz, szórakozáshoz különböző programokat. Melbourne Ausztrália művészeti központja, itt tartják a Nemzetközi Művészeti fesztivált és a Moombát is. Az állam színházi társulatainak otthona, a 'Victoria Arts Centre, a Melbourne Concert Hallban található. Rendszeresen tartanak szabadtéri előadásokat is a nagyobb kertekben, parkokban, amelyek időpontjait sok esetben a naplemente idejére teszik. A város műsorfüzete az AGE, ami hetente jelenik meg, részletes információval látja el a tájékozódni vágyó olvasót a heti programokból.
Betekintés a Központi Üzleti Negyedbe, valóságos kánaán azok számára, akik vásárolni szeretnének. Itt megtalálhatók a város legjobb árkádjai és malljai. Ezek közül kiemelten jó a Bourke Street Mall, a Myer Melbourne, a Daimaru vagy a David Jones. Úgy a belvárosban, mint a külsőbb kerületekben kiépültek a bevásárlóutcák, ahol szintén bármit megtalál a vásárló. Speciális árukészletért a High Street régiségboltjaiba, vagy a Galleria Shopping Plazába érdemes benézni, a kínai árucikkeket a Victoria Streeten tudjuk beszerezni, míg a zsidó ételkülönlegességeknek, csemegéknek a Carlisle Street ad otthont. Melbourne-ben számtalan piac működik, amik közül talán kiemelhető a Camberwell negyedben található "alig" használtcikk piac.
A városban hajógyártás folyik a Port Phillip-öbölben. Elektronikai eszközöket, textiliákat, papírt, ruhákat is készítenek.
A városban, ahogy egész Ausztráliában is, igen népszerű sport a krikett. Melbourne a székhelye a világ legerősebb krikettbajnokságai közé tartozó Big Bash League két csapatának, a Melbourne Starsnak és a Melbourne Renegadesnek is.
Oszaka, Japán (1978)
Párkány, Szlovákia (1980)
Szaloniki, Görögország (1984)
Boston, Egyesült Államok (1985)
Szentpétervár Oroszország (1989)
Milánó, Olaszország (2004)
Galle, Srí Lanka (2005)
İzmir, Törökország (1992)
