magyarországi község Veszprém vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Nyárád község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
Nyárád | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Pápai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Pajak Károly (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 8512 | ||
Körzethívószám | 89 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 872 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 47,15 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 19,79 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 17′ 04″, k. h. 17° 21′ 44″ | |||
Nyárád weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyárád témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pápa délnyugati vonzáskörzetében fekszik, a várostól mintegy 10 kilométerre. Északkeleti külterületi határrészei érintkeznek a város [illetve az ahhoz tartozó Borsosgyőr] határszélével. A további szomszédos települések: kelet felől Pápadereske, kelet-délkelet felől Dáka, délnyugat felől Dabrony, nyugat felől Nemesszalók, északnyugat felől pedig Mihályháza.
A településen áthalad, annak főutcájaként, nagyjából északkelet-délnyugati irányban a 834-es főút, ezen érhető el Pápa és Celldömölk térsége felől is. Közigazgatási területét egy rövid szakaszon érinti még a 8405-ös út, határszéleit pedig a 84 111-es és a 84 112-es számú mellékutak is.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Győr–Celldömölk-vasútvonal Mezőlak vasútállomása, a központjától mintegy 7 kilométerre északra.
A településről az első írásos emlékek 1153-ról maradtak ránk, mikor Adalbert, II. Géza király követe feleségére hagyta nyárádi birtokát. Nyárád 1347-ben Csenig Péter birtokába került a pannonhalmi főapátságtól, s 1650-től pedig az Esterházy család birtoka.[3]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 951 | 941 | 926 | 814 | 858 | 872 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
358 lakás van a községben, km²-enként átlagosan 18,08.
A 2001-es népszámlálási adatok szerint a település lakóinak 99,2%-a magyar és 0,8%-a cigány származásúnak vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,9%-a magyarnak, 4% cigánynak, 0,8% németnek mondta magát (11,3% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
A 2001-es népszámlálási adatok szerint a település lakosai 55,9%-a római katolikusnak, 36,1%-a reformátusnak, 4,4%-a evangélikusnak, 2,4%-a nem jelölt meg egyházat/felekezetet és 1,0%-a nem válaszolt vallotta magát.[12]
A vallási megoszlás 2011-ben a következő volt: római katolikus 46%, református 28,4%, evangélikus 4%, felekezeten kívüli 3,5% (16,1% nem nyilatkozott).[13]
A templom tornya 32 méter magas, 500 kilogramm tömegű harangját Szlezák Rafael öntötte 1957-ben Budapesten.[3]
Nyárád labdarúgócsapatát 1960. május 20-án alapították. A megyei negyedosztályban játszanak.[14]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.