Tromsø
város Norvégiában From Wikipedia, the free encyclopedia
Tromsø Norvégia nyolcadik legnagyobb városa, Troms megye székhelye. Itt található a világ legészakibb sörfőzdéje, botanikus kertje és planetáriuma; a város a világ legészakabbi püspökségének (katolikus egyházkormányzati egység, a Tromsøi területi prelatúra) is székhelye.
| Tromsø | |||
 | |||
| Tromsø látképe a Tromsøysundet-szorossal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Norvégia | ||
| Földrajzi régió | Észak-Norvégia | ||
| Megye | Troms megye | ||
| Község | Tromsø község | ||
| Rang | megyeszékhely | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 38 980 fő (2017) | ||
| Népsűrűség | 2496[1] fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 6,0 m | ||
| Terület | |||
| Összesen | 22,62[1] km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 69° 39′ 16″, k. h. 18° 57′ 49″ | |||
| Tromsø weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tromsø témájú médiaállományokat. | |||
A város központja a Tromsøya nevű szigeten található, az északi sarkkörön túl 400 km távolságra. Az elővárosi területeihez tartozik Tromsdalen (a szárazföldi területen, Tromsøya szigetétől keletre), Tromsøya sziget maradék része, és a nagy kiterjedésű Kvaløya sziget keleti része, ami Tromsøya szigetétől nyugatra található. A Tromsø-híd és egy négysávos alagút köti össze Tromsøya szigetét a szárazfölddel, a nyugati oldalon pedig a Sandnessund-híd teremt kapcsolatot Kvaløya szigetével.
Éghajlat
A leghidegebb mért hőmérséklet -18.4 °C volt, a januári átlag csupán -4 °C. Ez az Észak-atlanti-áramlat melegítő hatásának köszönhető. A tenger közelsége csökkenti a hideget, Sommarøy, ami Kvaløya nyugati oldalán fekszik, januári középhőmérséklete -1.9 °C. A nyár viszont eléggé hűvös, a júliusi középhőmérséklet 12 °C.
Az éjféli nap május 18-tól július 26-ig van az északi horizont felett, bár nem beszélhetünk igazi sötétségről már április végétől augusztus közepéig. Ennek ellentéteként november 26. és január 15. közötti időszak, amely itt még nem a sarki éjszaka, mert bár a nap nem emelkedik a horizont fölé, délidőben nem sokkal marad alatta. Ez a 'hajnalkony' jelensége, azt jelenti, hogy a legrövidebb napokon a hajnal alkonyba csap át a nappal kiiktatásával, és késő tavasszal, ill. késő nyáron az alkony köszönti a hajnalt az éjszaka rovására (a leghosszabb napokon nincs sem hajnal, sem alkony). Kora ősszel Tromsø a sarki fények zónájának középpontjában található.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 8,4 | 8,2 | 9,1 | 15,6 | 26,6 | 29,5 | 30,2 | 27,4 | 22,4 | 17,2 | 12,3 | 9,7 | 30,2 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −2,2 | −2,1 | −0,4 | 2,7 | 7,5 | 12,5 | 15,3 | 13,9 | 9,3 | 4,7 | 0,7 | −1,3 | 5,1 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −4,4 | −4,2 | −2,7 | 0,3 | 4,8 | 9,1 | 11,8 | 10,8 | 6,7 | 2,7 | −1,1 | −3,3 | 2,6 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −6,5 | −6,5 | −5,1 | −2,3 | 2,0 | 6,1 | 8,7 | 7,8 | 4,5 | 0,7 | −3,0 | −5,4 | 0,1 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −18,3 | −18,4 | −17,0 | −14,7 | −6,5 | −2,5 | 0,7 | 1,1 | −4,3 | −9,6 | −12,5 | −16,8 | −18,4 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 95 | 87 | 72 | 64 | 48 | 59 | 77 | 82 | 102 | 131 | 108 | 106 | 1031 |
| Havi napsütéses órák száma | 3 | 32 | 112 | 160 | 218 | 221 | 205 | 167 | 92 | 49 | 6 | 0 | 1265 |
| Forrás: eKlima, The Weather Network, Meteorologisk institutt | |||||||||||||
Tromsø környéke az utolsó jégkor óta lakott terület. A vaskorban a külső tengerparton már mind a norvégok, mind a számik (lappok) megtelepedtek. A község szárazföldi területein csak számik laktak.
Az első temploma 1252-ben épült, és akkor ez volt a világ legészakibb temploma. Ekkoriban épültek a város földbástyái, melyek a karéliai és orosz portyázóktól védtek.
Tromsø városi oklevelét 1794-ben adták ki, bár ekkoriban mindössze 80 lakosa lehetett. A 19. század folyamán megnőtt a város jelentősége, püspöki székhely lett, megalakult a tanárképző főiskola, a hajógyár és a sörfőzde is.
A sarkvidéki vadászat növekedésével 1850-re Tromsø vált ennek központjává, elvéve Hammerfest korábbi szerepét. A város élénk kereskedelmet folytatott Arhangelszktől Bordeaux-ig. A 19. század végére Tromsø lett a sarkvidéki kereskedelem legnagyobb központja, és számos sarkvidéki felfedezőút is innen indult.
A II. világháború alatt rövid ideig a norvég kormány székhelyéül szolgált. A város a háborút sérülés nélkül megúszta, bár a Tirpitz német csatahajó Tromsøy szigeténél süllyedt el 1944. november 12-én, ahol közel 1000 német tengerész vesztette életét. A háború végén a városba több száz menekült érkezett Finnmark megyéből, amit a németek a Vörös Hadsereg offenzívájától való félelmükben kitelepítettek és leromboltak.
A világháború után a város gyors növekedésnek indult, 1964-ben megnyílt a repülőtér, majd a Tromsøi Egyetem is. A népesség gyarapodása igen nagyarányú volt, némelyik évben az 1000 főt is meghaladta.
Itt található a legnagyobb hagyományos faházegyüttes Trondheimtől északra. A Tromsøi katedrális az egyetlen fából épült Norvégiában, 1861-ben épült.
Tromsø híres az éjszakai életéről, egyszerre 20 000 embernek nyújt lehetőséget, ami a város teljes népességének a harmadát jelenti.
|
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
