YouTube

Új-Dél-Grönland[1] (Dél-Grönland[2] vagy Morell-föld) egy szellemsziget, amelyet 1823 márciusában Benjamin Morell amerikai kapitány jegyzett fel egy ipari felfedező expedíció során a Wasp nevű szkúnerrel az Antarktiszi Weddell-tengeren. A kilenc évvel később írt Narrative of Four Voyages című könyvében Morell megadta a sziget pontos koordinátáit és a partvonalának durva leírását, amely szerinte 480 kilométeren át húzódott.

YouTube, LLC
Jelmondat	Broadcast Yourself
Típus	leányvállalat (Google LLC)
Alapítva	2005. február 14.
Székhely	USA, Kalifornia, San Bruno
Vezetők	Steve Chen, Chad Hurley, Jawed Karim
Alapító	Steve Chen, Chad Hurley, Jawed Karim
Iparág	Internet
Tulajdonos	YouTube Google[1]
Termékek	Videómegosztás
A YouTube, LLC weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz YouTube, LLC témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A YouTube logója 2005-2013 között

Tartalom:

1 Háttér

2 A Darázs-expedíció (1822-1823)

3 Szárazföld a horizonton

4 Morell földjének felkutatása

5 Vélemények és elméletek

6 Morell és Johnson további sorsa

7 Észrevételek

8 Jegyzetek

9 Irodalom

Háttér

Morell utazásának idején az akkor még névtelen Weddell-tenger és környéke földrajza teljesen ismeretlen volt, ami hozzájárult a szélhámos hírében álló Morell állításainak hihetőségéhez. Az útról szóló beszámolójában szereplő nyilvánvaló hibák azonban aláásták állításainak hitelességét, és kétségeket ébresztettek. Mindazonáltal a mitikus föld létezéséről szóló verzióját végül csak a XX. század eleji antarktiszi expedíciók oszlatták el. Ezt megelőzően ugyanis nem történtek irányított kísérletek a föld felfedezésére. A hajók a jég jelenléte okozta navigációs nehézségek miatt gyakorlatilag nem hajózhattak be a Weddell-tengerbe. 1912 júniusában Wilhelm Filchner német felfedező nem talált szárazföldre utaló nyomokat, miután a Deutschland nevű hajója, amelyet a Weddell-tengeren a jég csapdájába ejtett, a Morell által azonosított területre sodródott. A mélységmérések több mint 1500 méteres mélységet mutattak ki, ilyen mélység közelében nem lehetett szárazföld. Három évvel később Ernest Shackleton sarkkutató, akinek hajója, az Endurance a jégbe fagyott a térségben, szintén megerősítette a szárazföld hiányát.

Morell hibáját többféleképpen magyarázták. Morell röviden és prózaian írta le felfedezését, bizonyított, hogy nem törekedett személyes dicsőségre, ez a részéről szándékos megtévesztés verziója ellen szól. Beszámolójában a felfedezés minden dicsőségét Robert Johnsonnak, egy kereskedelmi hajó kapitányának adta, aki két évvel korábban felfedezte és elnevezte a földet. Morell lelkiismeretesen tévedhetett a hajója helyének meghatározásában, vagy rosszul emlékezett a részletekre, amikor kilenc évvel később összeállította a jelentését. Lehet, hogy egy sarkvidéki délibáb áldozatává vált. 1843-ban James Clark Ross, a nagyra becsült brit tengerészeti felfedező is beszámolt egy lehetséges partraszállásról „Morell-föld” közelében, de az ő jelentése szintén meg nem erősített.

A Darázs-expedíció (1822-1823)

A 19. század elején az Antarktiszról készült térképek egy tömör „fehér foltot” ábrázoltak, bár voltak feljegyzett esetek, amikor szárazföld volt látható[~1]. 1822-ben Benjamin Morell, aki egy évvel korábban[3] a Déli-Sandwich-szigetekre hajózott, átvette a Wasp nevű szkúner parancsnokságát egy kétéves útra, amelynek céljai fókavadászat, felfedezés és kereskedelem voltak az antarktiszi tengereken és a Csendes-óceán déli részén[4]. Emellett megbízást kapott arra is, hogy „új felfedezéseket tegyen”. Szándékában állt kipróbálni a Déli-sark elérésének lehetőségét[4][~2]. Ez az út volt az első abból a négy hosszú tengeri útból, amelyet Morell a következő nyolc év során tett, bár az első út után soha többé nem tért vissza az Antarktiszra.

1822. június 22-én a Darázs elhagyta New Yorkot. Október végén a hajó elérte a Falkland-szigeteket. Morell ezután 16 napot töltött a nem létező Aurora-szigetek eredménytelen keresésével[~3][6]. A szkúner ezután Dél-Georgia felé vette az irányt, és november 20-án ott horgonyzott le. Jelentésében Morell tévesen rögzítette a horgonyzási helyét, a nyílt tengeren, a partvonaltól 97 kilométerre[6]. A Wasp ezután kelet felé vette az irányt, hogy kikötői fókákra vadásszon. Morell szerint a szkúner december 6-án érte el a távoli Bouvet-szigetet. Ahogy W. J. Mills antarktiszi felfedező történész megjegyzi, „ezt a megfoghatatlan szigetet hihetetlen könnyedséggel találták meg”[6].

Mills azt is megjegyzi, hogy Morell leírása a sziget topográfiai jellemzőiről megbízhatatlan, mivel a szigetet állandóan jégtakaró borítja[6][7]. Morell ezután megkísérelt dél felé haladni, de a 60. szélességi körnél vastag jégrétegbe ütközött, ezért északkelet felé fordult a Kerguelen-sziget felé, ahol december 31-én lehorgonyzott[6][7].

A Bouvet-szigetet 1822. december 6-án észlelte.

1823. január 11-én, több napos felfedezőút és jó vadászat után a szkúner elhagyta Kerguelent, először dél, majd kelet felé vette az irányt. Február 1-jén Morell feljegyezte a szélső keleti pozícióját a 64°52'S, 118°27'E[8][9] ponton. Jelentése szerint Morell úgy döntött, hogy kihasználja az erős keleti szelet, és ettől a ponttól nyugatra, a greenwichi főmeridiánig tart. Jelentése nem bővelkedik részletekben, de azt mutatja, hogy 23 nap

Translated with DeepL.com (free version)

• Informatikai portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

1. https://www.youtube.com/t/terms, 2023. augusztus 16.