Ágfalva
magyarországi község Győr-Moson-Sopron vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Ágfalva (németül: Agendorf, Ogndoaf, horvátul: Agendrof) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban. Lakosságának mintegy 15%-a német nemzetiségű.
Remove ads
Fekvése
A Soproni-hegység lábánál fekszik Soprontól 4 km-re. 2011. szeptember 25-től ismét van közúti kapcsolata az ausztriai Somfalvával is,[3] de ezt az utat 2015. március 31-től a munkába ingázók Ausztriába irányuló megnövekedett forgalmának elterelése érdekében a somfalvai temetőnél hétköznap 5 és 8 óra, illetve 16 és 19 óra között lezárják.[4]
Története
Első írásos említése 1194-ből maradt fenn Dag néven. Az Árpád-korban jelentős részben németek lakták. A 13. században a borsmonostori apátság birtoka. Neve 1207-ben Dagendorf, majd 1278-ban Agendorf. Különböző viszályok után Sopron város kezébe került, és 1848-ig Sopron jobbágyfalva volt.
A Sopron földesurasága alá tartozó falvak reformációja a városéval egy időben, az 1550-es években indult.
Az 1832-ben kitört kolerajárvány a településen 92 halálos áldozatot szedett, majd az 1873-ban megismétlődő kolerajárványban újabb 83 agendorfi lakos halt meg.
A 19–20. század fordulóján a község lakossága 1816 fő volt, melyből 1760 német anyanyelvű. A jómódú nemzetiségi településen fejlett háziipar volt, és a paraszti gazdaságok mellett sokan a brennbergbányai bányában is dolgoztak.[5]
Az I. világháború utáni interregnum fontos eseményei az 1921. augusztus 28-i és szeptember 8-i ágfalvi harcok (első ágfalvi összecsapás, második ágfalvi összecsapás), amelyek során a nyugati határszélnek az 1919-es saint-germaini békeszerződés általi Ausztriához csatolása ellen felkelő magyar szabadcsapatok (a Rongyos Gárda[6]) összecsaptak az osztrák csendőrséggel, és azt visszavonulásra kényszerítették.
Az 1921. december 14. és 16. közötti soproni népszavazás eredményeképp Magyarországhoz csatolták, mert bár a népszavazáson Ágfalva lakosságának túlnyomó többsége, 82,21%-a[5][6] az Ausztriához való csatlakozásra szavazott, a teljes népszavazási területen a többség a Magyarországhoz tartozást támogatta.
A II. világháborút követő időszak tragikus cezúrát hozott a falu életében: Ágfalváról 1537 németet telepítettek ki.[7] Akik addig itt éltek, azok kevés kivétellel eltűntek.
2002-ben az önkormányzat emlékművet állított a soproni népszavazásnak, amit a népszavazás helyi eredményeire való tekintettel a település német nemzetiségi önkormányzat ellenzett.[5][6]
2006 óta itt tartják a Nemzetközi Ikerfesztivált, aminek aprópóját az adta, hogy a településen 16 kettes és két hármas iker élt korábban.[8]
Ágfalva kapcsolatokat tart fenn a szomszédos, ausztriai Lépesfalva és Somfalva, valamint a németországi Schefflenz településekkel.
Remove ads
Idegen elnevezései
Ágfalva német neve Agendorf. Horvátul két alak terjedt el: a kópházi horvátok által használt Agendof és a fertőhomoki horvátok által használt Gendof.[9]
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Bartal József (független)[10]
- 1994–1998: Wágner Géza (független)[11]
- 1998–2002: Wágner Géza (független)[12]
- 2002–2004: Wágner Géza (független)[13]
- 2004–2006: Gaál István (független)[14]
- 2006–2010: Gaál István (független)[15]
- 2010–2014: Gaál István (független)[16]
- 2014–2019: Pék Zsuzsánna (független)[17]
- 2019–2024: Pék Zsuzsánna (független)[18]
- 2024– : Dominek Gábor (független)[1]
A településen 2004. július 18-án időközi polgármester-választást tartottak,[14] az előző polgármester halála miatt.[19]
Remove ads
Népesség
A település népességének alakulása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között:
| Lakosok száma | 2125 | 2161 | 2147 | 2418 | 2464 | 2398 | 2404 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,1%-a magyarnak, 17% németnek, 0,6%-a horvátnak, 0,4%-a cigánynak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,8%, evangélikus 18,1%, felekezeten kívüli 8,3%, református 2,9% (17% nem nyilatkozott).[20]
2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 11,7% németnek, 0,4% horvátnak, 0,3% cigánynak, 0,2% örménynek, 0,1% románnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,3% volt római katolikus, 13,4% evangélikus, 3% református, 0,2% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 7,6% felekezeten kívüli (36,2% nem válaszolt).[21]
Remove ads
Nevezetességei
- Római katolikus templom (késő barokk)
- Evangélikus templom (késő barokk)
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads