Ócsa - Wikiwand

Ócsa város Pest vármegyében, a Gyáli járásban, a budapesti agglomerációban, a fővárostól déli irányban 30 kilométerre.

Gyors adatok

Az „Ócsa” lehetséges további jelentéseiről lásd: Ócsa (egyértelműsítő lap).

Közigazgatási területéhez tartozik: Felsőbabád, Alsópakony, Czirják tanya, az Öregszőlők, Székes, Újerdő.

Remove ads

Fekvése

A szomszédos települések: észak felől Felsőpakony, északkelet felől Üllő, kelet felől Csévharaszt, délkelet felől Inárcs, dél felől Dabas, délnyugat felől Bugyi, nyugat felől Alsónémedi, északnyugat felől pedig Gyál.

Megközelítése

Közúton

Ócsa közigazgatási területén az országos fő közlekedési útvonalak közül az M5-ös autópálya és az 5-ös főút is keresztülhúzódik, így mindkettőn könnyen megközelíthető. A sztrádáról a 30-as kilométerénél lévő Ócsa–Üllő-csomópontnál kell letérni, ahonnan a 4603-as út vezet be a település központjába. Az 5-ös útról Budapest felől a legegyszerűbb már a város határában letérni, onnan a 4604-es út vezet be Ócsára. Alsónémedi irányából a 46 104-es, Dabas felől az 52 104-es úton érhető el a település központja az 5-ös útról. Érinti még Ócsát a 4601-es és a 4617-es út, a Bugyiba vezető 52 103-as és a 46 107-es számú mellékutak is.

Közúti tömegközlekedéssel

Budapest irányából a 635-ös és 636-os buszokkal közelíthető meg. A várost még érinti a 609-es, a 641-es, a 642-es és a 643-as buszok is, amik a szomszédos településekkel teremtenek kapcsolatot.

Vasúton

Ócsán a Budapest–Kecskemét-vasútvonal halad át, amelynek egy állomása van itt, Ócsa vasútállomás, melynek közúti megközelítését a központban induló, a 4604-es útból kiágazó 46 304-es út biztosítja. Az állomást a vonalon korábban Ócsai szőlők megállóhely követte, az azonban már megszűnt.

Remove ads

Az ősláp

Ócsa mellett terül el a Turjánvidék, Turjános vagy Öregturján nevű ősi tőzegláp. Ritka fajok, mint a rákosi vipera, a fekete gólya, a kerecsensólyom, a jégmadár, az ezüst sávos szénalepke élőhelye. Egyedülálló, 3575 hektáros jégkorszaki ősmocsár-maradvány. Az Ócsai Tájvédelmi Körzet a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik.

Története

Ócsát az Árpád-kor óta folyamatosan lakják. Nevét 1235-ben említette először oklevél Alza néven. A premontrei szerzetesrend Szűz Mária tiszteletére emelt monostora a váradelőhegyi prépostság filiájaként jött létre, amely már 1235-ben is állt. A monostor helyén ma álló bazilika a román stílusú magyar építészet egyik legfontosabb emléke.

1307. szeptember 29-én Károly Róbert király oklevelet is adott ki itt.

Lakossága 1600 körül református hitre tért és birtokba vették a premontrei templomot. A reformátusok Mária Terézia királynőtől engedélyt kaptak a templom restaurálására, azonban az építés során a volt premontrei templom sok középkori részlete elpusztult.^[3] A hagyományos református paraszti réteg az Alszegen élt, és sokáig jóval módosabbak voltak, mint a 18. században épült katolikus templom környékére később települt katolikusok. A katolikusok száma később, a csűrkerti parcellák kiosztásával, a földesúri majorságok létrejöttével, a babádi és alsópakonyi puszták benépesülésével gyorsan növekedett. Miután evangélikus és baptista gyülekezetek is megtelepedtek, a 20. század közepére a katolikusok és a protestánsok aránya ismét kiegyenlítődött.

Ócsa 1856 körül járási székhely lett.

Az 1950-es évektől az ócsaiak jelentős része a fővárosba ingázó ipari munkás lett, a vasúton túl kiparcellázott területekre pedig ismét sokan települtek be.

Remove ads

Közélete

Polgármesterei

1990–1994: Dr. Buza Attila (független)^[4]
1994–1998: Dr. Buza Attila (Fidesz)^[5]
1998–2000: Dr. Buza Attila (Fidesz)^[6]
2001–2002: Dr. Buzáné Icsó Zsuzsanna (Fidesz)^[7]^[8]
2002–2006: Dönti Károly (független)^[9]
2006–2010: Dönti Károly (független)^[10]
2010–2014: Bukodi Károly Zoltán (Fidesz)^[11]
2014–2019: Bukodi Károly Zoltán (Fidesz-KDNP)^[12]
2019–2024: Bukodi Károly (Fidesz)^[13]
2024– : Paul Tamás (Barátságos Élhető Kisváros Egyesület)^[1]

A településen 2001. március 25-én időközi polgármester-választást kellett tartani,^[7] mert az előző polgármester 2000. október 16-án, közlekedési baleset következtében életét vesztette.^[14]^[15]

Remove ads

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	9073	9166	9325	9642	9870	9941	9938
	2013	2014	2018	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,4% németnek, 0,6% románnak mondta magát (15% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,6%, református 18,7%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 18,6% (30% nem nyilatkozott).^[16]

2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,1-0,1% örménynek, bolgárnak, ukránnak, szlováknak, szerbnek és lengyelnek, 3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19,1% volt római katolikus, 13,9% református, 0,7% görög katolikus, 0,6% evangélikus, 0,1% ortodox, 4,1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 20,2% felekezeten kívüli (40,4% nem válaszolt).^[17]

Remove ads

Nevezetességei

A premontrei kolostor 13. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika. Épülete 1560 óta az ócsai református templom.

Nevezetessége, hogy a Szent László-legenda falképeinek néhány részlete látható a szentélyben, az északi falon.^[18] Budapesthez ez a templom van a legközelebb azok közül, amelyben a Szent László legenda középkori ábrázolása látható.^[19] Felújítását a 20. század elején, 1922-1924-ben Foerk Ernő budapesti építész tervei alapján végezték.

Az 1778-ban nyitott temetőben 500 régi, jellegzetes, főleg helybéliek faragta kopjafa látható.
Az Ócsai Tájház kiállításai
Az öreghegy pincesora – mintegy 100, jellegzetesen alföldi, nyeregtetős, ollóágas, náddal fedett, hosszú hordógurító gádoron megközelíthető, többágú pince, tájképi és kultúrtörténeti érték^[20]
Ócsai Tájvédelmi Körzet – a fokozottan védett részek kivételével szabadon látogatható, fogadóháza a templom mellett van a dr. Békési Panyik Andor u. 4. számú házban
Ócsai Madárvárta – Az Ócsai Tájvédelmi körzetben már több mint 20 éve működik Csörgő Tibor vezetésével az Ócsai Madárvárta.
A turjánok gémtelepei kiemelt természetvédelmi értéket képviselnek.^[20]
A Szentháromságnak szentelt katolikus templom, melyet 1777-ben szenteltek föl.
Turul-szobor^[21]

Remove ads

Híres emberek

Falu Tamás költő itt élt és itt nyert végső nyughelyet.
Itt végezték ki a császáriak Halászy Károly honvédszázadost (Alsónémedi tanítóját) 1849. július 25-én.
Itt született D. Szabó Károly (Déli Szabó Károly) földműves, az 1956-os forradalom gyóni eseményeinek egyik vezető szereplője és kivégzettje; emlékét utcanév is őrzi a városban.
Itt született, szolgált 1945 és 1983 között, valamint itt hunyt el Békési (Panyik) Andor református lelkész, Kálvin-kutató.
Ócsáról származik Nádas Tamás műrepülő világbajnok.
Ócsáról származik és Ócsán nevelkedett Králl Kevin János filmrendező és forgatókönyvíró, a feltörekvő filmes szakma kiemelkedő alakja.