A1-es autópálya (Románia)
autópálya Romániában From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Az A1-es autópálya (másként Dél-erdélyi autópálya,[2][3] románul: Autostrada A1) egy épülő romániai autópálya, amely kelet-nyugat irányban szeli majd át az országot.
Első, az 1960-as években átadott szakasza Bukarestet és Pitești-et köti össze. A 2010-es években a Kárpátokon innen is több, egyelőre nem összefüggő szakasz elkészült Temesvár, Arad, Nagyszeben, Déva és Szászváros térségében. 2015. július 11-én átadták a magyar határig vezető szakaszt, így Arad és Temesvár lett az első két romániai nagyváros, amelyek – a magyarországi M43-as autópályán keresztül – bekapcsolódtak az európai gyorsforgalmiút-hálózatba. Jelenleg Erdélyben a Nagylak (országhatár)–Marzsina és a Holgya–Nagyszeben közötti szakaszok használhatók.
Remove ads
Története
Építése
Bukarest–Pitești
Az első romániai autópálya 1967–1972 között épült;[4] eredetileg csupán Bukarestet kötötte össze a tőle közel 100 km-re lévő Pitești-tel. A 81. és 84. kilométer közti egyenes szakaszt úgy tervezték, hogy futópályaként is szolgálhasson bajbajutott repülőgépeknek, vagy harci gépeknek háború idején; azonban sosem használták.[5] A 113 kilométer hosszú autópályát 2000-ben felújították, és a IV., Közép-Európát északnyugat-délkelet irányban átszelő páneurópai közlekedési folyosó részeként tervbe vették a továbbfejlesztését. 2007-ben adták át a meglévő szakaszhoz kapcsolódó, 17 km-es pitești-i elkerülőt.
Pitești–Nagyszeben
 |
Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeni autópályás, gyorsforgalmi utas, vagy egyéb közutas beruházással kapcsolatos információkat tartalmaz.
Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2025. március 31. |
A Déli-Kárpátokat átszelő autópálya öt szakaszban fog megvalósulni. 2022 végén minden szakaszra hatályos kivitelezési szerződés van.[6]
Az első, 30,4 km-es, szakasz Pitești és Curtea de Argeș között épül. Erre a szakaszra 2017 októberéig lehetett ajánlatot tenni.[7] Közel három éves eljárás után[8] 2020 május 11-én jelentették be, hogy aláírták az erre a szakaszra vonatkozó tervezési és kivitelezési szerződést. A kivitelező az olasz Astaldi (későbbi nevén WeBuild) lett, melynek 1 év áll rendelkezésére a tervezésre, majd 4 év a kivitelezésre. A szakaszon 12 híd, egy viadukt, 6 felüljáró és három közúti csomópont épül.[9] A munkálatok 2021 szeptemberében kezdődtek, a határidő 2025. szeptember,[6] de a Bascov és Băiculești közötti 16 km-t már 2024 decemberében átadták.[8]
A második, 9,9 km-es, szakasz Curtea de Argeș és Tigveni között fog megépülni. 2022-ben aláírták a kivitelezői szerződést, de a munkálatok abban az évben még nem kezdődtek meg; a határidő 2027. március.[6]
A harmadik, 37,4 km-es, szakasz Tigveni és Cornetu között fog megépülni. 2022-ben aláírták a kivitelezői szerződést, de decemberig nem írták alá az építkezések elkezdését lehetővé tevő miniszteri rendeleteket.[6]
A negyedik, 31,3 km-es, szakasz Cornetu és Bojca között fog megépülni.[10] Ez az egyik legnehezebb autópálya-szakasz: a hegyes terepen 7 alagutat, számos hidat és viaduktot kell építeni, valamint az erdős részeken fákat kivágni.[11]2022-ben aláírták a tervezési és kivitelezési szerződést, de a munkálatok abban az évben még nem kezdődtek meg; a határidő 2028. március.[6] 2024 elejéig még nem sikerült végezni a tervezéssel, mivel a cég munkatársai sokhelyütt nem kaptak engedélyt belépni a nyomvonalon található magán- és köztulajdonú erdőkbe, így még nem tudták elkezdeni a kivitelezési fázist, amire 50 hónap áll rendelkezésre.[11]
Az ötödik, 13 km-es, szakasz Bojca és Nagyszeben közti szakaszt 2022 decemberében adták át. Erre a szakaszra 2017 októberéig lehetett ajánlatot tenni.[12] 2019 április 14-én írták alá ezen szakasz tervezésére és kivitelezésére vonatkozó szerződést az osztrák Porr Construct kft.-vel.[13] A nyertesnek egy év állt rendelkezésére a tervezésre, illetve három év a kivitelezésre.
Nagyszebeni elkerülő
2010. december 1-jén átadták a Nagyszebent elkerülő kb. 17 km-es szakaszt.
Nagyszeben–Szászváros
A Nagyszeben és Szászváros között lévő autópálya 4 szakaszban épült meg. Az első, Nagyszeben és Szelistye között épült 16 km-es szakaszt 2013. december 19-én adták át. A második, Szelistye és Konca között épült 22 km-es szakaszt 2014. november 14-én adták át. Ez a szakasz nem sokkal átadása után javításra szorult földcsuszamlások következtében.[14] A harmadik, Konca és Szászsebes között épült 19 km-es szakaszt a román Straco Grup kivitelezte, és 2013 decemberében adták át a negyedik, Szászsebes és Szászváros között épült 24 km-es szakasszal együtt. Ez utóbbit az osztrák Strabag kivitelezte.
Szászváros–Déva
A Szászváros és Piski közötti 18 kilométert a Straco Grup kivitelezte, 2013. május 30-án adták át. A Piski és Déva közötti 15 kilométert pedig a Strabag építette, ez 2012. december 21-én lett átadva.[15][16]
Déva–Lugos
Ez a szakasz 4 részben valósul meg, amelyekből az első, a Sziklás és Igazfalva közötti 27 km-es szakasz teljes egészében elkészült; ezt 2013. december 24-én adták át, de akkoriban csak Bálinc és Igazfalva között került forgalomba, mivel hiányzott a folytatás Temesvár felé, ami csak 2015-ben készült el. A Sziklás−Igazfalva szakasz kivitelezője az olasz Tirrena Scavi volt.[17]
A második szakasz Igazfalva és Holgya között épült, de csak részlegesen készült el, Igazfalva és Marzsina között egy 15 km-es szakasz. Ezt 2017 márciusában adták át.[18]
|
|
Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeni autópályás, gyorsforgalmi utas, vagy egyéb közutas beruházással kapcsolatos információkat tartalmaz.
Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2025. március 31. |
A Marzsina és Holgya közötti szakasz megvalósítására 2013-ban ugyan szerződést kötöttek egy olasz céggel, de a tervezési fázisban figyelmen kívül hagyták azt az európai uniós követelményt, hogy a hegyes, erdős szakaszon (az Erdélyi-szigethegységet a Bánsági-hegyvidékkel összekötő Ruszka-havas környékén) biztosítani kell a vadak átjárását az autópálya két oldala között; emiatt környezetvédelmi szervezetek már 2010-ben panaszt tettek az Európai Bizottságnál. Sokáig a környezetvédelmi engedély hiánya hátráltatta a munkát; időközben a román állam szerződést bontott a kivitelezővel, új tervezési, engedélyezési és közbeszerzési eljárásokra volt szükség. Az új megoldás irányonként egy-egy 2,13 km hosszú alagutat tartalmaz.[19] Ezen szakasz késlekedése miatt van szükség a holgyai ideiglenes csomópontra.[6] Erre a szakaszra 2022 októberében írták alá a kivitelezői szerződést az UMB – Euro Asfalt cégtársulással,[19] de decemberig nem írták alá az építkezések elkezdését lehetővé tevő miniszteri rendeleteket.[6] A kivitelezés határideje ennek következtében 2026 augusztusára csúszott,[20] ami a nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi terv (PNRR) forrásaihoz való hozzáférés határideje is.[19] A szerződés szerint a munkakezdés 2022. decemberi elrendelésétől 11 hónap állt volna rendelkezésre a tervezésre és további 34 hónap a kivitelezésre,[21][22] de az alagutak építési engedélyét csak 2024 augusztusában adta ki a Szállítás- és Infrastruktúraügyi Minisztérium, így a határidő biztosan nem tartható.[23]
A Marossolymos és Marosillye közötti 22 km-es szakasz, melynek kivitelezője a román UMB Spedition volt, 2019. augusztus 14-én adták át,[24] a Marosillye és Holgya közötti 21 km-es szakaszt pedig 2019. december 23-án,[25] ezt a szakaszt a spanyol Comsa építette. Ez utóbbi szakasszal problémák adódtak, mivel az eredeti tervekkel ellentétben, a környezetvédelmi hatóságok egy új alagút építését kérték, az állam pedig egy ideiglenes csomópont építését Holgya közelében. Ezen többletmunkákról kellett megegyezzen a kormány és a kivitelező.
Lugos–Temesvár
2012. augusztusi hír szerint az Európai Unió vállalta a Temesvárt elkerülő kb. 10 km-es és a Temesvárt Lugossal összekötő kb. 25 km-es szakasz 85%-os finanszírozását. Ezen a szakaszon a munkálatok már folyamatban voltak.[26]
Lugos és Temesvár között az autópálya két szakaszban épült, az első, Sziklás és Temesvár-Kelet közötti 25 km-es szakasz 2015. december 23-án lett kész, a hivatalos határidő előtt 7 hónappal. A kivitelező az olasz Tirrena Scavi volt.[27][28]
A második, Temesvárt elkerülő 9,5 km-es szakaszt, határidő előtt fél évvel, 2012. október 23-án adták át. A kivitelező a román UMB Spedition volt.[29]
Temesvár–Arad
2009 elején Temesvár és Arad között megkezdődtek a munkálatok; a 33 km-es Temesvár–Arad szakaszt és a 12 km-es aradi elkerülőt 2011 decemberében adták át, igaz, egyelőre sebességkorlátozásokkal és utóbbit csak kétszer egy sávon. 2012 június 6-án készült el teljesen.[29][30]
Arad–Nagylak
Arad és Nagylak között az autópálya két szakaszban valósult meg. 2011. október 20-án elkezdődött a Nagylak (országhatár) és Arad közötti szakasz építése is. A Romstrade és az Alpine kivitelezésében megvalósuló 39 km-es szakasz átadását eredetileg 2013-ra tervezték.[2] Később mindkét kivitelezővel szerződést bontottak, a Romstrade ellen eljárás indult, az Alpine pedig csődbe ment. A munkálatokat az olasz Astaldi és a német Max Bögl fejezte be. 2014. december 19-én átadták a Nagylak és Pécska közötti 22,2 kilométeres szakaszt valamint a Pécska és Arad közötti szakasz egy 6,1 km-es részét Arad mellett, amely a DN7-es főutat vezeti rá az autópályára.[31] A magyar határig vezető szakasz átadása végül 2015. július 11-én történt meg, a magyarországi M43-as autópályához Makó–Csanádpalota közötti 23,1 kilométeres szakaszának átadásával együtt. Ezzel Arad és Temesvár lett az első két romániai nagyváros, amelyek bekapcsolódtak az európai gyorsforgalmiút-hálózatba.[32][33]
Működés
A 2014-ben, az elnökválasztási kampányban átadott ecsellői völgyhidat nem sokkal az átadás után le kellett zárni, mert egy 300 m-es szakasz átépítésre szorult.
|
|
Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeni autópályás, gyorsforgalmi utas, vagy egyéb közutas beruházással kapcsolatos információkat tartalmaz.
Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2025. március 31. |
2023-ra a viadukt újra rossz műszaki állapotba került: mind a tartóoszlopok, mind a felépítmény állapota leromlott, a vasbetonelemeken hosszanti és keresztirányú repedések jelentek meg, melyek helyenként olyan mélyek, hogy a betonvas is kilátszik. 2020 és 2023 között az állapotromlás egyenletes volt, de a 2023. februári földrengés további károkat okozott. 2022-ben végeztek ugyan javításokat, ezek azonban nem oldották meg a problémát. A CNAIR ezért közbeszerzést írt ki a szükséges javításokra.[34]
2021-ben a CNAIR közbeszerzést írt ki több autópálya (A1, A3, A4, A10) pihenőhelyeinek haszonbérlet keretében történő kialakítására és működtetésére, de erre nem érkezett jelentkező.[35]
2024 februárjában Románia autópályáin 36 új csomópont előkészítését jelentették be. Ebből az A1-en hét található: Ungureni és Ionești Dâmbovița megyében, Kudzsir Fehér megyében, Szántóhalma Hunyad megyében, Bethlenháza és Temesrékas Temes megyében, valamint Temeskeresztes Arad megyében.[36][37]
Remove ads
Csomópontok és pihenőhelyek
Remove ads
Díjfizetés
Az A1-es autópálya használata teljes hosszában díjköteles. Az egységes matrica megvásárlása kötelező, amely érvényes a nemzeti utakra és az autópályákra egyaránt.
Üzemeltetés és karbantartás
Az üzemeltetési és fenntartási tevékenységet jelenleg öt autópálya-mérnökség biztosítja:
- Pécskai központ az 564-es kilométerszelvényben[38]
- Orczyfalvi központ az 522-es kilométerszelvényben[39]
- Marzsinai központ a 429-es kilométerszelvényben[40]
- Marossolymosi központ a 369-es kilométerszelvényben
- Alvinci központ a 322-es kilométerszelvényben[41]
- Szelistyei központ a 275-ös kilométerszelvényben[42]
A Bukarest–Pitești-szakaszon nem léteznek mérnökségek.
Épülő mérnökségek:
- Curtea de Argeși központ a 152-es kilométerszelvényben[43]
Remove ads
Jegyzetek
Fordítás
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads