Apáthi Imre

Apáthi Imre,^[3] eredeti neve: Ausim Imre^[4] (Budapest, 1909. május 28. – Budapest, 1960. február 22.) Kossuth-díjas magyar színész, rendező.

Apáthi Imre
Született	Ausim Imre 1909. május 28.[1] Budapest[2]
Elhunyt	1960. február 22. (50 évesen)[1] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Sennyei Vera (1948–1960) Vándory Margit (1932–1947)
Foglalkozása	színész rendező filmrendező
Iskolái	Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1930)
Kitüntetései	Farkas–Ratkó-díj (1940) Jászai Mari-díj (1953) Kossuth-díj (1954) Magyarország Érdemes Művésze díj (1955)
Sírhelye	Farkasréti temető (41-1-161)
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Apáthi Imre témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Apáthi Imre ismeretlen szerepben

Sírja Budapesten. Farkasréti temető 41-1-161

Pályája

Szülei Ausim Róbert és Rozbora Erzsébet. 1930-ban^[5] végezte el a Színiakadémiát. A Fővárosi Operettszínházban kezdett dolgozni, majd 1932-ben a Belvárosi Színházhoz szerződött. 1935–1945 között és 1955-től haláláig a Nemzeti Színház tagja volt. 1945-ben az Arizona Irodalmi Varietében, majd a Népvarietében, 1945–46-ban a Vígszínházban szerepelt.

Első felesége Vándory Margit színésznő volt, akivel 1932. augusztus 3-án Budapesten kötött házasságot, majd 1947-ben elváltak. 1948-ban feleségül vette Sennyei Vera színésznőt. Ausim családi nevét hivatalosan 1944-ben változtatta Apáthira.

Sokoldalú színész és rendező volt. A groteszk vonzotta, de színészként ebben nem bontakozhatott ki.

A filmvásznon legjelentősebb feladata Bán Frigyes 1952-ben leforgatott Semmelweis című filmalkotásának címszerepe volt.^[6] Nemcsak külsejében idézte meg illúziókeltően Semmelweis-t, az anyák megmentőjét, a gyermekágyi láz legyőzőjét, de a személyiségéről, az igazáért vívott már-már monomániás harcáról is hű képet adott. (Karrierjének e csúcsa után már inkább csak karakterszerepekben foglalkoztatták Apáthy Imrét, ám ezekből az apró szerepekből is mindig kihozta a maximumot.)

Rendezői munkássága

1945–49 között négy színházban is rendezett darabokat, 1949-ben a Vidám Színház színésze és rendezője, valamint a Kis Komédia tagja volt. 1950–52-ben a Fővárosi Operettszínház főrendezője, 1952-től 1955-ig az Ifjúsági Színház főrendezője volt, ezekben a színházakban színészként is dolgozott. Fellépett és rendezett még a Medgyaszay Színházban (1947), a Városi Színházban (1952), a Petőfi Színházban (1954, 1956), a Jókai Színházban (1954–55), az Állami Bábszínházban (1955), a Magyar Néphadsereg Színházában (1956) és a Blaha Lujza Színházban (1957) is.

Oktatói munkássága

Először 1945–1948 között az Országos Színészegyesület iskolájában, majd 1950–1953 között a Színiakadémián színészmesterséget tanított.

Főbb szerepei

• Sebastian (Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok)
• Tanítvány (Goethe: Faust)
• Peer Gynt (Henrik Ibsen: Peer Gynt)
• Toto (Pirandello: Az ember, az állat és az erény)
• Mochet (Sartre: Temetetlen holtak)
• A férfi (Bertolt Brecht: A rettegés birodalma)
• Főúr (Bródy Sándor: A tanítónő)
• Orgon (Molière: Tartuffe)

Számos kisebb szerepe volt, pl. Jean Cocteau: A rettenetes szülők, Shakespeare: A makrancos hölgy, Schiller: Don Carlos, Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Molnár Ferenc: A császár.

Filmjei

Mint színész

• Rákóczi induló (1933)
• Emmy (1934)
• Mária nővér (1936)
• Hetenként egyszer láthatom (1937)
• Elcserélt szerelem (1938)
• A leányvári boszorkány (1938)
• Érik a búzakalász (1939)
• Toprini nász (1939)
• Zúgnak a szirénák (1939)
• A nőnek mindig sikerül (1940)
• Három csengő (1941)
• Fény és árnyék (1943)
• A látszat csal (1944)
• Becsület és dicsőség (1951)
• Semmelweis (1952)
• Föltámadott a tenger (1953)
• Különös ismertetőjel (1955)
• Gázolás (1955)
• Az eltüsszentett birodalom (1956)
• Tanár úr kérem (1956)
• Sóbálvány (1958)
• Don Juan legutolsó kalandja (1958)
• Vörös tinta (1958)
• Bogáncs (1959)
• A megfelelő ember (1960)

Mint rendező

• A harmincadik (1941)
• A 28-as (1943)
• Idegen utakon (1944)
• Tűz (1948)
• Forró mezők (1949)
• Játék a szerelemmel (1959)

Mint forgatókönyvíró

• A harmincadik (1941)
• A 28-as (1943)
• Az első (1944)
• Szent Péter esernyője (1958)
• Játék a szerelemmel (1959)

Főbb művei

• A nagy nap (1936)
• Hármat üt az óra (1938)
• Így játsztok ti (1940).

Díjai, elismerései

• Farkas–Ratkó-díj (1940)
• Kossuth-díj (1954)
• Érdemes művész (1955)
• Jászai Mari-díj (1953)