Apatin
település Szerbiában, a Vajdaságban From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Apatin (szerbül: Апатин / Apatin, németül: Abthausen) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.
Remove ads
Fekvése
A község települései
A községhez Apatinon kívül még négy település tartozik (zárójelben a szerb nevük szerepel):
- Bácskertes (Купусина / Kupusina)
- Bácsszentiván (Пригревица / Prigrevica)
- Szilágyi (Свилојево / Svilojevo)
- Szond (Сонта / Sonta)
Nevének eredete
Neve a magyar apáti (= apát birtoka) szóból származik.
Története
Apatin helyén a 11. században egy nagyobb birtoktest volt, melyet Dávid herceg 1090 körül a tihanyi apátságnak adott 5 háznéppel, 3 eke földdel és 5 halastóval együtt.
1337-ben a birtoktest egy másik részét, azt, „ahol a nagy árok végződött” I. László király a bátai apátságnak adta, ekkor Apatti néven említik.
Apatin északi részén egy nemes falu alakult ki Aranyán néven, mely a Csemely nemzetség tagjainak birtoka volt, míg a déli Apossal szomszédos része 1401-től Aposaranyán néven szerepelt. Aranyán egy részén besenyők lakhattak, ezért egy időben Aranyánt Besenyőnek nevezték.
Ez a jelentékeny helység a fennmaradt határleírás szerint a Nagyárok, Papi, Apos, a Duna és a bátai apátság földje között feküdt, tehát a mai Apatin területén.
Határában kezdődik a Bácsföldvárig húzódó római sánc. Egykori várát 1453-tól említik, ekkor a kalocsai érsekségé volt. A vár a török időkben pusztult el, nyoma sem maradt. A török időkben elnéptelenedett települést a 18. században württembergi németekkel telepítették be.
1910-ben 13 136 lakosából 11 661 német és 1067 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Apatini járásának volt a székhelye.
1941-ben visszakerült Magyarországhoz. A várost a szerb partizánok 1944. október 24-én bevették, majd az év végén onnan 2400 személyt hurcoltak szovjet munkatáborokba. 1945. március 11-én a város csaknem egész lakosságát, mintegy 8000 embert a gádori és a körtési szerb haláltáborba hajtották, ahol sokan éhen haltak. Azután likai szerbeket költöztettek a kitelepített németek helyébe.
Remove ads
Népesség
Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 13 195 | 14 465 | 17 191 | 17 565 | 18 320 | 18 389 | 19 320[2] | 17 411[3] |
Etnikai összetétel (2011)
| Nemzetiség | Szám | % |
| szerbek | 12 830 | 73,69 |
| románok | 1013 | 5,82 |
| magyarok | 732 | 4,20 |
| horvátok | 557 | 3,20 |
| cigányok | 405 | 2,33 |
| németek | 163 | 0,94 |
| jugoszlávok | 126 | 0,72 |
| montenegróiak | 64 | 0,37 |
| macedónok | 29 | 0,17 |
| bunyevácok | 26 | 0,15 |
| szlovákok | 20 | 0,11 |
| muzulmánok | 17 | 0,10 |
| albánok | 13 | 0,07 |
| szlovének | 8 | 0,05 |
| oroszok | 5 | 0,03 |
| ruszinok | 5 | 0,03 |
| goránok | 3 | 0,02 |
| bosnyákok | 3 | 0,02 |
| ukránok | 2 | 0,01 |
| bolgárok | 1 | 0,01 |
| vlachok | 1 | 0,01 |
| egyéb | 49 | 0,28 |
| nem nyilatkozott | 976 | 5,61 |
| régióbeli hovatartozás | 184 | 1,06 |
| ismeretlen | 179 | 1,03[4] |
Remove ads
Híres szülöttei
- Caspar Fischer (1772–1829) orgonaépítő
- Johann Fischer (1810–1839) orgonaépítő
- Pártos Gyula (1845–1916) építész
- Kék Lajos (1854–1909) ügyvéd, országgyűlési képviselő
- Mihályi József (1889–1978) precíziós műszerész
- Ábrahám Pál (1892–1960) világhírű operett- és filmzeneszerző, karmester
- Sinkó Ervin (1898–1967) forradalmár, költő, író
- Terray Barnabás (1919–1991) bölcsész, irodalmár
- Andresz Vilmos (1923–?) színész, a Madách Színház tagja
- Kiefer Ferenc (1931–2020) nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
- Szűcs Lajos (1943–2020) labdarúgó
- Pásty Júlia (1944) írónő
Remove ads
Képek
A városháza épülete
A Mária Mennybemenetele római katolikus templom
Az ortodox templom
A Szerb Uralkodók utcája éjjel
Szökőkút
Az apatini sörgyár
A Duna Apatinnál
Nemzetközi teherkikötő a Dunán
Niké istennő szobra a teherkikötőn
Testvérvárosok
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads