Arzénsav

Az arzénsav (nyelvújításkori magyar elnevezése mirenysav) az arzén egyik oxosava, +5-ös oxidációs számú arzént tartalmaz. Nem állítható elő tisztán, csak a H₃AsO₄ · ½ H₂O összegképletű hidrátja formájában. Vizes oldatából ez a hidrát kristályosodik ki áttetsző rombos szerkezetű lemezkék vagy kristályok alakjában. Nedves levegőn elfolyósodik és amorf anyaggá alakul. Jól oldódik vízben, alkoholban, glicerinben és lúgokban. Mérgező hatású.

Arzénsav
Arzénsav
Arzénsav
IUPAC-név	arzénsav
Más nevek	ortoarzénsav, mirenysav
Kémiai azonosítók
CAS-szám	7778-39-4
PubChem	234
ChemSpider	229
EINECS-szám	231-901-9
KEGG	C01478
ChEBI	18231
RTECS szám	CG0700000
InChIKey	DJHGAFSJWGLOIV-UHFFFAOYSA-N
Gmelin	2294
UNII	N7CIZ75ZPN
ChEMBL	CHEMBL2374288
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	H3AsO4 (csak oldatban) H3AsO4·1/2H2O (stabil alak)
Moláris tömeg	141,9429 g/mol
Megjelenés	fehér, higroszkópos
Sűrűség	2,50 g/cm³, szilárd[1]
Olvadáspont	35,5 °C[1]
Forráspont	120 °C (vizet ad le)[1]
Oldhatóság (vízben)	jól oldódik[1]
Savasság (pKa)	2,21, 6,93, 11,51[2]
Kristályszerkezet
Molekulaforma	tetraéderes
Veszélyek
Főbb veszélyek	Mérgező (T), Veszélyes a környezetre (N) rákkeltő (kat. 1)[1]
R mondatok	R45, R23/25, R50/53[1]
S mondatok	S53, S45, S60, S61[1]
Lobbanáspont	nem gyúlékony
LD50	48 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation	foszforsav
Azonos anion	nátrium-arzenát
Rokon vegyületek	arzénessav arzén-pentoxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Kémiai tulajdonságai

Ha hevítik, vizet veszít. Először piroarzénsavvá (H₄As₂O₅), majd metaarzénsavvá (HAsO₃) alakul. Vörös izzáson további vizet veszít, arzén-pentoxid (As₂O₅) képződik belőle. Ez erős izzáson oxigént ad le és arzén-trioxiddá (As₂O₃) alakul. Oxidáló tulajdonságú, mert könnyen ad le oxigént. Hárombázisú középerős – a foszforsavnál valamivel gyengébb – sav, disszociációját az alábbi egyensúlyok írják le:

H₃AsO₄ ⇌ H₂AsO−4 + H⁺ (K₁ = 10^−2,19)

H₂AsO−4 ⇌ HAsO2−4 + H⁺ (K₂ = 10^−6,94)

HAsO2−4 ⇌ AsO3−4 + H⁺ (K₃ = 10^−11,5)

Erős bázisokkal sókat, arzenátokat képez. Hidrogén hatására arzénné vagy arzén-hidrogénné redukálódik. Savas közegben az arzénsav oldatból kén-hidrogén hatására sárga csapadék, arzén-pentaszulfid (As₂S₅) válik le. Ón(II)-klorid (SnCl₂) hatására savas kémhatású oldatban arzénné redukálódik.

Előállítása

Az arzénsav arzénből vagy arzén-trioxidból állítható elő salétromsavas oxidációval. Arzenátok (az arzénsav sói) képződnek az arzenitek (az arzénessav sói) levegőn való hevítésekor vagy elektrolitos oxidációjakor.

Felhasználása

A festékiparban és az üveggyártásban oxidálószerként, a vegyiparban arzenátok előállítására használják.

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Nyilasi János: Szervetlen kémia
• Bodor Endre: Szervetlen kémia I.