Bánffyhunyadi járás
megszűnt vármegyei közigazgatási egység From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
A Bánffyhunyadi járás, régebbi írásmóddal Bánffy-Hunyadi járás a Magyar Királyság megszűnt közigazgatási egysége, amely Kolozs vármegye része volt, Bánffyhunyad székhellyel. Területe jelenleg Romániában, Kolozs és Szilágy megyében fekszik.
Remove ads
Fekvése
A Bánffyhunyadi járás Kolozs vármegye nyugati-délnyugati határa mentén terült el. Nyugaton Bihar vármegye, északon Szilágy vármegye és a Hidalmási járás, keleten a Nádasmenti járás, délen a Nádasmenti járás és Torda-Aranyos vármegye voltak a szomszédai. A járási székhely Bánffyhunyad a járás északkeleti részén található.
A 19–20. század fordulóján a járás területének 46%-át erdő borította; Kolozs vármegye átlagában az erdőborítottság 30%-os volt.[2]
Remove ads
Története
Csánki Dezső Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában című műve alapján Endes Miklós arra következtetett, hogy a járás területe „igen sokáig” Bihar vármegyéhez tartozott.[3]
A 18. század végén a járás területe Kolozs vármegye felső kerületéhez tartozott, [4] ugyanez volt a helyzet 1830-ban[5] és 1846-ban is.[6] 1857-ben 57 község alkotta és a Kolozsvári kerülethez tartozott.[7] Az 1876-os közigazgatási reform során kialakított Kolozs vármegyének ez volt a legnépesebb járása.[8] A járás területén a Bánffy család volt a legnagyobb birtokos.[9]
1920 és 1925 között változatlan összetételben a romániai Kolozs megyéhez (Județul Cojocna) tartozott Plasa Huedin néven.[8][10] Az 1925. június 14-én elfogadott új megyebeosztás, illetve az ezt követő 1938-ig bekövetkezett apróbb kiigazítások során Bihar megye Élesdi járásának két községét (Királyhágó, Körösfeketetó), valamint az addig a Gyalui járáshoz tartózó Gyerőfalvát a Bánffyhunyadi járáshoz csatolták.[8] 1925-ben húsz község alkotta, székhelye továbbra is Bánffyhunyad volt.[11]
1925 és 1930 között kisebb járásokat alakítottak ki, ekkor a Bánffyhunyadi járás egyes részei átkerültek az újonnan alapított Kalotai, illetve Egeresi járáshoz. A második bécsi döntés alapján a járás 32 községe Magyarországhoz került, 16 községe Romániában maradt. A második világháború után visszaállt az 1940 előtti állapot.[8]
Remove ads
Lakossága
1910-ben 47 286 lakosa volt, ebből 19 572 görögkatolikus, 13 740 görögkeleti, 10 881 református, 1901 izraelita, 1057 római katolikus, 53 evangélikus, 27 unitárius, 55 egyéb vallású.[12] A lakosság 69,4%-a román, 29,7%-a magyar, 0,3%-as német, 0,6%-a más anyanyelvű volt.[13]
Települései
Az 1913-as helységnévtár szerint a járást két nagyközség (Bánffyhunyad és Jósikafalva) illetve tizenkét körjegyzőségben negyvennégy község alkotta:[1]
Remove ads
Jegyzetek
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads