Batyk

Batyk község Zala vármegyében, a Zalaszentgróti járásban.

Batyk
Római katolikus templom
Batyk címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Zalaszentgróti
Jogállás	község
Polgármester	Litvai Gábor (független)[1]
Irányítószám	8797
Körzethívószám	83
Népesség
Teljes népesség	355 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	45,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	8,08 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 59′ 27″, k. h. 17° 02′ 09″46.99085, 17.035919444444
Batyk Pozíció Zala vármegye térképén
Batyk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Batyk témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A legészakibb Zala menti település. A Sümeg és Zalaegerszeg között húzódó 7328-as út mellett fekszik, a két várostól közel azonos távolságra, 20-22 kilométerre. Batykról indul északra a 7359-es mellékút Zalavég, Mikosszéplak és a 8-as főút felé.

Egy időben vasúti csomópont volt: vasútállomásán (Zalabér-Batyk vasútállomás), melynek közúti elérését a 73 358-as számú mellékút biztosítja, találkozott a Zalaegerszeget Celldömölkkel és Budapesttel összekötő fővonal (Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal) a zalaszentgróti szárnyvonallal, amely valaha egészen Balatonszentgyörgyig húzódott (Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal), valamint egy Sárvár felé húzódó szárnyvonallal (Sárvár–Zalabér-Batyk-vasútvonal).

A jó vasúti összeköttetés mellett sok autóbusz is útba ejti a községet, leginkább Zalaegerszeg és Sümeg felől.

A falu határában lévő Ősgyep természetvédelmi terület.

Története

Batyk első fennmaradt említése 1251-ből való Bogk néven, amely a szomszédos Türje prépostságának tulajdonát képezte. A 14. és 15. században számtalanszor cserélt tulajdonost elsősorban nagy értéke miatt. Legjelentősebb birtokosa a Béri család volt.

A települést az 1570-es évektől adóztatták a törökök. A portyázások azonban csak a 17. századtól sújtották (legnagyobb mértékben 1683-ban), és Batyk mindvégig lakott falu maradt.

Az török hódoltság után jó adottságú településként fejlődött tovább határában két malommal.

Az 1960-as évek végén az Ukk-Zalaegerszeg vasútvonalat átépítették. Ezután a korábban Zalabér melletti vasútállomás Zalabér és Batyk közé került, és Zalabér-Batyk néven közös állomás lett. Innen ágazott el egy szárnyvonal Sárvár felé, és a Balatonszentgyörgy felé vezető vonal kiinduló állomása is ide került Türjéről. A Sárvárra menő vonal 1975-ben, a Balatonszentgyörgyre menő 1974-ben szűnt meg (ez utóbbiból a Zalaszentgrótig terjedő 7 km-es szakasz megmaradt ugyan, de 2007. március 4-étől már csak teherforgalom van rajta).

Érdekesség, hogy Batykot északról érintette volna az 1909-ben tervezett Szombathely-Rum-Türje-Zalaszentgrót-Balatonszentgyörgy-vasútvonal is, amely azonban sohasem épült meg.

Jelenleg Batyk adottságaihoz képest kevésbé fejlett, elöregedett település.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Adorján Péter (KDNP)^[3]
• 1994–1998: Adorján Péter (független)^[4]
• 1998–2002: Adorján Péter (független)^[5]
• 2002–2006: Marton András (független)^[6]
• 2006–2010: Adorján Péter Géza (független)^[7]
• 2010–2014: Adorján Péter Géza (független)^[8]
• 2014–2019: Adorján Péter Géza (független)^[9]
• 2019–2024: Litvai Gábor (független)^[10]
• 2024– : Litvai Gábor (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	391	390	373	346	360	359	355
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 88,1%, cigány 7,46%, német 2,33%. A lakosok 88,5-a% római katolikusnak, 3,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (7,29% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 93,6%-a vallotta magát magyarnak, 5,6% cigánynak, 3,6% németnek, 0,6% görögnek, 0,3% ukránnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 58,1% volt római katolikus, 0,3% evangélikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 6,1% felekezeten kívüli (33,3% nem válaszolt).^[12]

Kultúra

A település 2007 óta zenei fesztiváljával hívja fel magára a figyelmet. 2007-ben került első ízben megrendezésre az ElvADkA^[13], amely Magyarország elektronikus zenét játszó előadóinak és közönségüknek találkozóhelye. 2007-ben még három-, 2008-ban már ötnapos volt a rendezvény, amelyen több mint 100 óra nonstop zene és mintegy negyven dj és együttes várja az elektronikus zene kedvelőit a községtől mindössze két kilométerre lévő Pinkóci-tónál.