Beremend

Beremend (németül: Behrend) nagyközség Baranya vármegyében, a Siklósi járásban, közigazgatási területén fekszik Magyarország legdélibb pontja.^[3] Határátkelőhely.

Beremend
Szent Mihály-templom
Beremend címere Beremend zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Siklósi
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Theisz Ferenc (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	7827
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	2110 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	49,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	48,26 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 47′ 02″, k. h. 18° 25′ 56″45.783838888889, 18.432330555556
Beremend Pozíció Baranya vármegye térképén
Beremend weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Beremend témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Beremend a Nyárád-Harkányi-síkon fekszik, a Drávától 10 kilométerre északra, közel Magyarország legdélibb pontjához, közvetlenül a horvát határ mentén (é. sz. 45° 44′ 13″, k. h. 18° 26′ 48″45.736944444444, 18.446666666667).

Az 5708-as út beremendi határátkelője

2006 decemberében adták át az új beremendi határátkelőt, amely megfelel az uniós normáknak.^[4]

Megközelítése

A település Baranya vármegye legdélebbi részén fekszik, közúton így csak Villány vagy Siklós felől érhető el: az előbbi város irányából Magyarbóly érintésével, az 5706-os úton, míg az utóbbi felől Nagyharsányon keresztül, az 5708-as úton. Ez utóbbi az, ami elvezet Beremend központjától egészen az országhatárig és a határátkelőhelyig; a határ túloldalán a legközelebbi szomszéd község a horvátországi Petárda, régebbi nevén Peterd, mai nevén Baranjsko Petrovo Selo.

A környező kisebb települések közül Kásáddal az 57 121-es számú mellékút köti össze.

Személyforgalmat bonyolító vasútvonal nem érinti, de cementgyárát kiszolgálja a Középrigóc–Villány-vasútvonal egy rövid szárnyvonala, amelynek végállomása a mai Magyarország legdélebbi fekvésű, működő vasútállomása is egyben.

Története

Már az újkőkorban lakott terület volt, ez régészeti leletek bizonyítják. Az első okleveles forrás, 1281-ben említi, amikor a névadó Beremeni Péter 7 ekényi földjét eladta rokonának. Ennek emlékét őrzi a beremendi csücskös talpú címer, amelyben hasított szalagban a „BEREMEND1281” felirat olvasható. Más források szerint Berman, vagy Bermann névből eredhet az 1200-as évekből.^[5]

Beremend virágkorát a Hunyadiak alatt élte: a 15. században mezővárosi ranggal bírt, vásártartási joggal rendelkezett. Az 1687. augusztus 12-i nagyharsányi csata után a falu elnéptelenedett, csak az 1700-as évek elején kezdődött meg újra a falu benépesedése. 1769-ben már volt a faluban iskola.

1918 novemberétől 1921 augusztusig szerb megszállás alatt volt, 1921 nyarán a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része, szerepelt a szerb királyság minimális területi követeléseit bemutató 1919 májusi memorandumban is.^[6]

Beremendhez tartozó egykori puszta Püspökbóly (1933-ig Rácbóly, horvátul: Pišpek^[7]) amely a község központjától északkeletre található. A 19. század közepén Beremend egészéhez hasonlóan szerbek alkották népességének nagy részét. Az 1910-es évekre Beremend már német többségű lett, Püspökbóly azonban szerb többségű maradt. A puszta neve 1933-ig Rácbóly volt, amikor nevét az országban található Rác- kezdetű településnevek többségével együtt megváltoztatták. Itt született Manninger Jenő sebészprofesszor.

Idegen elnevezései

Horvátul a hivatalos neve Breme, de a Brime alakot a versendi horvátok, a Bremen alakot az átai horvátok használták.^[8]

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Heindl József (SZDSZ)^[9]
• 1994–1998: Heindl József (SZDSZ)^[10]
• 1998–2002: Heindl József (SZDSZ)^[11]
• 2002–2006: Heindl József (SZDSZ)^[12]
• 2006–2010: Orsokics István (független)^[13]
• 2010–2014: Orsokics István (független)^[14]
• 2014–2019: Theisz Ferenc (Fidesz-KDNP)^[15]
• 2019–2024: Theisz Ferenc (Fidesz-KDNP)^[16]
• 2024– : Theisz Ferenc (Fidesz-KDNP)^[1]

Oktatás

A helyi általános iskolába a 2019/2020 tanévben 161 diák járt.^[17]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	2509	2467	2428	2306	2247	2163	2151	2110
	2013	2014	2015	2019	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 75,2%-a magyarnak, 1% cigánynak, 1,4% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 3,5% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (24,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,7%, református 9%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,3% (31,6% nem nyilatkozott).^[18]

2022-ben a lakosság 93,8%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% németnek, 2,1% cigánynak, 1,2% horvátnak, 0,2% szerbnek, 0,2% lengyelnek, 0,1% bolgárnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,8% volt római katolikus, 8,3% református, 0,4% evangélikus, 0,3% ortodox, 0,1% görög katolikus, 0,1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 14,6% felekezeten kívüli (35,5% nem válaszolt).^[19]

Nevezetességei

Beremend központi tere

• Mendele Ferenc emlékház
• Megbékélés kápolna
• Beremendi-kristálybarlang (nem látogatható)
• Déli pont (kopjafa)
• Strandfürdő (karsztvízzel)

Gazdaság

• Mészkőbányászat.
• Beremendi Cementgyár (Duna-Dráva Cement Kft. Beremendi Gyár)
• Mészgyár (Carmeuse Hungary Kft. Beremendi Gyár)

Híres szülöttei

• Adam Dragosavljević (1800–1862) magyarországi szerb pedagógus, nyelvújító.
• Bertalan Lajos (1838–1901) mérnök
• Manninger Gusztáv Adolf (1910–1982) magyar mezőgazdász, egyetemi tanár.
• Manninger Jenő (1918–2008) sebészprofesszor.
• Hegyi Sándor (1932–2009) válogatott labdarúgó, hátvéd.
• Mendele Ferenc (1934–1994)^[20] Ybl-díjas építész, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség igazgatója

A település a filmekben, irodalomban

• Beremend érintőlegesen említésre kerül Dobray György A Mi Ügyünk, avagy az utolsó hazai maffia hiteles története című filmvígjátékában, a történet szerint innen próbálnak cementet szerezni egy nagyszabású bűntényhez a film bűnöző főszereplői.