Bodrogkisfalud

Bodrogkisfalud község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Tokaji járásában.

A településen világörökségi helyszín található

Bodrogkisfalud
Bodrogkisfalud látképe
Bodrogkisfalud címere Bodrogkisfalud zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Tokaji
Jogállás	község
Polgármester	Balogh Sándor (független)[1]
Jegyző	Alexa Ilona
Irányítószám	3917
Körzethívószám	47
Népesség
Teljes népesség	770 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	57,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	14,67 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 10′ 20″, k. h. 21° 21′ 16″48.17215, 21.354530555556
Bodrogkisfalud Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Bodrogkisfalud weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodrogkisfalud témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A Bodrog folyó jobb partján fekszik, Tokaj közelében, a vármegye székhelyétől, Miskolctól 48 kilométerre keletre.

A környező települések közül déli szomszédjával, Bodrogkeresztúrral teljesen összenőtt - egy utca választja el a két települést 1,2 kilométeren át, ezért lényegében nincs is távolság közöttük. Szegi 1, Szegilong 3 kilométerre fekszik, a legközelebbi városok közül Tokaj 7, Rakamaz 11, Szerencs 14, Sárospatak pedig 25 kilométerre található.

Megközelítése

Legfontosabb közúti elérési útvonala a 37-es főút, ezen közelíthető meg Miskolc és Sárospatak felől is. Korábban érintette a 38-as főút is, de az ma már a települést elkerülve halad; a régi nyomvonal mellékútként a 3838-as útszámozást viseli. Főutcája a Bodrogkeresztúrtól egészen Sárospatakig húzódó 3801-es út.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt, Bodrogkeresztúr vasútállomás, a belterület déli széle közelében, közvetlenül a 3801-es út mellett.

Története

Először 1220-ban említik Kysfalud néven. 1317-ben már egyházi tulajdon volt, 1459-ben pedig már Tokajhoz tartozott. A törökök kifosztották és felégették Kisfaludot és a környező falvakat is. 1567-ben lakói visszatértek és újra felépítették a falut.

A Rákóczi-szabadságharc idején a falu újra elnéptelenedett, de nem sokkal később újra benépesült magyarokkal, valamint szlovákokkal és ruszinokkal, akik viszonylagosan gyorsan beolvadtak a magyar lakosságba. Az 1784-es népszámlálás adatai szerint 964 lakosa volt a falunak. 1788-ban rengetegen áldozatul estek az éhínségnek, a 19. század elején pedig az éhínségen kívül járványok is pusztítottak.

A 20. században az egészségügyi állapotok javultak, a lakosságszám stabilizálódott. 1902-ben a falu körjegyzőségi székhely lett. 1950-ben egyesítették a szomszédos Szegi községgel, 1951-től a Bodrogszegi nevet viselte. 1991-ben a két település újra különvált.

Közélete

Polgármesterei

• 1991–1994: Dr. Gáspár Huba
• 1994–1998: Tóth András (független)^[3]
• 1998–2002: Valler József (független)^[4]
• 2002–2006: Valler József (független)^[5]
• 2006–2010: Valler József (független)^[6]
• 2010–2012: Valler József (független)^[7]
• 2012–2014: Ádám László (független)^[8]
• 2014–2015: Ádám László (független)^[9]
• 2016–2019: Ádám László (független)^[10]
• 2019–2024: Balogh Sándor (független)^[11]
• 2024– : Balogh Sándor (független)^[1]

A településen 2012. augusztus 12-én időközi polgármester-választást tartottak,^[8] az előző polgármester lemondása miatt.^[12]

Alig több mint három évvel később, 2016. január 24-én újból időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani a községben, ezúttal az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[13] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és négy jelölt közül sikerült is megerősítenie a pozícióját.^[10]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	872	844	840	878	776	781	770
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.^[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,8%-a magyarnak, 3,1% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (16,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,6%, református 10,4%, görögkatolikus 14,6%, felekezeten kívüli 7,2% (21,5% nem válaszolt).^[15]

2022-ben a lakosság 93,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% örménynek, 0,1% ukránnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,9% volt római katolikus, 11,6% református, 11,1% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,1% izraelita, 10,8% felekezeten kívüli (34,3% nem válaszolt).^[16]

Érdekességek

• A bodrogkisfaludi révnél forgatták A miskolci boniésklájd című 2004-es bűnügyi vígjáték egyes jeleneteit, azon helyszínek egyikeként, amelyeken a film főszereplőinek mintájául szolgáló bűnöző páros törvényszegő életszakaszának tényleges eseményei valóságosan is megtörténtek.
• Több más film egyes részleteit is itt forgatták, mint például a Sztrogoff Mihály televíziós sorozat bizonyos jeleneteit.