Budapest Pride
magyar LMBTQ-fesztivál From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
A Budapest Pride Közösségi Fesztivál (korábban: Leszbikus, Meleg, Biszexuális, Transznemű és Queer Film- és Kulturális Fesztivál),[1] Budapest és egyben Magyarország legnagyobb LMBTQ fesztiválja. A fesztivál záróeseménye minden évben a Budapest Pride Felvonulás, amely fokozatosan gyarapodó tömeget mozgat meg.[2][3]
Rövid története


A fesztiválok sora 1993-ban indult I. Magyar Meleg és Leszbikus Filmfesztivál néven. Az évek során több változatban hivatkoztak rá, például Budapesti Meleg Kulturális Fesztivál, Meleg és Leszbikus Kulturális Fesztivál, Meleg és Leszbikus Fesztivál stb. néven. A fesztiválnak többnyire kulturális intézmények adnak otthont; 2003 és 2011 között a Művész mozi, 2012-ben a Kino és az Odeon-Lloyd mozik és más intézmények. A fesztivál 1997-től június végére, július elejére esett, és csütörtöktől vasárnapig tartott. A 2009-es évben a rendezvényt szeptember elejére tették, és ekkor lett egy héten át tartó programsorozat. Kezdetben Melegbüszkeség napja, 2008-tól Meleg Méltóság Menet néven hirdették meg a szervezők. 2009 óta viseli a közismert Budapest Pride nevet[4] és 2010-ben került vissza a nyári időszakra a fesztivál.[5] A felvonulás kezdetben a néhány napos, később egyhetes, 2018 óta pedig az egy hónaposra bővült LMBTQ Fesztivál programsorozatba illeszkedik.
2013-ban a Budapest Pride Fesztivál és a Budapest Pride LMBTQ Filmfesztivál kettévált. Míg az előbbi hagyományosan június végére, július elejére esett, addig a filmfesztivál október végén és november elején került megrendezésre.[6]
Azt követően, hogy 2013-ban a Prezi, az espell és a Google megalapította a Nyitottak vagyunk kezdeményezést, évente számos üzleti döntéshozó és cégvezető vesz részt a Pride-on és száll nyíltan síkra az LMBTQ+ emberek elfogadásáért. 2019-ben például 120 vállalati felsővezető, köztük olyan világmárkák, mint a BlackRock, a Citi, a Converse, a Diageo, az Eaton, a Morgan Stanley vagy a Nielsen magyarországi első embere állt ki közös nyilatkozatban a nyitottság mellett.[7][8]
Az LMBTQ fesztiválnak csupán az egyik, bár bizonyára a legismertebb programja a felvonulás. Az elsőre 1997-ben került sor, még a fesztiváltól függetlenül. A két esemény 1998-ban kapcsolódott össze: ettől az évtől fogva a felvonulást mindig a fesztivál utolsó szombatján rendezik. (A felvonulást gyakran Gay Pride-ként említik, bár az angol kifejezés jelentése voltaképpen csak 'melegbüszkeség', nem a rendezvény maga.) A menet 2001-től a Felvonulási térről indult, az Andrássy úton haladt végig, az Erzsébet térről pedig vagy a Széchenyi lánchíd (2001, 2004–2005), az Erzsébet híd (2002–2003) vagy a Szabadság híd felé (2006) vette útját, de nem mindig kelt át a Dunán. 2002 és 2005 között a vonulás a Tabánban ért véget, 2011-ben és 2012-ben a felvonulás vége az Alkotmány utcában volt, a Parlamenttel szemben, majd 2013-ban az Olimpiai Parkban, 2014-ben a Városligetben.
2012-ben a Budapest Pride Felvonulás előtt egy piknik keretében zenekarok fellépései és különböző beszédek váltották egymást, ahol több civil szervezet lehetőséget kapott bemutatkozásra a Civil Faluban. Ezt 2013-ban már a felvonulás után, az Olimpiai Parkban rendezték meg, 2014-ben pedig a Városligetben.
A fesztiválok előzményének tekinthetők a félreeső helyszínekre, diszkréten szervezett Pink Piknikek (1992–1996 között, minden év szeptemberében), amelyekre többször melegbüszkeségnapként, illetve Gay Pride-ként hivatkoztak. 1997 szeptemberében az első valódi felvonulás váltotta fel.[9]
A felvonulás és az azt megelőző fesztivál szervezését 2001 óta a Szivárvány Misszió Alapítvány fogja össze, amely egyrészt a Háttér Társaság, a Labrisz és az azóta megszűnt Lambda egy-egy képviselőjét, továbbá az alapítóktól független kurátorokat tömöríti magába.[10] Az alapítvány bázisdemokrata elvek szerint működik, törekedve a konszenzusos döntéshozatalra. Az egyesület tevékenysége azóta egyéb, a mozgalmat és a közösséget segítő, valamint a nyilvánosságot tájékoztató projektekkel egészült ki.
Remove ads
Betiltás
2025. március 18-án az Országgyűlés 136 igen és 27 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül, a a diszkrimináció tilalmának, a gyülekezési jognak és a személyes adatok védelméhez való jog korlátozásával, "a gyermekek védelmére hivatkozva" betiltotta a magyarországi nyilvános LMBTQ demonstrációkat és érdekérvényesítő célú rendezvényeket. Az ilyen jellegű események szervezőit, illetve az azokon megjelenő személyeket a rendőrség akár 200 ezer forintos pénzbírsággal is büntetheti és arcfelismerő szoftvert is használhat a résztvevők azonosítására. (A gyülekezési törvény módosítása az alaptörvény módosításával azonos időben, április 15-én lépett hatályba.[11][12]) A Budapest Pride szervezői a közleményükben "gyermekvédelem helyett fasizmusnak"[13] nevezték a törvényt, amit az európai parlamenti képviselők közös nyilatkozatban, valamint az ír és a belga külügyminisztériumokon túl a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezetek egyaránt elítéltek.[14][15][16]
2025. március 19-én az Európa Tanács emberi jogi főbiztosa aggodalmát fejezte ki az előző nap elfogadott törvény kapcsán és felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt annak megvétózására, aki ennek ellenére mégis aláírta.[17][18]
A Publicus Intézet 2025. március 13-án a Népszavában közzétette ezer fős reprezentatív felmérését, amely szerint a magyar népesség 64 százaléka nem ért egyet a bináris társadalmi nem alaptörvényben történő rögzítésével, a Budapest Pride felvonulást országosan 56, a fővárosban élők pedig 78 százalékban támogatják.[19]
Karácsony Gergely főpolgármester saját jogkörben, fővárosi rendezvényként hirdette meg a „Budapest Büszkeség” napját június 16-án, ami után jogászkodás is kezdetét vette, hogy számíthat e retorzióra bárki, aki szervezője vagy résztvevője a rendezvénynek; egyebek mellett Tuzson Bence igazságügyi miniszter börtönnel is fenyegette Karácsony Gergelyt a szervezésért, aki többször kritizálta a kormányt a betiltás miatt.[20] Karácsony jogi értelmezésében egy önkormányzati rendezvényt a kormánynak nincs joga betiltani, ezért azt ígérte, hogy a Pride-ot mindenképpen megtartják. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen két alkalommal kérte a magyar hatóságokat a rendezvény félelem, büntetőjogi vagy adminisztratív szankció nélküli engedélyezésére.[21] A nemzetközi sajtó és az Európai Uniós diplomácia részéről is nagy érdeklődéssel kísért, június 28-án 15 órakor kezdődő és nagyjából 20 óráig tartó rendezvény - amely egyúttal kormánykritikus tömegtüntetéssé is vált - minden addiginál több, a szervezők szerint több mint 200 ezer embert vitt az utcára, ezzel a főváros leglátogatottabb Pride-ja lett. A rendezvényen több felszólalást is tartottak, legfőképp a szabad véleménynyilvánítás és az LMBTQ emberek alapvető jogai mellett.[22][23] A szociológusok részéről utólag polgári engedetlenségként jellemzett demonstráción[24][25] a hazai és külföldi politikusokon kívül többek között a Nicolae Ștefănuță, az Európai Parlament alelnöke és Greta Thunberg svéd éghajlatváltozás-aktivista is részt vett.[26] (Előbbi a Műegyetem rakparton felállított színpadon beszédet is mondott.[27]) A rendőrség utóbb közölte, hogy nem indít eljárást a Pride résztvevői ellen.[28]
Remove ads
A fesztiválok listája
Megjegyzések:
- A fesztiválokon vetített filmek számába az esetleges ismételt vetítések nincsenek beleszámítva.
- Az egyéb programok közé tartozik többek között Kertbeny Károly sírjának megkoszorúzása, ökumenikus és zsidó istentisztelet (Sáchárit), a Pink Piknik hagyományát tovább örökítő Labrisz piknik, utcabálok stb.
Remove ads
Jegyzetek
Források
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads