Buster Keaton

Buster Keaton (Piqua, Kansas, 1895. október 4. – Woodland Hills, Kalifornia, 1966. február 1.) amerikai színész, humorista, filmrendező, forgatókönyvíró és filmproducer. "Az ember, aki sohasem nevet". Így hívták a nevettetés egyik halhatatlanjának, a burleszk klasszikusának tartott Keatont,^[10] akit az amerikai némafilmes korszakban készült filmjei tették nevezetessé. Ugyan a hangosfilm bevezetése véget vetett színészi pályafutásának, bár néhány filmben később is szerepelt, még így is 1999-ben az Amerikai Filmintézet a klasszikus hollywoodi filmgyártás 21. legnagyobb férfi filmszínészeként rangsorolta.^[11]

Buster Keaton
Született	Joseph Frank Keaton[1] 1895. október 4.[2][3][4][5][6] Piqua[7]
Elhunyt	1966. február 1. (70 évesen)[2][3][7][4][5] Woodland Hills[8][9]
Álneve	Frigo
Állampolgársága	amerikai
Házastársa	Natalie Talmadge (1921. május 31. – 1932. július 25.) Eleanor Keaton (1940–1966)
Gyermekei	két gyermek: Joseph Talmadge Keaton Robert Talmadge Keaton
Szülei	Myra Keaton Joe Keaton
Foglalkozása	humorista filmproducer író vágó fegyveres erők tagja kaszkadőr televíziós színész színházi színész pantomimművész filmrendező színész producer filmszínész katonatiszt rendező forgatókönyvíró filmforgatókönyv-író
Kitüntetései	csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán Életműdíj (1959)
Halál oka	tüdőrák
Sírhelye	Forest Lawn Memorial Park
Magassága	165 cm
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1899–1966
Műfajok	filmvígjáték némafilm filmdráma független film kalandfilm akciófilm romantikus film historical drama film történelmi film
weboldal IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Buster Keaton témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Élete

A gyerek Keaton vaudeville-színészként kb. 1897

A hat éves Keaton szüleivel "A három Keaton" vaudeville produkcióban

A kansasi Piquában született Joseph Francis Keaton néven. Szülei vaudeville előadók voltak. A Buster becenevet többféle visszaemlékezés szerint kapta, az egyik alapján Harry Houdinitől, habár a család csak később ismerte meg Houdinit.^[12] Szülei vaudeville produkcióiban már gyermekkorától, hároméves kortól kezdve szerepelt. Ötéves korára képzett akrobata lett, és hamarosan ő vált a vaudeville társulat védjegyévé. 1917-re, 22 éves korában a családi vállalkozás apja alkoholizmusa miatt felbomlott, Keaton édesanyjával, Myra-val New Yorkba költözött, ahol karrierje gyorsan a vaudeville-től a film felé fordult.^[13]

Buster Roscoe Arbuckle-lel kezdett dolgozni a Comique filmstúdiónál New Yorkban, majd az év végén Kaliforniába került a cég producerével. Keaton nagy odaadással kezdte tanulmányozni a filmezés mesterségét. 1921-re a saját lábára állt. 1921–1928 között húsz rövidfilmben és tucatnyi nagyjátékfilmben szerepelt, melyeknek nagy részét maga rendezte. Ebben a periódusban születtek klasszikus művei, mint a Navigátor (1924), A generális (1927) és az Ifjabb Gőzhajós Bill (1928).

A hangosfilm bevezetése gyorsan véget vetett karrierjének. Az MGM fizetett alkalmazottja lett és elveszítette alkotói szabadságát. 1932-ben Natalie Talmadge-dzsal kötött házassága is felbomlott. Élete utolsó 25 évében a megélhetésért küzdött.

A hangosfilm korai korszakában, és az 1940-es években számos másodrendű filmben tűnt fel. 1939-től az MGM-nél három filmben gagman-ként dolgozott (At the Circus (1939), Go West (1940), és a The Big Store (1941)), valamint rendezett is. 1949-ben a CBS televíziótársaságnál varietéshow-sorozata volt, ez jó ok volt, hogy a nyugati partvidéken, Los Angelesben maradjon. Charlie Chaplin társszereplőnek hívta a Rivaldafény című filmben 1951-ben. Ekkor a karrierje fellendült, anyagi helyzete javult. Utolsó filmszerepét Richard Lester Ez mind megtörtént útban a Fórum felé (1966) című produkciójában kapta. 1965-ben a csaknem hetvenéves Keaton meghívást kapott a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválra, ahol zajos taps és ünneplés fogadta. Néhány hónappal később hunyt el rákban.

Filmbeli karaktere

Buster Keaton, Thelma Todd, és Jimmy Durante a Speak Easily (1932) c. filmben

Keaton, a nagy mulattató a legmerészebb gegeket is rezzenéstelen arccal tudta előadni s ezzel közönségét a némafilmekben megnevettetni. A törékeny figura, látszólag egykedvű arckifejezéssel, fején rendszerint félrecsapott szalmakalappal nem törődik a világgal. Keaton az örök ártatlanság, aki folyvást abszurd helyzetekben találja magát, de határtalan találékonyságának köszönhetően a legelképesztőbb helyzetekből is sértetlenül mászik ki. Kezdetben a Buster-figura inkább álmodozó volt, aki állandóan fantáziál és a boldog naivitásban és tudatlanságban él. Az ellenséges emberekkel szemben nyugodt marad és hajmeresztő ötletekkel gyűri le az akadályokat.

Hevesy Iván filmesztéta szerint Keaton titka, hogy önmagát, az embert a végzet és a véletlenek játékszereként tünteti fel. Önmagát mindig mint a sors labdáját, cselekedeteit pedig a mechanikus élettörvény egyszerű, könyörtelen következményeiként mutatja meg, és nem volt szabad elárulnia, hogy tudatában van a labda mivoltának. Ha a megformált karakter küzdene ez ellen, tragikus hőssé válna, vagy tragikomikussá mint Charlie Chaplin. Ha belenyugvással, derűvel fogadná el ezt a sorsviszonylatot, komikuma derűsebbé, de egyben felszínesebbé válna, mint ahogy az sok burleszkhős esetében van.^[10]

Keaton színészként 127 filmben játszott és 48 filmet rendezett.

Galéria

• 
  A Convict 13 (1920) plakátja
• 
  Keaton (középen) 1923-ban Joe Mitchell, Clyde Bruckman, Jean Havez és Eddie Cline írókkal
• 
  Keaton (baloldalt) Roscoe Arbuckle-lel (fenn) és Al St. John-nal az Out West (1918) c. némafilmben

• Egy clip a Zsaruk c. film elejéből (1922); játszási idő 00:01:42.
• A generális (teljes film)

Fontosabb filmjei

1922-ben, családja körében

Rövidfilmek

• A mészárosfiú (The Butcher Boy) 1917
• A kulisszák mögött (Back Stage) 1919
• Egy hét (One Week) 1920
• Szomszédok (Neighbors)1920
• A kecske (The Goat) 1921
• Színház (Playhouse) 1921
• A sápadtarcú (The Paleface) 1921
• Zsaruk (Cops) 1922
• A fagyos észak (The Frozen North) 1922

Nagyjátékfilmek

• Három korszak (Three Ages) 1923
• Isten hozta! (Our Hospitality) 1923
• Ifjabb Sherlock Holmes (Sherlock Jr.) 1924
• Navigátor (The Navigator) 1924
• Hét esély (Seven Chances) 1925
• Nyugatra fel! (Go West) 1925
• Buster, a bunyós (Battling Butler) 1926
• A generális (The General) 1927
• Főiskola (College) 1927
• Az ifjabb gőzös (Steamboat Bill Jr.) 1928
• Az operatőr (The Cameraman) 1928
• Házasság dacból (Spite Marriage) 1929

Lásd még: Filmművészet (kategórialap)

Források

• Oxford Filmenciklopédia, Gabo Könyvkiadó, 1998