Cardiff

Cardiff (walesiül Caerdydd) Wales fővárosa és egyben legnépesebb megyéje, illetve települése. A város lakossága 2024-ben 359 500 fő volt.^[2] A kikötővárost a Taff folyó szeli ketté. Cardiff egészen a 19. század elejéig alacsony népességű kisvárosként létezett, a település gyors fejlődését a walesi bányákat kiszolgáló szénrakodó kikötő megépülése hozta el. A város 1905-ben city státuszi rangot kapott,^[3] 1955-ben pedig Wales fővárosának nevezték ki.^[4] Cardiff ad otthont a walesi parlamentnek, a Senedd-nek.^[5]

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Cardiff (egyértelműsítő lap)

Cardiff
Cardiff zászlaja Cardiff címere
Mottó: Y ddraig goch ddyry cychwyn (A vörös sárkány megy majd elöl)
Közigazgatási adatok
Ország	Egyesült Királyság
Országrész	Wales
Régió	Cardiff régió
Irányítószám	CF
Körzethívószám	029
Testvérvárosok	Lista Stuttgart Vigevano Bari Nantes Hsziamen Luhanszk Pernik Hordaland megye
Népességi adatok
Teljes népesség	383 536 fő (2023)[1]
Népsűrűség	2 739,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	140 km²
Időzóna	GMT (UTC+0)
Elhelyezkedése
é. sz. 51° 28′ 54″, ny. h. 3° 10′ 45″51.481666666667, -3.1791666666667
Cardiff weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cardiff témájú médiaállományokat.

Nevének eredete

A város nevének eredete vita tárgyát képezi, a legnépszerűbb elmélet szerint a walesi Caer-Taff szóból származik, amelynek jelentése erőd a Taff folyón, ennek az angolos formája lett a Cardiff.^[6]

Története

A rómaiak a Kr.u. 1. században egy kisebb erődítményt építettek a mai város helyén, ott, ahol a Gloucesterből Carmarthenbe vezető út keresztezte a Taff folyót. Cardiff a normannok 11. századi érkezésétől kezdve létezik folyamatosan, amikor Robert FitzHamon normann földesúr erődöt épített az egykori római tábor helyén 1081-ben.

1107-től 1134-ig Hódító Vilmos legidősebb fiát, II. Róbert normandiai herceget is fogva tartották itt, miután testvére, I. Henrik angol király legyőzte a tinchebrayi csatában. A 19. századig Cardiff kis településnek számított, az iparosodás következtében viszont rohamos fejlődésnek indult, sorra nyíltak a szénbányák, a kikötő is ekkor épült. Az egyetem 1883-ra, a városháza 1904-re épült fel. A városi rangot 1905-ben kapta meg, 50 évre rá Wales fővárosa lett.

A Millennium Stadion 1999-ben nyitotta meg kapuit, ez a stadion a legnagyobb Nagy-Britanniában és egyben Wales legmagasabb épülete is 93 méteres magasságával.

Népesség

A 19. század elején még csak 2000-en lakták, 1891-ben 128 849 lakosa volt.

• 
  A vár
• 
  A Millennium stadion

Sport

• A város legnevezetesebb labdarúgóklubja a Cardiff City FC.
• Krikettben a Glamorgan County Cricket Club és a Welsh Fire nevű csapatok otthona a város.^[7][8]