Dargay Attila

Dargay Attila (Mezőnyék, 1927. június 20. – Budapest, 2009. október 20.^[8]) Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező és képregényrajzoló, érdemes és kiváló művész.

Dargay Attila
Született	1927. június 20.[1][2][3][4] Mezőnyék[3][1][4] Budapest[5]
Elhunyt	2009. október 20. (82 évesen)[6][1][2][4] Budapest[1][4]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Henrik Irén (1957–2009)
Foglalkozása	filmrendező forgatókönyvíró képregényrajzoló (cartoonist) filmforgatókönyv-író filmdíszlettervező képregényrajzoló (penciller)
Iskolái	Magyar Képzőművészeti Főiskola (1945–1948)
Kitüntetései	Balázs Béla-díj (1968) Magyarország Érdemes Művésze díj (1978) Magyarország Kiváló Művésze díj (1983) Budapest díszpolgára (2007)
Sírhelye	Farkasréti temető (21/2-1-131)[7]
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Dargay Attila témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

A Képzőművészeti Főiskolára 1945-től 1948-ig járt, amikor „osztályidegenként”^[9] politikai okokból kirúgták.^[10] 1951-ben a Nemzeti Színház díszletfestője, 1951–1954 között a rajzfilmgyártásban gyakornok, 1954–től 1957-ig tervező, 1957-től rendező. Képregényei többségükben a Pajtás magazinban jelentek meg, legismertebb figurája Kajla kutya. Éveken keresztül dolgozott a Dörmögő Dömötörnek is. Humorát nemcsak a szakmai elismerések, alkotásainak népszerűsége, hanem nézettségi mutatói is visszaigazolják. Történeteivel minden korosztályt meg tudott szólítani, nevettetni. 2007-ben Budapest díszpolgárává választották. 2009. október 20-án, 83. életévében hunyt el.^[8]

Felesége és állandó munkatársa Henrik Irén, a Pannónia Filmstúdió operatőre volt.^[11] Nagynénje Keresztessy Mária színésznő.

Filmográfia

Reklámfilmjei

• Varázsfurulyás (1955)
• Elektromos háztartás (1957)
• A természet ajándéka (1957)
• Túlokos Domokos I.-II.-III. (1957)
• Modern Rómeó és Júlia (1957)
• Séta (Csodálatos szimfónia I.) (1957)
• 2×2=? (Csodálatos szimfónia II.) (1957)
• Méteráru (1958)
• Darugar (1959)
• Játékbolt (1959)
• Lift (1959)
• Ampullaszignáló gép (1960)
• Egész életen át (1960)
• Don Quijote De La Mancha, a búsképű lovag (1960)
• A fehér hölgy és a fekete fiú (1961)
• Kiosz (1961)
• Alufix (1963)

Főbb rövid rajzfilmjei

• A kiskakas gyémánt félkrajcárja (1951) fázisrajzolóként
• Erdei sportverseny (1952) fázisrajzolóként
• Kutyakötelesség (1953) tervezőként
• Az okos lány (1955) tervezőként Szabó Szabolccsal
• Két bors ökröcske (1955) tervezőként
• A telhetetlen méhecske (1958) figuratervezőként
• Ne hagyd magad, emberke! (1959) rendezőként^[12][13][14]
• Galilei (1962) rendezőként
• Dióbél királyfi (1963) rendezőként
• Marci a koralltengeren (1965) rendezőként
• Nem fog fájni! (1965) animációs rendezőként
• Variációk egy sárkányra (1967) rendezőként
• Pálcika Péter (1968) rendezőként Macskássy Gyulával
• Rendhagyó történetek (1970) rendezőként
• Hajrá, mozdony! (1972) rendezőként
• A három nyúl (1972) rendezőként
• Zsuzsu locsol (1972) rendezőként
• Ámor op. 1 (1972) rendezőként
• Pázmán lovag (1973) rendezőként
• Visszajelzés (1977) rendezőként
• A préri pacsirtája (1991) rendezőként

Sorozatai

• Artúr, az angyal (1960–1962) rendezőként
• Marci és a cső (1965) rendezőként
• Gusztáv (1964–1968) rendezőként
  • Gusztáv ágyban marad (1964)
  • Gusztáv a széplelkű (1964)
  • Gusztáv és a köztulajdon (1964)
  • Gusztáv mindenáron (1964)
  • Gusztáv és a tanácsadók (1965)
  • Gusztáv tyúkja (1965)
  • Gusztáv nem vesz autót (1966)
  • Gusztáv és a vadászeb (1966)
  • Gusztáv rendet teremt (1967)
  • Gusztáv bátorságot merít (1967)
  • Gusztáv macskája (1968)
  • Gusztáv mindenáron (1968)
  • Gusztáv életre nevel (1968)
  • Gusztáv és Léda (1971)
• Vili és Bütyök (1968) rendezőként
• La Fontaine-mesék (1969–1971) rendezőként
• Cantinfla Show (1974) rendezőként
• A legkisebb ugrifüles I. (1975) dramaturgként Bálint Ágnessel
• Pom Pom meséi (1978–1981) rendezőként
• Vuk I–IV. (1980) rendezőként
• A nagy ho-ho-horgász I. (1982) rendezőként Füzesi Zsuzsával

Egész estés rajzfilmjei

• Lúdas Matyi (1977) rendezőként
• Vuk (1981) rendezőként
• Szaffi (1985) rendezőként
• Az erdő kapitánya (1988) rendezőként
• Vili, a veréb (1989) dramaturgként
• Sárkány és papucs (1989) dialóg rendezőként
• A hetedik testvér (1995) forgatókönyvíróként és figuratervezőként
• Vacak, az erdő hőse (1997) figuratervezőként
• Csongor és Tünde (2025) figuratervezőként

Főbb képregényei

• Csalavári Csalavér (1957, Tábortűz)
• A nyúl meg a teknős (1957, Tábortűz)
• A bölcs róka (1957, Tábortűz)
• Az öt lovag históriája (1957, Tábortűz)
• Lágyszívű Lancelot (1957, Tábortűz)
• Peter Pan (1958, Tábortűz)
• A bűvészinas (1958, Plasztikus képek)
• Megjött az első (1958, Tábortűz)
• Disznó, kutya, macska, egér (1958, Tábortűz)
• A kis hóember (1960, Tábortűz)
• Ne hagyd magad emberke (1961-62)
• Marika álma (írta Kovács Ágnes, 1962, füles)
• Filmkockák (írta Kovács Ágnes, 1964, füles)
• Kajla (írta Alaszka Tamás, majd Szigeti Piroska, 1967-1982, Pajtás)
• Rozmár kapitány kalandjai (írta Peterdi Pál, 1971, Pajtás)
• Az űregér (1971, Füles)
• A dzsungel könyve (1971, Füles)
• A Coquillardok kincse (1971, Füles)
• A nagyidai cigányok (1972, Füles)
• Vuk (1972, Füles)
• Halandzsa (1972, Füles)
• Sam segédrendőr és a csúf kuvasz (1972, Füles)
• Tom és Huck kalandjai (1973, Füles)
• Huck és Tom kalandjai (1974, Füles)
• A magányosan sétáló macska (1974, Füles Évkönyve)
• Bambi (1975, Füles)
• Az ódon kastély titka (1975, Pajtás)
• Kastanka (1976, Füles)
• A furfangos Fatime (1976, Pesti Műsor)
• Óz, a csodák csodája (1976, Füles)
• Svejk (1977, Füles)
• A világ teremtése (1977, Pesti műsor)
• Az elvarázsolt herceg (1977, Füles)
• Pinokkió (1978, Füles)
• A fölösleges ördög (1978, Pesti műsor)
• A leltári tárgy rejtélye (1979, Pajtás)
• A bagdadi tolvaj (1980, Füles)
• Kincs?.....Nincs! (1981, a Magyar Úttörők Szövetsége nyári magazinja)
• Csongor és Tünde (1981, Füles)
• Köszöntés (1982, Füles) Fazekas Attilával, Korcsmáros Pállal, Sarlós Endrével, Sebők Imrével és Zórád Ernővel
• Bogáncs (1982, Füles)
• Tom Sawyer kalandjai (1985)
• Huckleberry Finn kalandjai (1986)
• A kevély csacsi (1993, Füles)

Könyvei

Képeskönyvei

• Vuk (1982, Pannónia Filmstúdió)
• Lúdas Matyi (1983, Pannónia Filmstúdió)
• Szaffi (1985, Kossuth Kiadó)
• Az erdő kapitánya (1988, Pannónia Film Vállalat)
• Jambus és Marcipán - Rendhagyó lovagregény (1989, Origo Kiadó)
• Itt a húsvét (leporellókönyv Nepp Józseffel) (1992, K & P Kft.)
• Vacak, a hetedik testvér (1999, Magyar Könyvklub)
• Vacak, az erdő hőse (2000, Magyar Könyvklub)

Könyvillusztrátorként

• Tasnády Éva: A Falánk kecske (Minerva)
• Móricz Zsigmond: A török és a tehenek (1985, Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat)
• Zelk Zoltán: A három nyúl (1987, Pannónia Film Vállalat)
• Zelk Zoltán: Mese a legokosabb nyúlról (1988, Polygon)
• Csukás István: Sün Balázs (1990, Polygon Könyvkiadó/Szó-Kép Könyvkiadó Kft.)
• Arany László: A kismalac és a farkasok (1990, Polygon Könyvkiadó)
• Cs. Nagy Lajos: Alapfokú helyesírási gyakorlókönyv (1990,Trezor Kiadó)
• Gazdag Erzsébet: Megjött a télapó (1990, Polygon Könyvkiadó)
• Cs. Nagy Lajos: Nyelvtani elemzési gyakorlókönyv 7-8. osztály (1991,Trezor Kiadó)
• Nepp József: A húsvéti tojás (1991, Polygon Kiadó)
• Kolozsvári Grandpierre Emil: A két kicsi bocs meg a róka (1991, Polygon)
• Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (1993,Trezor Kiadó)
• Galántai Csaba: Rejtély Illatóriában (1994, Dohányzás vagy Egészség Magyar Alapítvány)
• Cser Gábor: Dörmi pici könyvek sorozat (Semic Interprint Kft.):
  • A gödény meg a hét törpe
  • A legfinomabb mákostészta
  • A mesterdetektív
  • A mézeskalács fogadó
  • A télapó szakálla
  • A torkos dzsinn
  • Arabella esküvője
  • Az okos varázspálca

Díjai

• Balázs Béla-díj (1968)
• Érdemes művész (1978)
• Kiváló művész (1983)
• Budapest díszpolgára (2007)

Emlékezete

2012-ben a Magyar Posta Vuk-illusztrációval alkalmi borítékot és bélyeget bocsátott ki. A CineFest 2017-től ítéli oda a Dargay Attila-díjat a magyar animáció fiatal tehetségeinek.^[11]