Dzsedheperu

egyiptomi fáraó From Wikipedia, the free encyclopedia

Dzsedheperu
Remove ads

Dzsedheperu az ókori egyiptomi XIII. dinasztia egyik uralkodója volt. Kim Ryholt és Darrell Baker szerint a dinasztia 17. királya volt. Körülbelül két évig uralkodott, kb. i. e. 1772-től 1770-ig.[1][2] A Dzsedheperu a Hórusz-neve; uralkodói és személyneve, melyek alapján általában azonosítjuk a fáraókat, töredékesen maradt fenn.

Gyors adatok
Remove ads

Említései

Dzsedheperu uralkodását tizenegy pecsétlenyomat bizonyítja, a núbiai második katarakta környékén található erődökből. Közülük tíz Uronartiból került elő, Szehemréhutaui Habau és Maaibré Sesi fáraókéval együtt.[3] A tizenegyediket Mirgisszában találták.[2]

Dzsedheperu létezését bizonyítja az ún. „Ozirisz-ágy” is, egy fekete bazaltból készült szobor, amely a halotti ágyán fekvő Oziriszt ábrázolja, és ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található. A szobrot az I. dinasztiabeli Dzser fáraó sírjában találták, amelyet a későbbi egyiptomiak Ozirisz sírjának tekintettek.[2] Eredetileg egy másik XIII. dinasztiabeli fáraónak, Hendzsernek tulajdonították, a későbbi vizsgálatok bizonyították, hogy eredetileg Dzsedheperu neve állt rajta, melyet később kivéstek, de nem elég alaposan, így egy része olvasható maradt.[1]

Dzsedheperut nem említi a XIX. dinasztia idejében összeállított torinói királylista, amely a második átmeneti korral kapcsolatban az egyik legfontosabb forrás. Ryholt véleménye szerint azért nem szerepel a listán, mert neve (ahogy elődjéé, Szehemréhutaui Habaué és utódjáé, Szebkaié is) a dokumentum sérülése miatt már az eredeti dokumentumról is hiányzott, amelynek segítségével a királylistát összeállították.[1] Ezt bizonyítják azok a leletek is, amelyek azt mutatják, hogy Hórt Habau követte a trónon, majd Szebkai, és ezután következett VII. Amenemhat, míg a királylistán VII. Amenemhat közvetlenül követi Hórt (7. oszlop, 17. és 18. sor).[1]

Remove ads

Családja

Ryholt szerint Dzsedheperu elődjének, Habaunak a fivére, és Hór Auibré fia. Ezt az Uronartiban talált pecsétekre és az Ozirisz-ágyra alapozza; a pecsétek azt mutatják, Habau és Dzsedheperuré időben egymáshoz közel uralkodtak, ami pedig az Ozirisz-ágyon megmaradt Dzsedheperu személynevéből, az azt mutatja, Hórral kezdődött. Ryholt feltételezése szerint a XIII. dinasztia királyai közt gyakoriak a filiatív kettős nevek, vagyis hogy egy király nevében viseli apja nevét is. Ha Dzsedheperu nevében Hór neve szerepel, akkor Hór fia lehetett, aki fivérét követte a trónon, mivel tudni, hogy Hór utódja Habau volt.[1]

Remove ads

Név, titulatúra

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
G5
R11R11L1w
ḏd-ḫpr.w
Dzsedheperu
„Tartós megjelenésű”
Nebti-név
G16
L1F31wZ3
ḏd-ms.w
Dzsedmeszu
„Tartós születésű”
Arany Hórusz-név
G8
O29VHASH
ˁ3-[…]
Aa […]
„Nagy […]”
Felső‑  és Alsó‑Egyiptom királya
M23L2
N5HASHkA
[…]-k3-rˁ
[…]-karé
ja […]”

Jegyzetek

Fordítás

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads