Finnugor nyelvek

A finnugor nyelvek az uráli nyelvcsalád nagyobbik csoportja. A finnugor nyelvek közé 15 élő és 2 holt nyelv tartozik. (A dialektus jellegű nyelveket külön számolva összesen 30 nyelv.) Ezek a nyelvek egymással bizonyos rokon vonásokat mutatnak a szerkezetüket és az alapszókincsüket tekintve. A finnugor nyelveket mintegy 24 millió ember beszéli a Kárpát-medencében, valamint Észak-Európa, Kelet-Európa és Nyugat-Szibéria hatalmas kiterjedésű területén. A finnugor nyelvek távolabbi rokoni kapcsolatát állapították meg a Szibériában beszélt szamojéd nyelvekkel. A két nyelvcsoport együtt alkotja az uráli nyelvcsaládot.

Az uráli nyelvek elterjedése Európában és Ázsiában

Az uráli nyelvcsalád rokonsági viszonyai (a nyelvek szétválásának feltételezett évszámaival)

A finnugor nyelveknek két fő ága van: az egyiket a finn-permi nyelvek, míg a másikat az ugor nyelvek képezik. Az ugor szó a magyar, a manysi és a hanti nyelv közös gyűjtőneve, a három nyelvet együttesen jelenti. Ezen belül a manysi és a hanti nyelv önálló alcsoportot alkot, melyet obi-ugor nyelveknek nevezünk. Az obi- előtag arra utal, hogy az ugor nyelvek közül azok, melyeket az Ob folyó mentén beszélnek.

A finnugor népek a finnugor nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése. A legnagyobb lélekszámú finnugor nyelvű népek a magyarok, a finnek, az észtek és a mordvinok.

A finnugor nyelvrokonság vizsgálatával, a finnugor nyelvek és az ezeket beszélő népek kultúrájának összehasonlító tanulmányozásával a finnugrisztika foglalkozik. Művelői, a finnugristák elsősorban magyar, finn és észt nyelvészek, de számos más országban is vannak finnugrista kutatók.

A magyar nyelv uráli (azon belül: finnugor) eredete a XIX. század óta bizonyított tény, melyet a kor egyik legkiválóbb nyelvésze, Budenz József bizonyított be végérvényesen, aki a kor legjobb mestereinél tanulta a nyelvészetet. A finnugor eredetet bizonyítják a többi finnugor nyelvvel való nyelvtani párhuzamok, a finnugor eredetű alapszókincs, valamint a magyar és a többi finnugor nyelv közötti számos rendszeres hangmegfelelés is.^[1] A finnugor eredetet a magyar és a nemzetközi nyelvtudomány (így a Magyar Tudományos Akadémia is) egyaránt elfogadja.^[2] A finnugor eredetet egyesek mégis tagadják, jellemzően magyarellenes szándékkal. Az ilyen magyarellenes csoportok rendszerint azt állítják, hogy a magyar nyelv altaji eredetű. Ennek oka, hogy magyarellenes körökben a magyarokat a fehér Európától idegen, a kereszténységtől és az európai civilizációtól távol álló, barbár és civilizálatlan keleti népnek kívánják beállítani. A mongol–magyar nyelvi és genetikai rokonságról szóló áltudományos elméletet előszeretettel propagálják román, szlovák és szerb magyarellenes csoportok.^{[3][4][5][6][7]} Azonban a magyar nyelv finnugor eredetét nem tudják cáfolni, és saját, áltudományos és dilettáns elméleteiket nem tudják bizonyítani.

Hasonló szavak

Az alábbiakban válogatás a finnugor család alapvető szókincsének rokon szavaiból, amelyek képet adhatnak az ezzel járó hangváltozásokról.

Proto-Finnugor	Finn-permi nyelvek												Ugor nyelvek
	Finn	Észt	Lív	Võro	Moksa	Izsór	Vepsze	Erza	Mari	Komi	Udmurt	Mordvin	Manysi	Hanti	Magyar
*tule	tuli	tuli	tûz	töz	tûz	toz	tūz	tûz	tul	tɨl-	tɨl	toz	tūz	tez	tűz
*wete	vesi	vesi	wez	vesi	vît	vesi	vez	ved´	wüt	wíz	wiz	vit	wit	vít	víz
*jäŋe	jää	jää	jê	ijä	jee	ji	je	ej	i	ji	jenk	jenk	jeŋk	jeŋk	jég
*kala	kala	kala	hâla	kala	hala	kūll’	hal	hol	khala	khala	hala	hala	hul	halâ	hal
*pesä	pesä	pesa	pesa	pesä	biesie	beassi	piess’	pize	pəžaš	poz	puz	pitʲi	–	pĕl	fészek
*käte	käsi	käsi	kâz	käsi	kesi	kae	kīdt	ked´	kit	ki	ki	kaat	kūz	köt	kéz
*śilmä	silmä	silm	sílma	silm	tjelmie	čalbmi	čall’m	śeĺme	šinča	śin	śin	sam	sem	sem	szem
*süle	syli	süli	el	–	sïlle	salla	sē̮ll	seĺ	šülö	sɨl	sul	tal	lal	löl	öl(el)
*sëne	suoni	soon	sune	suuń	soene	suotna	sūnn	san	šün	sən	sən	taan	ɬɔn	lan	ín
*luwe	luu	luu	lob	lõb	lēb	lub	lõb	lob	lub	lɨb	lɨb	lub	lub	lob	láb
*were	veri	veri	vur	veri	vïrre	varra	vē̮rr	veŕ	wür	vur	vir	wiɣr	wŭr	wər	vér
*mëksa	maksa	maks	-	-	-	-	mej	mûj	mûj	mûy	mây	māy	mây	mâj	máj
*kuńśe	kusi	kusi	kosi	kusi	gadtjed	gožžat	kōnnče	–	kəž	kudź	kɨź	xuńś-	xŏs-	kŏs-	húgy
*mene-	mennä	minema	menna	minemä	mïnnedh	mannat	mē̮nne	minne	minê	minne	mine	men-	măn-	mĕn-	menni
*elä-	elää	elama	elä	elämä	jieledh	eallit	jēll’e	–	ila-	ol-	ul-	–	–	–	él-
*kale-	kuolla	koolma	kul	kuulma	–	–	–	kulo-	kola-	kul-	hul-	xo-	xăɬ-	kăl-	hal-
*mośke-	–	–	moskme	mõskma	moska	–	–	muśke-	muška-	mɨśkɨ-	mɨśk-	-	-	-	mos-

Felosztás

• Ugor ág
  • magyar
  • obi-ugor nyelvek
    • manysi (vogul)
    • hanti (osztják)
• Finn-permi ág
  • Permi csoport
    • udmurt (votják)
    • komi (komi-zürjén vagy zürjén)
    • permják (komi-permják)
  • Finn-volgai csoport
    • Mari (cseremisz)
    • Mordvin (erza, moksa és muroma (kihalt) dialektus)
    • Számi nyelvek (vagy lapp nyelvek)
    • Balti finn nyelvek (vagy finnségi vagy egyszerűen finn nyelvek)
      • északi csoport
        • finn (két nagy dialektusa, a meänkieli és a kven, egyesek szerint különálló nyelvek)
        • izsór
        • karjalai (karéliai, karél)
          • lűd (lűd-karél)
          • olonyec (olonyec-karél, livvi-karél, livvi)
        • merja (kihalt) (meri)
        • vepsze
      • déli csoport
        • észt
          • északi
          • déli
            • võro
        • lív
        • vót

Földrajzi elterjedés

A finnugor nyelvek területi csoportosítása:

• Közép-Európa:
  • magyar
• Észak-Európa:
  • Észak-skandináviai csoport: számi (lapp) nyelvek (összesen 10 nyelv vagy dialektus)
  • Balti finn csoport: finn, észt, vót, lív†, izsór, karjalai, vepsze, merja (kihalt)
• Kelet-Európa:
  • Volgai csoport: mari, mordvin (erza és moksa), muroma (kihalt)
  • Permi csoport: udmurt, komi, komi-permják
• Ázsia (Nyugat-Szibéria):
  • Obi-ugor csoport: manysi, hanti

A nagyobb finnugor nyelvek a beszélőik száma és főbb lakóhelyei szerint

• Magyar nyelv kb. 14,5 millió fő
  • Magyarország
  • Románia, Szlovákia, Vajdaság, Ukrajna, Horvátország, Szlovénia, Ausztria
  • USA, Kanada, Ausztrália, Izrael
• Finn nyelv – kb. 6,5 millió fő
  • Finnország
  • Svédország, Oroszország, USA, Kanada
• Észt nyelv – 1,1 millió fő
  • Észtország
  • Finnország, Svédország, USA, Kanada
• Mordvin nyelv (erza és moksa dialektus) – a legújabb adatok szerint 987 341 fő (2002)
  • Oroszország, Mordvinföld
  • Oroszország
  • Csuvasföld
  • Baskíria
  • Kazahsztán
  • szovjet utódállamokban Ukrajnától a Szahalin szigetig
• Udmurt nyelv – 640 000 fő (2002)
  • Oroszország, Udmurt Köztársaság
• Mari nyelv – 604 000 fő (2002)
  • Oroszország, Mariföld, Baskíria
  • Kazahsztán (volt kitelepítettek)
• Komi nyelv – 293 000 fő (2002)
  • Oroszország, Komi Köztársaság
• Komi-permják nyelv – 125 000 fő (2002)
  • Oroszország, Permi határterület