Gyurcsek Ferenc

Gyurcsek Ferenc Andor (Budapest, 1942. november 6. – Budapest, 2023. augusztus 18.) magyar szobrász- és éremművész.

Gyurcsek Ferenc
Született	1942. november 6.[1] Budapest[2]
Elhunyt	2023. augusztus 18. (80 évesen)[3] Budapest[3]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	szobrász restaurátor éremművész
Iskolái	Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium (1957–1961) Magyar Képzőművészeti Főiskola (1963–1968)
Kitüntetései	Munkácsy Mihály-díj (1975) SZOT-díj (1985)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyurcsek Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

Szülei: Gyurcsek Ferenc és Banka Terézia voltak. 1957–1961 között a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanult. 1961–1963 között díszítőszobrász-restaurátorként dolgozott. 1963–1968 között a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Somogyi József oktatta. 1967 óta kiállító művész. 1971-től Vácon élt. 1972-ben Rómában volt ösztöndíjas.

Munkássága

Érdeklődése a köztéri építészettel szervesen illeszkedő, monumentális szobrászat felé fordult. A köztéri munkák mellett egyre intenzívebben kezdett foglalkozni grafikával és kisplasztikával is. Mind tartalmi, mind formai törekvéseiben a magyar szobrászat forradalmi hagyományaihoz kapcsolódik; a szobor számára ideológiai és erkölcsi igazságok, társadalmi és szociológiai jelenségek megjelenítője. Közösségi alapállásából eredően leginkább a monumentális feladatok érdeklik, a köztéri megvalósítás igénye kisebb méretű munkáinak is jellemzője. Munkásságában kezdetektől fogva fontos helyet foglalt el a munka és a munkás ábrázolása; a kérdéskör keretében leginkább az ember és a munka viszonya foglalkoztatta. Eddig (1985) 10 köztéri művét állították fel.

Kiállításai

Egyéni

• 1971 Baja, Gyula
• 1972, 1978, 1980, 1984, 1992 Budapest
• 1973 Vác, Miskolc, Dunakeszi
• 1974 Újpalota, Oroszlány
• 1977 Vác
• 1980 Salgótarján
• 1983 Tatabánya
• 1988 Szolnok
• 1989 Hódmezővásárhely

Válogatott, csoportos

• 1967-től Hódmezővásárhely
• 1968, 1978-1979, 1984-1985, 1988, 1994 Budapest

Művei

• Nyár (Nagymaros, 1973)

Nyár szobor (Gyurcsek Ferenc, 1973)

• Úszó nők (Baja, 1974)
• Tanúhegy (Szolnok, 1975)
• Munkás–paraszt-emlékmű (Jánossomorja, 1977)
• Tanácsköztársasági emlékmű (Gödöllő, 1979)
• Erdei Ferenc (Nyársapát, 1980)
• Táncosok (Barcs, 1980)
• Bortnyik Sándor síremléke (1981)

Bortnyik Sándor sírja

• Három tavasz-emlékmű (Edelény, 1985)
• A hajdúk letelepítése (Hajdúnánás, 1987)
• II. világháborús emlékmű (Nyíregyháza, 1991)
• Szent István (Martfű, 1997)
• az 1848-49-es szabadságharc emlékműve (Martfű, 1998)
• Időkapu (Martfű, 2000)
• Magyar nemzeti katonai emlékmű (Ópusztaszer, 2002)
• A Hungaroring győztesei (Mogyoród, 2003)
• Papp László ökölvívó (Budapest, 2004)
• Hunyadi János (Révkomárom, 2005)
• 2006-os árvízi emlékmű (Szelevény, 2006)
• József Attila (Budapest, 2006)
• Kossuth Lajos (Vác, 2007)
• Széchenyi István szobra (Révkomárom, 2008)
• Kossuth Lajos kormányzó szobra (Révkomárom, 2008)
• Griffmadár (Martfű, 2009)
• Radnóti és Fanni (Szeged, 2010)
• Dr. Bakonyi Péter (Martfű, 2011)
• Táncsics Mezőgazdasági Termelőszövetkezet emlékműve (Mezőhék, 2016)

Díjai

• Stúdió-díj (1970)
• Munkácsy Mihály-díj (1975)
• Burgasz város nagydíja (1976)
• a Kulturális Minisztérium nívódíja (1977)
• a hódmezővásárhelyi Őszi Tárlaton a Csongrád Megyei Tanács díja (1981)
• a gabrovói Humorfesztivál II. díja (1981)
• SZOT-díj (1985)
• Ashabád város nagydíja (1990)