Intel

mikroprocesszorokat gyártó amerikai-nemzetközi vállalat From Wikipedia, the free encyclopedia

Intelmap
Remove ads

Az Intel Corporation (röviden Intel) (NASDAQ: INTC) egy eredetileg amerikai vállalat, mely mára nemzetközivé nőtte ki magát. Elsősorban mikroprocesszorairól ismert, de ezenkívül gyárt még hálózati kártyákat, alaplapi chipkészleteket, videokártyákat és egyéb számítógépes eszközöket.[2] A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.

Gyors adatok
Remove ads

Áttekintés

Thumb
Andy Grove, Robert Noyce és Gordon Moore 1978-ban, a 8086-os processzor egy sablonjával

1968-ban, miután magyar kollégájukkal, Gróf Andrással, alias Andrew Grove-val, otthagyták a Fairchild Semiconductor International vállalatot, az integrált áramkörök majdani egyik megalkotója, Robert Noyce, fizikus, valamint – leginkább a róla később elnevezett törvényről (Moore-törvény) ismertté vált – Gordon Moore fizikus, kémikus, megalapították az Intel Corporationt. Grove a cég első, nem társtulajdonos vezetője lett. A vállalat elindításában, már Grove hívásának eleget téve, negyedikként, a korábban szintén Fairchild Semiconductoros, a magyar Vadász László, Leslie L. Vadász vett még részt.[3][4][5]

Az alapításkor Vadász és az őt az új céghez magával vivő Grove lettek a cég első, nem tulajdonos dolgozói. Grove 1979-re az Intel elnöke, 1987-re ügyvezető igazgatója, míg 1997-re elnök-vezérigazgatója lett. 1998 májusában lemondott vezérigazgatói tisztségéről, mivel néhány évvel korábban prosztatarákot diagnosztizáltak nála, ugyanakkor 2004 novemberéig az igazgatóság elnöke maradt.[6]

Vadász, a vállalat egykor negyediknek belépett alkalmazottja 2003-ban mint a cég ügyvezető alelnöke vonult vissza.[7][8] Az ő irányítása alatt készült el 1971-ben a világ első mikroprocesszora, az Intel 4004. Mindkét, az 1956-os forradalom után az USA-ba menekült magyar mérnök azon munkálkodott – elképesztő sikerrel –, hogy az Intel nagy nemzetközi céggé nője ki magát.[9][10]

A legnagyobb vetélytársat az Intel számára az AMD jelenti.

Moore és Noyce eredetileg „Moore Noyce” cégnevet választottak, azonban ez nem hangzott jól elektronikai termékekre, mivel az angol nyelvben hasonlít a more noise ("több zaj")-ra, így az Intel (INTegrated ELectronics) mozaikszó mellett döntöttek. Az Intel szó azonban egy szállodalánc javára volt védjegyként bejelentve, ezért az alapítók kénytelenek voltak az INTEL védjegyet megvásárolni. A cég kezdetben integrált áramkörös memóriákat gyártott, majd később processzorokat. Andrew Grove könyvet is írt erről az átmenetről „Only the paranoid survive” címmel („Csak a paranoidok maradnak fenn”).

Az 1990-es években az Intel Architecture Labs-ban (IAL) megbízható hardver elemeket készítenek személyi számítógépekhez. Az Intel nevéhez köthető a PCI Bus, az Universal Serial Bus (USB).

Az Intel sokat dolgozik audio- és videóanyagok feldolgozásával (versenyben a Microsofttal). Partnerkapcsolatokat ápol a híres videokártya-gyártó nVidiával is.

Az Intel dominanciája az x86 mikroprocesszorok terén kimerítette az úgynevezett „antitröszt-törvényt” (Amerikában elfogadott tröszt-ellenes törvény), ezért sok eljárás indult ellene, ezek részben a Federal Trade Commission (FTC) vizsgálódásai voltak, részben pedig polgári kezdeményezések (például Digital Equipment Corporation (DEC) 1997-es kezdeményezése).

Az Intel dominanciája a 32 bites mikroprocesszorok terén 85%-os is volt. Ma az Intel legnagyobb kihívója az Advanced Micro Devices (AMD), akivel 1976-óta van „kereszt-licence” (egymás processzorait másolhatják megadott keretek között). Néhány versenyző, például a Transmeta az alacsony fogyasztású mikroprocesszorok terén ért el átmeneti sikereket (a Transmeta 2009-ben megszűnt).

Az Intel mikroprocesszorai

Az Intel kiterjesztései

Remove ads

Lásd még

További információk

Jegyzetek

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads
Remove ads