Karsai Elek

Karsai Elek (eredeti neve Klein) (Miskolc, 1922. június 14. – Budapest, 1986. május 23.) történész, szociológus, egyetemi docens, levéltáros. Az 1948–1990 közötti magyarországi történetírás egyik meghatározó alakja.

Karsai Elek
Született	1922. június 14. Miskolc
Elhunyt	1986. május 23. (63 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Karsai Lucia
Gyermekei	Karsai László Karsai György
Foglalkozása	történész, levéltáros, pedagógus
Kitüntetései	SZOT-díj (1966)
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Az Országos Rabbiképző Intézetben, majd a Budapesti Tudományegyetemen filozófiát, szociológiát és pszichológiát tanult. 1947-ben szociológiából szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1947–49 között a Budapesti Tudományegyetem társadalomtudományi intézetének tanársegéde. 1950-től a Magyar Országos Levéltár levéltárosa, majd főlevéltárosa, 1974-től a SZOT Központi Levéltárának igazgatója volt. Fő kutatási területe a két világháború közötti Magyarország és főként a második világháború időszakának története volt. 1966-ban SZOT-díjat kapott. Első felesége Karsai Lucia (született Widmar) volt (1949–1959), fiai Karsai László történész, valamint Karsai György színháztörténész. Második felesége Szemes Márta (1961–1986) volt.^[1]

Munkái

• Gyermekmunka a gyáriparban a kapitalizmus kialakulásától az első világháború kezdetéig (Bp., 1947)
• A szocializmus útján a magyar nép szabadságáért (Bp., 1947)
• A fehér terror (Pamlényi Ervinnel, Bp., 1951)
• Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Magyarországon 1919–1921 (összeáll., társszerk. Kubitsch Imre és Pamlényi Ervin, Bp., 1953)
• A magyar nép története, 2., 1849–1945 (társsz. Almási János és Pamlényi Ervin, Bp., 1954)
• A fasiszta rendszer kiépítése és a népnyomor Magyarországon 1921–1929 (összeáll., társszerk., Bp., 1956)
• Iratok az ellenforradalom történetéhez (társszerk., I–V., Bp., 1956–76)
• Vádirat a nácizmus ellen (Dokumentumok. Szerk. Benoschofsky Ilonával, I–II., III. kötet önállóan, IV. kötet Karsai Lászlóval Bp., 1958–67, 2014)
• Darutollasok. Szegedtől a királyi várig (Pintér Istvánnal, Bp., 1960)
• A berchtesgadeni sasfészektől a berlini bunkerig (Bp., 1961)
• „Országgyarapítás” – országvesztés (I–II, Bp., 1961)
• Iratok a Gömbös-Hitler találkozó történetéhez (Bp., 1962)
• „Fegyvertelen álltak az aknamezőkön…”. Dokumentumok a munkaszolgálat történetéhez Magyarországon 1939–1945 (I–II, Bp., 1962)
• A budai Sándor-palotában történt 1919–1941 (Bp., 1963)
• A budai vártól a gyepűig 1941–1945 (Bp., 1965)
• Számjeltávirat valamennyi magyar királyi követségnek (Bp., 1969)
• A felszabadulás krónikája (M. Somlyai Magdával, Bp., 1970)
• Sorsforduló. Iratok Magyarország felszabadulásának történetéhez, 1944. szept.–1945. ápr. (szerk. M. Somlyai Magdával, I–II, Bp., 1970)
• Ítél a nép (Bp., 1977)
• Szálasi naplója (Bp., 1978)
• A Szálasi-per (Karsai Lászlóval, Bp., 1988).