Kepes András

Kepes András (Budapest, 1948. október 11. –) magyar író, újságíró, televíziós műsorkészítő, egyetemi tanár.

Kepes András
2019-ben (Falus Kriszta felvétele)
Született	1948. október 11. (76 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Mester Zsuzsanna (1969–1986) Messmer Lili (1987–1999) Dettai Mária (2000–)
Gyermekei	hat gyermek
Szülei	Kepes Imre Borda Katalin
Foglalkozása	író újságíró egyetemi tanár televíziós műsorkészítő
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1973) Syracuse-i Egyetem (–1979) Stanford Egyetem (1985–1986) Színház- és Filmművészeti Egyetem (–2004, doktorátus)
Kitüntetései	Táncsics Mihály-díj (1991) Joseph Pulitzer-emlékdíj (1994) a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1998)
weboldal Facebook IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Kepes András témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Élete, munkássága

Tanulmányai

Általános- és középiskoláit Budapesten, illetve Bejrútban és Buenos Airesben végezte. 1973-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar-esztétika szakos diplomát.^[1] Posztgraduális tanulmányokat folytatott az Amerikai Egyesült Államokban a Syracuse-i Egyetemen (1979), illetve miután elnyerte a Stanford Egyetem John S. Knight nemzetközi ösztöndíját, a Stanfordon (1985–1986). Doktori és habilitált doktori fokozatát a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerezte (2004).^[2]

Újságírói tevékenysége

Első cikkei 17 éves korában jelentek meg. Az egyetem elvégzése után, 1973-tól a Magyar Rádiónál dolgozott munkatársként, majd a kulturális rovat vezetőjeként. Nevéhez fűződik a Gondolatjel című kulturális magazin elindítása, szerkesztette többek között a Láttuk, hallottuk című művészetkritikai sorozatot.

1980-tól a Magyar Televízió akkor induló kulturális hetilapjának, a Stúdió ’80-nak alapító főszerkesztő-helyettese és egyik műsorvezetője volt. Elsőként tudósított a cannes-, a berlini, a moszkvai, a tokiói, a San Sebastián-i filmfesztiválról, Hollywoodból és a Nobel-díj átadásokról. Mikrofonja előtt szólaltak meg először magyar képernyőn világsztárok, világhírű filmrendezők, írók. 1989-től több műsor szerkesztője és műsorvezetője volt, jegyezte az Apropó (1991–1998) című riport-dokumentumfilm sorozatot és a Desszert (1994–1998) című beszélgetős műsort.

1998-ban a TV2-n készítette beszélgetős műsorát, Kepes címmel, de még abban az évben egy súlyos betegség két évre félbeszakította pályáját, és úgy döntött, visszavonul a rendszeres szerepléstől. 2000-ben a Magyar Televízió képernyőjén tűnt fel újra Oázis (2000) című egész estés összetett sorozatával, beszélgetésekkel, dokumentumfilmekkel. 2002-től az RTL Klub képernyőjén volt látható irodalmi sorozata, a Könyv-jelző (2002) és beszélgetős műsora, a Frankel Leó úti Malomtó Bisztróban forgatott Desszert (2005), majd dokumentumfilm sorozata, a Világfalu (2005-2006). 2008-ban Különös történetek című dokumentumfilm sorozatával tért vissza egy évre a Magyar Televízióba.^[3]

Több riportját sugározták külföldi televíziók, jelentős nemzetközi visszhangot keltettek a Bolíviában terrorizmussal megvádolt, és társaival tisztázatlan körülmények között meggyilkolt Eduardo Rózsa Flores-szel készült dokumentumfilmjei, különösen a vele készült utolsó interjú, ami belpolitikai vihart kavart Bolíviában, és amelynek kapcsán Kepest is megvádolták.^[4]

Oktatói tevékenysége

A Budapesti Metropolitan Egyetem professzoraként egy 2007-es felvételen

Oktatói munkáját Fulbright kutató-tanárként a New York Egyetemen (N.Y.U.) kezdte (1986-1987), később más amerikai egyetemeken is előadott. Nemzetközi médiaoktatási tapasztalatait először magyarországi Színház- és Filmművészeti Főiskola óraadó tanáraként (1987-1989), majd a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola címzetes főiskolai tanáraként (2004-2008) kamatoztatta.

2008–tól a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (BKF), majd annak jogutódjánál a Budapesti Metropolitan Egyetemen tanított kinevezett főiskolai tanárként, 2012-től egyetemi professzorként. Vezetésével alakult az intézmény Művészeti Intézete (2009), illetve Kommunikációs és Művészeti Kara, amelynek négy esztendőn át (2010-2014) dékánja volt.^[5] 2014–2019-ben az egyetem Művészeti Tanácsának elnöke,^[6] azóta professzor emeritusa.

Szakmai-közéleti tevékenységei közül említésre méltó, hogy 1990–1995 között a Magyar Film- és Televízióművészeti Szövetség elnökségének tagja és a Táncsics Mihály-díj kurátora volt (1993–1994). Az UNESCO Nemzetközi Kommunikációs Fejlesztési Programjában (IPDC) a Magyar Köztársaság képviselőjeként tevékenykedett (1995–1997). A Joseph Pulitzer-emlékdíj kurátora (1999–), a kuratórium elnöke (2021–), illetve két cikluson át tagja volt a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) művészeti, média- és kommunikációs bizottságának (2004-2006) illetve (2010-2012) között.^[7]

Írói munkássága

A nyolcvanas évek közepétől rendszeresen publikál könyveket, és különösen azután, hogy visszavonult a televíziós műsorkészítéstől, tevékenysége középpontjában egyre inkább a szépirodalom áll, regényeket és irodalmi esszéket ír. Első művei főként rádiós és televíziós riportútjaira és beszélgetéseire épültek (Szerencsés Útjaim, Múzsák Közművelődési Kiadó, 1986; Kepes Krónika – Beszélgetések, Park Könyvkiadó, 1999; Kepes Krónika – Történetek, Park Könyvkiadó, 2000), illetve irodalmi válogatásokat készített Könyv-jelző I-III címmel a Park Könyvkiadó számára (2001-2002). 2008-ban, Matt a férfiaknak címmel (Alexandra Kiadó) dokumentum-regénye jelent meg, 2011-ben pedig Tövispuszta című regénye (Ulpius-Ház Könyvkiadó). A javított, átdolgozott változatot a Libri Kiadó adta ki (2017). Ugyancsak a Libri Kiadónál jelent meg Világkép című szubjektív esszé-regénye (2016), amit a szakmai zsűri az év tíz legjobb könyve közé választott. A bővített kiadást 2017-ben szintén a Libri Kiadó publikálta, ahogy Istenek és emberek című regényét is (2018). Könyveit idegen nyelveken is kiadták.^{[8] [9]}

Művei

• Két macska voltam. Open Books. ISBN 9789635722631 (2023)
• A boldog hülye és az okos depressziós. Libri. ISBN 9789634338086 (2020)
• Istenek és emberek. Libri. ISBN 9789634335061 (2018)
• Tövispuszta, átdolgozott kiadás, Libri. ISBN 9789634331667 (2017)
• Világkép, bővített kiadás, Libri. ISBN 9789634332008 (2017)
• Világkép. Libri. ISBN 9789633106709 (2016)
• Tövispuszta. Ulpius-ház. ISBN 9789632544809 (2011)
• Matt a férfiaknak!. Alexandra. ISBN 9789633687420 (2008)
• Könyv-jelző – Kepes András válogatása a XX. századi világirodalomból. Park. ISBN 9635306350 (2002)
• Könyv-jelző – Kepes András válogatása fiatal magyar írók novelláiból. Park. ISBN 0809000161823 (2002)
• Könyv-jelző – Kepes András válogatása a magyar novellairodalomból. Park. ISBN 9635305176 (2001)
• Kepes Krónika – Beszélgetések. Park. ISBN 963530482X (2001)
• Kepes Krónika – Történetek. Park. ISBN 9635305931 (2000)
• Kepes Krónika – Beszélgetések. Park. ISBN 963530482X (1999)
• Szerencsés útjaim – Riportok, interjúk, tudósítások. Múzsák Közművelődési. ISBN 963530482X (1986)

Hangoskönyvek

• A boldog hülye és az okos depressziós^[10]

Főbb televíziós műsorai

• Apropó (1991–1998), Magyar Televízió
• Desszert (1994–1998)
• Kepes (1998), TV2
• Oázis (2000), Magyar Televízió
• Könyv-jelző (2002), RTL Klub
• Desszert (2005), RTL Klub
• Világfalu (2005), RTL Klub
• Különös történetek (2008), Magyar Televízió

Családja, rokonsága

Apai ágon dr. Kepes Gyulának (1847–1924), a Ferenc József-földet felfedező expedíció orvos-tábornokának, Kepes Ferencnek (1876–1942), a magyar gnosztikus filozófia iskola vezetőjének rokona, Kepes György (1905–2001) az MIT intézetvezető professzora, magyar-amerikai festő, fotográfus, médiaművész unokaöccse.^[11] Ezen az ágon asszimilálódott zsidó, nagypolgári családból származik, ahol a magyar és a keresztény kultúra, valamint a keleti tanok nagy becsben álltak.^[12] Apja, Kepes Imre a húszas években illegális kommunistaként részt vett a nemzetközi munkásmozgalomban. Édesanyja, Borda Katalin^[13] kilencgyermekes egri pék nyolcadik gyermeke, gazdasági emigrációban élt Mexikóban 1934-1946 között.

Hazatérésük után apja Magyarországon külkereskedő, majd diplomata lett, édesanyja a diplomáciai protokoll ismert szakértője és egyetemi oktatója volt. Emellett fiatal diplomata-feleségek generációit vezette be a mindennapi diplomáciai etikett tudnivalóiba. A Külügyminisztérium főosztályvezető-helyetteseként ment nyugdíjba. Anyai ágon Szegő Gábor (1895–1985) nemzetközi hírű magyar-amerikai matematikus professzor és Braun „Csibi” József (1901–1943), az MTK sokszoros válogatott labdarúgójának hozzátartozója.^[14] Szemerédi Endre (1940–) Széchenyi- és Abel-díjas matematikus, akadémikus sógora.^[15]

Felesége 2000-től Dettai Mária, korábbi házastársai Mester Zsuzsanna (1969–1986) és Messmer Lili (1987–1999). Hat gyermek édesapja: Júlia (1974), Borbála (1975), Rozi (1990), Kata (1998), Lujza (2005), Lukács (2011).^[16][17][18]

Unokái: Somerville Bruno (1999), Fekete-Kepes Hanna (2004), Kárpáti Misa (2011), Fekete-Kepes Gáspár (2011).^[19]

Díjai, elismerései

Munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el. Elnyerte többek között a Táncsics Mihály-díjat (1991), a Joseph Pulitzer-emlékdíjat (1994), a A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét (1998) és a Prima díjat (2011).^[20] Világkép című szubjektív esszé-regényét, amit a szakmai zsűri az év tíz legjobb könyve közé választott, 2016-ban adta ki a Libri Kiadó és 2017-ben elnyerte a Libri Irodalmi Közönségdíjat.^[21][22]