Kincseshomok

Kincseshomok vagy Homok (ukránul: Холмок [Holmok]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Kincseshomok (Холмок)
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Ungvári járás (2020–) Ungvári járás (–2020)
Község	Kincseshomok község
Rang	falu
Alapítás éve	1288
Irányítószám	89422
Körzethívószám	+380 312
Népesség
Teljes népesség	1179 fő (2001)[1]
Magyar lakosság	430
Népsűrűség	259,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	4,54 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 33′ 36″, k. h. 22° 15′ 52″48.56, 22.264444444444
Kincseshomok Pozíció Kárpátalja térképén

Ez a szócikk Kincseshomok faluról szól. Hasonló címmel lásd még: homok.

Fekvése

Kincseshomok Ungvártól 7 km-re délre fekszík.

Nevének eredete

A talaj fajtájára utaló magyar homok főnévből keletkezett. Az ukrán, orosz Holmok a magyarból való.

Története

Kincseshomok első írásos említése 1288-ból származik: egy késő Árpád-kori oklevélben „Hunky” néven szerepel a falu, mint a Baksa nemzetség tulajdona. A XIV. század elején az egri káptalan előtt tartott birtokosztáskor a Bocskay családé lett. 1358-ban „Homuk”, 1366-ban „Humuk” formában említik. 1367-ben már a Homoky család tulajdona volt. 1427-ben „Homok” néven találjuk.

A 15. században épült fel római katolikus temploma. 1479-ben királyi adományból a Huszti családé lett. Ez idő tájt az Odvariak is bírtak itt földekkel, majd a későbbiek során több nemes család is szerzett itt birtokot (a Somodyak, Korláthok, Bácskaiak, Zalaiak, Ilosvayak stb.). A 16–18. század folyamán az állandó hadiállapot szülte veszélyek miatt birtokosai gyakran változtak.

Egy 1552-ből származó összeírás szerint a települést német–szász katonák teljesen felégették. 1599-ben 19 házból állt, ugyanennyi családdal. 1612-ben Homonnay István magvaszakadta után Ung vármegyei birtokait – Homokot és Konczházát, melyeket Homonnai Drugeth György kért adományba – a nádor Csuty Gáspárnak és Paxy Miklósnak adta.^[2]

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HOMOK. Magyar falu Ungvár Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Ungvárhoz közel, Kis Rátnak filiája, határja jó, vagyonnyai külömbfélék.”^[3]

1830-ban 60 lakóházat számlált, és már 368-an lakták. Az írások megemlítik, hogy ekkor római katolikus temploma és zsinagógája is volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Homok, magyar-orosz f., Ungh vmegyében, ut. p. Unghvárhoz délre egy mfdnyire; 142 római, 107 g. kath., 156 ref., 18 zsidó lak. F. u. Tahy, Kállay, Homoky, s m.”^[4]

A trianoni békéig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott. 1920-tól Csehszlovákia, 1938-tól ismét Magyarország, 1945-től a Szovjetunió, 1991-től Ukrajna része lett.

Polgármestere 2007-ben Danilo Volodimir volt.^[5] 2020-ig közigazgatásilag hozzá tartozott Ketergény, Koncháza és Minaj.

Népesség

• 1599 – 19 család
• 1830 – 368 fő
• 1851 – 423 fő
• 1869 – 470 fő
• 1880 – 420 fő
• 1890 – 413 fő
• 1900 – 530 fő
• 1910 – 541 fő, túlnyomórészt magyarok
• 1940 – 630 főnyi lakosából 601 magyar, 14 rutén, 8 szlovák, 1 német, 6 egyéb; ebből 290 római, 141 görögkatolikus, 128 református, 64 izraelita, 6 görögkeleti, 1 evangélikus
• 1944 – 338 fő
• 1969 – 1083 fő
• 1982 – 1184 fő
• 1989 – 1140 fő, ebből 540 magyar

1945, a Szovjetunióhoz történő csatolás után a helyi magyarság kisebbségbe szorult a felülről szervezett betelepítések révén, valamint Ungvár közelségének hatására a mai napig sok ukrán, ruszin telepedik le a faluban.

2001

1 179

A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)^[6]

  ukrán (50,64%)

  magyar (48,52%)

  orosz (0,51%)

  Egyéb (0,33%)

Gazdaság

Bár egyre inkább városiasodik a település, a helyiek többsége a háztáji gazdaságban zöldséget, burgonyát termel. A gazdák egy része tejelő jószágot tart, sertést hízlal. Néhány család virágtermesztésre szakosodott. A lakosság jelentős része ingázik Homok és Ungvár között. Néhány évvel ezelőtt szálloda nyílt a község központjában.

Közlekedés

A településen keresztülhalad az Ungvár–Csap országút, és mellette halad el a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.

Kultúra

Oktatás

A csehszlovák időben, és az 1938-as visszacsatolás után magyar tannyelvű népiskolája volt a községnek, 3 osztállyal, 3 tanítóval. Emellett a csehszlovák időszakban rövid ideig cseh iskola is működött a faluban, majd a második világháború után megnyílt az ukrán elemi iskola is. A magyar elemi iskolát 1957-ben általános iskolává bővítették. 1970-ben összevonták a magyar és ukrán intézményeket. Jelenleg a Kincseshomoki Általános Iskolában magyar tannyelvű 9 osztályos, általános és ukrán tannyelvű 4 osztályos, elemi oktatás folyik. A legtöbb diák Ungváron vagy Koncházán fejezi be tanulmányait.^[7][8]

Társadalmi szervezetek

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kincseshomoki szervezete 1991-ben alakult meg, 100 taggal.

Emlékhelyei, nevezetességei

• Római katolikus templomát még a XV. században emelték gótikus stílusban, és Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel. A XVI. században, a falut elpusztító tűzvészben megrongálódott, a 18. században újjáépítették. Mai tornyát 1841-ben kapta.
• A homokiak néhány évvel ezelőtt a temetőkertben emlékművet állítottak a második világháborúban elesett és a sztálini lágerekben elpusztult falubelijeiknek.

A községi tanács címe

• magyarul: 89422 Kincseshomok, Szvoboda út 50.
• ukránul: 89422, с. Холмок, вул. Свободи, 50
• Polgármesteri hivatal telefonszáma: ([phone]

Neves személyek

• Itt tanult Csomár Zoltán (1906-1991) református lelkész, középiskolai tanár, egyházi író, helytörténész.
• Itt szolgált Marosi Izidor (1916-2003) római katolikus pap, váci segéd-, majd megyés püspök.