Kugler Henrik

Kugler Henrik (Sopron, 1830. július 10. – Budapest, 1905. február 16.) udvari cukrász, Kugler Pál Ferenc szobrász és Kugler Mihály mérnök testvére.

Kugler Henrik
Született	1830. július 10.[1] Sopron
Elhunyt	1905. február 16. (74 évesen) Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	cukrász
Sírhelye	Fiumei úti sírkert (bal oldali fasírboltok (B-345))
A Wikimédia Commons tartalmaz Kugler Henrik témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Élete

A Kugler a Gizella téren 1876 körül

Kugler Antal cukrász, városi képviselő és Limberger Borbála fia. Nagyapja, Kugler Jakab 1788-ban nyitotta meg cukrászdáját Sopronban. Apja 1847-ben költözött Pestre és a József körút 12. szám alatt nyitotta meg üzletét.^[3] Henrik még a soproni üzletben kezdte kitanulni a cukrászatot, majd külföldi vándorútján svájci, német, angol és francia mesterektől tanult és több évig dolgozott Párizsban.

1849-ben vette át apja üzletének irányítását, majd azt 1858. október 14-én a József nádor tér 5. szám alatti Musch-házba költöztette.^[3]

1869-ben elnyerte a „Kugler Henrik czukrász Magyar királyi udvari szállító czimet”

1870-ben megüresedett az egykori német színházteret (Theaterplatz, majd Gizella-, jelenleg Vörösmarty tér) és a József teret elválasztó, 1860-ban épült Kereskedelmi Bank földszintje, mert az azt addig bérlő Privorszky kávéház a Duna-partra költözött. Kugler késlekedés nélkül átvette a helyiség bérletét és át is költöztette oda cukrászdáját és üzemeit.

1873-ban megkapta a Koronás Arany Érdemkeresztet.

1882-ben még csak 52 éves volt, de elviselhetetlen derékfájása miatt már az utódját kereste. Éppen üzleti úton járt Párizsban, amikor egykori mestere, Finaz^[4] összehozta Gerbeaud Emillel, aki két évvel később, 1884 június 1-én betársult a vállalkozásba. Ugyan ez év július 31-én elhunyt Kugler Mária nevű húga, aki az üzlet vezetésének java részét végezte. Október 1-én átadta az üzletet Gerbeaudnak és visszavonult. További tíz évig résztulajdonos maradt és az üzlet nyereségének 10%-a illette meg.

Művei?

Bár Kugler Géza szerzői név alatt több szakácskönyv és egy közismert házi cukrászat^[5] is megjelent, semmilyen fellelhető bizonyíték sem támasztja alá, hogy Kugler Henrik írta volna ezeket, csupán annak ellenére is csak öccse, Kugler Mihály állítólagos közlése utal rá és az is csak Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái^[6] szerint, hogy az még Kugler Henrik életében megjelent. A több reprint kiadást megélt "A legujabb és legteljesebb gyakorlati nagy budapesti szakácskönyv és házi czukrászat" például bevallottan a "St. Hilaire Jozéfa Képes pesti szakácskönyv" bővített kiadása, miközben "St. Hilaire Jozéfa" - bár még aláírást is kreáltak neki^[7] - a vélekedés szerint egy ismert szerzőcsoport szerzői álneve volt. A korban divatos volt ismert vendéglősök és cukrászok hírnevét meglovagolva hasonló néven szakácskönyveket kiadni.

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939–2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub, 2001–2007
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.