Kugler Henrik
(1830–1905) magyar cukrász From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Kugler Henrik (Sopron, 1830. július 10. – Budapest, 1905. február 16.) udvari cukrász, Kugler Pál Ferenc szobrász és Kugler Mihály mérnök testvére.
Remove ads
Élete

Kugler Antal cukrász, városi képviselő és Limberger Borbála fia. Nagyapja, Kugler Jakab 1788-ban nyitotta meg cukrászdáját Sopronban. Apja 1847-ben költözött Pestre és a József körút 12. szám alatt nyitotta meg üzletét.[3] Henrik még a soproni üzletben kezdte kitanulni a cukrászatot, majd külföldi vándorútján svájci, német, angol és francia mesterektől tanult és több évig dolgozott Párizsban.
1849-ben vette át apja üzletének irányítását, majd azt 1858. október 14-én a József nádor tér 5. szám alatti Musch-házba költöztette.[3]
1869-ben elnyerte a „Kugler Henrik czukrász Magyar királyi udvari szállító czimet”
1870-ben megüresedett az egykori német színházteret (Theaterplatz, majd Gizella-, jelenleg Vörösmarty tér) és a József teret elválasztó, 1860-ban épült Kereskedelmi Bank földszintje, mert az azt addig bérlő Privorszky kávéház a Duna-partra költözött. Kugler késlekedés nélkül átvette a helyiség bérletét és át is költöztette oda cukrászdáját és üzemeit.
1873-ban megkapta a Koronás Arany Érdemkeresztet.
1882-ben még csak 52 éves volt, de elviselhetetlen derékfájása miatt már az utódját kereste. Éppen üzleti úton járt Párizsban, amikor egykori mestere, Finaz[4] összehozta Gerbeaud Emillel, aki két évvel később, 1884 június 1-én betársult a vállalkozásba. Ugyan ez év július 31-én elhunyt Kugler Mária nevű húga, aki az üzlet vezetésének java részét végezte. Október 1-én átadta az üzletet Gerbeaudnak és visszavonult. További tíz évig résztulajdonos maradt és az üzlet nyereségének 10%-a illette meg.
Remove ads
Művei?
Bár Kugler Géza szerzői név alatt több szakácskönyv és egy közismert házi cukrászat[5] is megjelent, semmilyen fellelhető bizonyíték sem támasztja alá, hogy Kugler Henrik írta volna ezeket, csupán annak ellenére is csak öccse, Kugler Mihály állítólagos közlése utal rá és az is csak Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái[6] szerint, hogy az még Kugler Henrik életében megjelent. A több reprint kiadást megélt "A legujabb és legteljesebb gyakorlati nagy budapesti szakácskönyv és házi czukrászat" például bevallottan a "St. Hilaire Jozéfa Képes pesti szakácskönyv" bővített kiadása, miközben "St. Hilaire Jozéfa" - bár még aláírást is kreáltak neki[7] - a vélekedés szerint egy ismert szerzőcsoport szerzői álneve volt. A korban divatos volt ismert vendéglősök és cukrászok hírnevét meglovagolva hasonló néven szakácskönyveket kiadni.
Remove ads
További információk
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939–2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub, 2001–2007
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
Jegyzetek
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads