Hauszmann Alajos

Velencei Hauszmann Alajos (Buda, 1847. június 9. – Velence, 1926. július 31.) magyar építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Hauszmann Alajos
Született	1847. június 9. Buda
Elhunyt	1926. július 31. (79 évesen) Velence
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyarországi német
Házastársa	Mariette Senior
Foglalkozása	építész egyetemi oktató
Iskolái	Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1864–) Bauakademie (1866–) Toldy Ferenc Gimnázium (–1864)
Kitüntetései	Ferenc József-rend (1906)
Sírhelye	Fiumei úti sírkert (10/1-1-4)[1][2]
Építészi pályafutása
Jelentős épületei	Igazságügyi Palota Budavári Palota New York-palota
Díjai	Ferenc József-rend
A Wikimédia Commons tartalmaz Hauszmann Alajos témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A New York-palota homlokzatának részlete

Néprajzi Múzeum (Budapest) főhomlokzata

Műegyetem Központi Épülete

Budapest VIII. kerület, József körút 48. (lakóház)

Döbrentei utca 8, sarokház a Duna part felől, 2017-ben

Jelentősége

A historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb képviselője a magyar építészetben. Korai műveiben a neoreneszánsz, később a neobarokk stílusjegyeit alkalmazta,^[3] amelyeket később szecessziós elemekkel ötvözött.

Budapest számos monumentális és kort jellemző építményének tervezője.^[3] Számos budapesti középület, magánház és villa az ő tervei szerint készült.

Ybl Miklós halála után őt hívták meg a Budavári Palota átépítésének vezetésére. Érdekes annak sziluett befejezése, továbbá a Kir. Kúria nagyszabású palotája, a New York-palota, a Szt. István- és Erzsébet-kórházak stb.^[3]

Működése kiterjedt a vidékre is (Fiume: kormányzósági palota, Szombathely: városháza és színház, sok kastély).^[3]

Tanári munkásságán keresztül jelentős hatást gyakorolt a 19-20. századforduló magyar építészeire.

Élete

Bajor ősöktől származó családban született, Hauszmann Ferenc és Maár Anna (1819–1905)^[4] második gyermekeként. Testvérei Hermina (1845–1929), Ferenc (1850–1918) és Kornélia (1854–1937). 1861-től festészetet tanult, majd „kőmívestanulónak” állt. 1864-ben befejezte reáliskoláit, és beiratkozott a budapesti Műegyetemre. 1866-tól a berlini Bauakademie-n(wd) folytatott építészeti tanulmányokat Lechner Ödönnel és Pártos Gyulával együtt.

1868-ban a Műegyetem tanársegéde Szkalnitzky Antal tanár tanszékén, 1872-ben rendes tanára lett. Mint műegyetemi tanár 42 éven keresztül működött, idővel viselt dékáni, és rektori tisztséget is. 1869–70-ben olaszországi tanulmányútján a reneszánsz művészetet tanulmányozta, majd hazatérve a Vöröskereszt Egyletnek barakkokat épített, amelyek Hauszmann-barakk néven Ausztriában és Svájcban is ismertekké váltak. 1891-ben a királyi vár építésvezetőjévé nevezték ki, majd 1906-ban^[5] megkapta a Ferenc József-rend nagykeresztjét.

1912-es nyugalomba vonulását követően 1913-ban alapítványt rendelt a Műegyetemen végzett fiatal építészek számára, majd 1914-ben hosszabb utazást tett Egyiptomba és a Szentföldre. 1918-ban IV. Károly királytól nemesi címet kapott. A magyarországi Tanácsköztársaság idején lefoglalták a házát. 1924-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották. Munkásságát a Pro Litteris et Artibus érdemjelével, a Vaskorona-rend III. osztályával tüntették ki, s megkapta a belga Lipót-rend kitüntetést is. Szombathely város díszpolgára, a Műegyetem tiszteletbeli doktora.^[6]

Felesége a még Berlinben megismert Mariette Senior volt, akivel 1874-ben házasodtak össze. Lánya, Hauszmann Gizella 1899-ben Hültl Dezső építészhez ment feleségül.

1918. március 10-én IV. Károly magyar király nemességet és a „velencei” nemesi előnevet adományozta neki.^[7]

1926. július 31-én hunyt el, Velencén. Testét a budapesti Fiumei úti sírkertben helyezték nyugalomra (10/1-1-4). Síremléke Hültl Dezső építész és Vass Viktor szobrász alkotása.

Emlékezete

• Munkásságáért 2011 szeptemberében posztumusz Magyar Örökség díjat kapott.^[8]
• 2024 óta nevét viseli az 552727 Hauszmann kisbolygó(wd).^[9]

Művei

Tervek, alkotások

• 1870. Budapest, Német Színház (1890-ben leégett)
• 1870. Budapest, Erzsébet téri kioszk (elpusztult)
• 1871–72. Budapest, Tüköry-palota (elpusztult)
• 1872–73. Budapest, Mendl István József körúti bérháza^[10]
• 1873–74. Budapest, Mendl István Akácfa utcai lakóháza^[11]
• 1874–75. Budapest, Coburg-palota (elpusztult)
• 1876. Gyoma, Jézus szíve-templom
• 1876–1878. Székesfehérvár, Kégl-kastély
• 1877–78. Szombathely, Városháza és színház (elpusztult)
• 1878. Balatonfüred, Stefánia Yacht Club
• 1878–1879. Budapest, Kégl-palota
• 1878–1880. Budapest, Szent István kórház
• 1881. Herény, Gothárd-kastély átépítése
• 1881–1883. Szombathely, Osztrák-Magyar Bank
• 1882. Budapest, Országház (I. díjas terv volt, nem épült meg)
• 1882–1884. Budapest, Vöröskereszt Egylet Erzsébet Kórháza
• 1883–1884. Budapest, Tanítóképző
• 1883–1884. Budapest, Pesti Főreáliskola^[12]
• 1884. Budapest, Budapesti Tanárképző Intézet
• 1884. Budapest, Skót Apátság (elpusztult)
• 1884–1885. Nádasdladány, Nádasdy-kastély átalakítása és kápolnája
• 1884–85. Budapest, Batthyány-palota
• 1884–1886. Sopron, Leánylíceum
• 1884–1889. Kolozsvár, Egyetemi Bonctani Intézet
• 1886. Kolozsvár, Tudományegyetem Közegészségügyi Intézet
• 1886. Budapest, Állami Tanító és Nőnevelő Intézet
• 1886–1887. Budapest, Törvényszéki Orvostani Intézet
• 1887–89. Budapest, Északkeleti Vasúttársaság bérháza, ma Hunyadi János út 3. szám alatti ház
• 1887–89. Budapest, Állami Felső Ipariskola
• 1888–1890. Budapest, Budapesti Törvényszéki palota és fegyház
• 1889–90. Budapest, Üzletház
• 1890. Rátót, Széll Kálmán kastélya
• 1890–1894. Nyitra, Megyei Kórház
• 1891–1905. Budapest, Budavári Palota
• 1891. Budapest, Hauszmann-ház
• 1890–94. Budapest, New York-palota
• 1893. Kolozsvár, Közkórház
• 1893–1896. Budapest, Magyar Királyi Igazságügyi Palota (Királyi Kúria)
• 1893–1897. Fiume, Kormányzói palota
• 1896–97. Semmelweis Egyetem Tűzoltó Utcai II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika
• 1896. Budapest, Kegl György leányainak bérpalotája (Döbrentei u. 8.)
• 1901. Budapest, Lovarda a várban^[13] – 1945-ben elpusztult, 2016–2020 között újjáépítve
• 1902–1909. Budapest, Magyar Királyi József Műegyetem, Központi épület
• 1903. Budapest, Főőrség a várban^[13] – 1945-ben elpusztult, 2016–2020 között újjáépítve
• 1910. Budapest, Nemzeti Színház (nem épült meg)
• 1911, Budapest, Veres Pálné utca 28., gróf Csekonics Endre bérháza^[14]

Írásai

• Kórházépítési tanulmányok; s. n., Bp., 1881
• A Magyar Szent Korona országainak Vörös-kereszt Egylete által épitett Erzsébet Kórház leirása; Khór és Wein Ny., Bp., 1884
• A budapesti igazságügyi palota (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1897)
• A magyar királyi vár építésének története; Pátria Ny., Bp., 1900
• Rektori beszéd; Pesti Lloyd ny., Bp., 1904
• A budapesti igazságügyi palota; műlapok Divald Károly; Pátria, Bp., 1901
• A kir. József műegyetem új otthona (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1909)
• A Magyar Királyi József Egyetem új épületei (Hornyánszky Nyomda, Budapest, 1909)
• A magyar királyi vár (Bp., 1912; hasonmásban 2011)
• Budapest városának építészeti fejlődésének története (Akad. Ért. 1925)
• Hauszmann Alajos naplója. Építész a századfordulón; összeáll., jegyz. Seidl Ambrus; Gondolat, Bp., 1997
• Néhány szó a modern építészetről; Lechner Tudásközpont, Bp., 2015