Lengyel László (közgazdász)

(1950) közgazdász From Wikipedia, the free encyclopedia

Lengyel László (közgazdász)
Remove ads

Lengyel László (Budapest, 1950. november 22. –) magyar jogász, közgazdász, publicista, politológus, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar docense. Szülei Kovács Ágnes néprajzkutató és Lengyel Dénes író, Szentimrei Jenő író unokája, Benedek Elek író dédunokája.[2]

Ez a szócikk a közgazdászról szól. Hasonló címmel lásd még: Lengyel László (egyértelműsítő lap).
Gyors adatok
Remove ads

Élete

1974-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (ÁJK). 1984-ben a közgazdaság-tudomány kandidátusa lett.

1976-tól a Pénzügykutatási Intézet tudományos munkatársa, 1987-től a Pénzügykutató Rt. tudományos igazgatója, 1990-től elnök-vezérigazgatója.

1987-ben részt vett a „Fordulat és reform” című tanulmánykötet összeállításában.

1988. április 9-én a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) kizárta tagjai közül Bihari Mihállyal, Bíró Zoltánnal és Király Zoltánnal együtt.

Alapító szerkesztője a 2000 folyóiratnak, majd 1989–1999 között szerkesztője.

1990-től az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének docense. Oktatási témája a magyar kormányok, fő kutatási területei közé pedig a magyar politikai rendszer, a Kádár-korszak, illetve a rendszerváltozás problémaköre tartozik.

1992–2005 között tagja volt a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának.

A Magyar Politikatudományi Társaság tagja.

1998. január 6. és 2010. december 19. között az Magyar Távirati Iroda (MTI) felügyelőbizottsági tagja volt.[3][4]

2021. február elsején vádat emeltek ellene rongálás és garázdaság miatt.

„A politológus-közgazdász terhére azt róják, hogy 2019 decemberében egy parkolási vitát követően megrongálta egy férfi autóját Budapesten. Lengyel legutóbb a borsodi választást követően került a hírekbe, amikor a Klubrádió műsorában gyalázta a Fideszre szavazókat, kijelentve, hogy csak a legnyomorultabbak szavaznak a kormánypártra.[5]”

Remove ads

Díjai, elismerései

Művei

  • Végkifejlet (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1989)
  • Útfélen (2000-ért Alapítvány, Századvég, 1992)
  • Tépelődés (T-Twins, 1992)
  • Magyar alakok (2000. Kiadó, Pénzügykutató Rt., 1994)
  • Korunkba zárva (Pénzügykutató Rt., 2000-ért Alapítvány, 1994)
  • A kisnyúl pártján (Officina Nova, 1995)
  • A rendszerváltó elit tündöklése és bukása (Helikon, 1996)
  • A piac köztársasága (Pénzügykutató Rt., 1997)
  • Kívül és belül (Helikon, 1998)
  • Beszélgetőkönyvecske (Helikon, 1999) Várszegi Asztrikkal közösen
  • Fortinbras királysága (Helikon, 2000)
  • Kis magyar bestiárium (Helikon, 2001)
  • A Fortinbras-ügy (Helikon, 2002)
  • A távol közelében (Helikon, 2002) Hankiss Elemérrel közösen
  • Kétszög (Helikon, 2002) Hankiss Elemérrel közösen
  • Szorongás és remény (Osiris, 2004)
  • Illeszkedés vagy kiválás (Osiris, 2006)
  • A halál kilovagolt Magyarországról (Corvina, 2008)
  • Pretoriánusok kora. A magyar válság és kezelése (Kalligram, Pozsony, 2011)
  • Angyal karddal (Helikon, 2016)[6]
  • Új magyar bestiárium (Helikon, 2016)

Származása

Lengyel László családfája
Lengyel László
(Budapest, 1950. nov. 22.–)
jogász, közgazdász,
publicista, politológus		 Apja:
Lengyel Dénes
(Kisbacon, 1910. aug. 7.–
Budapest, 1987. júl. 19.)
irodalomtörténész, író, pedagógus		 Apai nagyapja:
Lengyel Miklós
szül. Pollák Mór
(Debrecen, 1878. máj. 28.–
Budapest, 1952. júl. 22.)
irodalomtörténész, író, tanár		 Apai nagyapai dédapja:
Pollák Henrik
(1850–
Debrecen, 1907. márc. 4.[7])
terménykereskedő
Apai nagyapai dédanyja:
Katz Nina
Apai nagyanyja:
Benedek Mária
(Budapest, 1888. febr. 3.–
Budapest, 1975. márc. 30.)[8]		 Apai nagyanyai dédapja:
Benedek Elek
(Kisbacon, 1859. szept. 30.–
Kisbacon, 1929. aug. 17.)
író, újságíró, országgy. képviselő
Apai nagyanyai dédanyja:
Fischer Mária
(Szeged, 1862. nov. 2.[9]–
Budapest, 1929. aug. 18.)
Anyja:
Kovács Ágnes
(Kolozsvár, 1919. okt. 31.–
Budapest, 1990. jan. 30.)
néprajzkutató, folklorista		 Anyai nagyapja:
Szentimrei Jenő
szül. Kováts Jenő
(Arad, 1891. dec. 14.–
Csucsa, 1959. szept. 2.)
költő, író, kritikus, színházrendező		 Anyai nagyapai dédapja:
Kováts Ferenc
csendőrfőhadnagy
Anyai nagyapai dédanyja:
nyárádszentimrei
Medgyes Erzsébet
Anyai nagyanyja:
Ferenczy Zsizsi
(Kolozsvár, 1895. jan. 13.–
Kolozsvár, 1969. febr. 13.)
énekművésznő		 Anyai nagyanyai dédapja:
harasztkereki
Ferenczy Gyula
(kb. 1869–
Kolozsvár, 1931. jan. 7.)
bankigazgató
Anyai nagyanyai dédanyja:
Reich Teréz
(kb. 1872–
Kolozsvár, 1903. máj. 13.)
Remove ads

Kritikák

2021-ben három másik jogásszal együtt (Vörös Imre, Bárándy Péter, Fleck Zoltán), amellett érvelt egy a Népszavában megjelent röpiratban, hogy a 2022-es választás után az esetlegesen hatalomra jutó ellenzéknek akár feles többséggel is ki kell mondania a fennálló Alaptörvény semmisségét.[10]

Irodalom

  • Közgazdász. MKKE lapja. 1987. 4. Lengyel László előadásáról. Reformkényszerben.
  • Kizárt a párt. Bihari Mihály, Bíró Zoltán, Lengyel László, Király Zoltán; riporter Ács Zoltán; Primo, Budapest, 1989
  • Lengyel László. Válogatott bibliográfia, 1989–2006; összeáll. Bokrosné Stramszky Piroska, Szabóné Lenkefi Ildikó; II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Miskolc, 2006.[11]
  • Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után (Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009) Interjú, 100–107. o.
Remove ads

Jegyzetek

Források

További információk

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads
Remove ads