Ludwig von Mises

Ludwig Heinrich Edler von Mises (Lemberg (ma Lviv), Osztrák–Magyar Monarchia, 1881. szeptember 29. – New York, 1973. október 10.) osztrák közgazdász, történelemfilozófus, szakíró, a klasszikus liberális irányzat meghatározó alakja. Az osztrák közgazdaságtani iskola központi alakja. Fő műve Human Action (Emberi cselekvés) címmel jelent meg 1949-ben.

Ludwig von Mises
Született	1881. szeptember 29. Lemberg (ma Lviv), Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt	1973. október 10. (92 évesen) New York
Állampolgársága	amerikai osztrák
Házastársa	Margit von Mises
Szülei	Adele Edle von Mises Arthur Edler von Mises
Foglalkozása	közgazdász filozófus egyetemi oktató író
Iskolái	Akademisches Gymnasium Bécsi Egyetem (1900–1906, PhD, jogrendszer)
Kitüntetései	Distinguished Fellow of the American Economic Association Osztrák Tudományos és Művészeti Díj (1962)
Sírhelye	Ferncliff Cemetery
Filozófusi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Közgazdaság XX. század
Akikre hatott	Hayek, Rothbard, Kirzner, Hoppe, Schumpeter, Friedman, Buchanan, Robbins, Hülsmann, Allais, Lange, Simons, Hicks, Lachmann, Hutt, Rand, Rockwell, Hazlitt, Salerno, Reisman, Bauer, Paul, Anderson, Smith
Akik hatottak rá	Arisztotelész, Kant, Menger, Böhm-Bawerk, Brentano, Say, Bastiat, Turgot
Fontosabb művei	Human Action
Ludwig von Mises aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ludwig von Mises témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Korai évek

A közgazdász Lemberg városában született, az Osztrák–Magyar Monarchiában. Tizenkét éves korában már folyékonyan beszélt németül, lengyelül és franciául, valamint tudott olvasni latinul, és megértette az ukrán nyelvet.^[1] Mises öccse, a matematikus Richard von Mises, a Bécsi kör tagja volt.^[2]

Pályafutása

Könyveivel és cikkeivel komoly befolyással volt a libertárius irányzatra. 1920-ban megjelent "Gazdasági számítás a szocialista nemzetközösségben" cikkében^[3] a tervgazdaság éles kritikáját fogalmazta meg azzal érvelve, hogy a termékek és szolgáltatások méltányos elosztása tapasztalati úton nem ismerhető meg. Határozott álláspontja volt, hogy az árszabályozáson alapuló szocializmus nem működik. Mises a kapitalizmus mellett tör lándzsát és leírja, hogy az egyéni szubjektív értékek szükségszerűen átalakulnak a társadalom erőforrásainak észszerű elosztásához szükséges objektív információkba.

Mises szerint a szocialista gazdaságokban az árképzési rendszerek mindig információ-deficittel bírnak. A példák közt említi, hogy a termelőeszközök esetében nem lehet a beruházás értékét pontosan megítélni, mivel ezek csupán belső árutovábbításhoz kellenek, és nem „cseretárgyak”, ellentétben a végtermékekkel. Ezért a központi tervezők nem tudják, hogyan lehet hatékonyan elosztani a rendelkezésre álló erőforrásokat, "a racionális gazdasági tevékenység lehetetlen egy szocialista közösségben" – írja. Mises a szocializmus kritikáját 1922-ben, a „Szocializmus: gazdasági és szociológiai elemzés” című könyvében fejezte ki teljesebben, azzal érvelve, hogy a piaci árrendszer a praxeológia kifejezője és ezt a bürokrácia semmilyen formája nem tudja megismételni.

Magyarul megjelent írásai

• Liberalizmus: A klasszikus hagyomány
• A huszadik század epilógusa
• Gazdaságpolitika: Gondolatok a jelennek és az utókornak
• Gazdaságpolitika: Gondolatok a jelennek és az utókornak (hangoskönyv változat)
• Az antikapitalista mentalitás
• Bürokrácia
• Szabadság és tulajdon és más esszék
• Az árak, a bérek és a kamatráták funkciója (szemelvény az 1946-os The Trade Cycle and Credit Expansion: The Economic Consequences of Cheap Money című esszéből)
• Az árkontroll (szemelvény az Interventionism: An Economic Analysis című 1940-es kötetből)
• A profit felszámolása (szemelvény a Profit and Loss című 1951-es esszéből)
• A profit és a veszteség gazdasági természete (szemelvény a Profit and Loss című 1951-es esszéből)
• A piac szerepe és természete (szemelvény a The Causes of the Economic Crisis: An Address című 1931-esesszéből)