Mainz

Mainz Németország Rajna-Pfalz szövetségi tartományának legnagyobb városa és egyben fővárosa. A Mainzi egyházmegye püspöki székhelye, otthont ad egyetemnek is. Karneválja is messze földön híres. Több televízió és rádióállomás működik benne, többek között a német közszolgálati televízió, a ZDF székhelye is.^[2] Címerében a vörös alapon, ezüst kereszttel összekapcsolt, két ezüst kerék fontos ősi ipari és közlekedési jelentőségét szimbolizálja.

A településen világörökségi helyszín található

Mainz
Mainz címere Mainz zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Rajna-vidék-Pfalz
Járás	Rajna-vidék-Pfalz (1946. augusztus 30. – ) Mainzi Választófejedelemség (1462–1792)
Rang	járási jogú város
Alapítás éve	782
Polgármester	Michael Ebling (SPD)
Irányítószám	55001–55131
Körzethívószám	06131 06136
Rendszám	MZ
Testvérvárosok	Lista Watford (1956–) Dijon (1958. május 5. – ) Zágráb (1967–) Valencia (1978. december 11. – ) Haifa (1987. március 30. – ) Erfurt (1988. február 20. – ) Louisville (1994. május – ) Baku (1984–, barátság) Rodengo (1977–) Kigali (2007–, barátság)
Népesség
Teljes népesség	222 889 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	2 279,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	88 m
Terület	97,76 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 59′ 58″, k. h. 8° 16′ 25″49.999444444444, 8.2736111111111
Mainz Pozíció Rajna-vidék-Pfalz térképén
Elhelyezkedése Rajna-vidék-Pfalz térképén
Mainz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mainz témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Mainz (a Rajna bal partján)

A Rajna és a Majna összefolyásánál, a Rajna bal partján fekszik. A folyó alkotja a város északkeleti határát, nyugatról és délről a Mainzi-medence határolja. Az 50. északi szélességi kör áthalad rajta (Krakkóval azonos földrajzi szélességen fekszik).

Városképe

A mainzi Óváros a Citadelláról, 2003

Mainz belvárosa, Mombach és Weisenau elővárosaival egyre inkább nagyvárosi jelleget ölt. Más külvárosai, mint például Drais és Finthen, azonban megőrizték falusias jellegüket. Az óváros kacskaringós utcái és sikátorai a középkori és kora újkori városképet őrzik; a mai napig sok iparosház látható. Sok építészeti stílus nyomai föllelhetők itt: a Tours-i Szent Márton és Szent István (vértanú) dómja többnyire román stílusban épült, de a korai gótika stílusjegyeit is magán viseli. Reneszánsz stílusban épült a vár és a mai Gutenberg Múzeum valamint a Marktbrunnen (Piackút). A barokk és a rokokó jegyében emelték az Augustinerkirche és a Peterskirche templomokat, az Ignazkirche viszont már a korai klasszicizmus példája.

A város a második világháborúban, 1942-ig még megmenekült a megsemmisüléstől. Attól kezdve azonban eszkalálódtak a szövetségesek légitámadásai. A legsúlyosabb 1945. február 27-én érte: brit bombázók közel 1200 embert öltek meg, gyújtóbombákkal a Tűztornyot is lángra lobbantották. A háború végére a város 80%-a elpusztult. A lakosság fele elmenekült. A romokat később lebontották, és Mainzot modern stílusban újjáépítették.

Látnivalók

2021 óta a zsidó temető(wd) a Speyer, Worms és Mainz zsidó öröksége(wd) világörökségi helyszín része.^[3]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Történelme

Mainz címere Napóleon alatt

A mainzi dóm nyugatról

A Kaiserstraße és a Christuskirche evangélikus templom

A város környékén már Krisztus előtt is lakott volt, 89-ben Germania Superior provincia székhelye lett.

A püspökség talán már 343-ban is létezett, de ennek csak a 6. századból van írásos bizonyítéka. Bonifatius alatt, 782-ben már érsekség. Ez a város alapításának is a hivatalos dátuma.

1212-ben a Dómban koronázta meg III. Siegfried von Eppstein érsek II. Frigyest. Mainz 1235-ben birodalmi főváros lett. A század végén már szabad város. Ezt a státuszát 1462-ig megőrizte, amikor a polgárokkal támadt ellentétei miatt II. Adolf érsek a kiváltságokat visszavonta, viszont 1477-ben megalapította az egyetemet.

Itt született, és itt töltötte élete nagy részét Johannes Gutenberg (1400–1468), és itt adta ki 1455-ben Európa első nyomtatott könyvét, a Gutenberg Bibliát, 180 példányban.

1793-ban itt tartották az első szabad választást. A Mainzi Köztársaság így a demokrácia zászlóvivője lett német földön. Ez az érsekség megszűnésének éve is.

I. Napóleon francia császár seregeinek megérkeztével a város Donnersberg tartomány (franciául: Départements du Mont-Tonnerre) székhelye lett.

1816. június 30-án a poroszok Hessen–Darmstadt tartományhoz csatolták. A párizsi békekonferencia határozata alapján a mainzi erődöt (Luxemburghoz csatolták, és (Landau in der Pfalzhoz hasonlóan) szövetségi erődként (Bundesfestung) a Német Szövetség fennhatósága alá vonták. Ez a státusz ötven évvel később (1866-ban), a Szövetség felbomlásakor szűnt meg. A vár ismét porosz kézre került, majd a várossal együtt a Német Császárság részévé vált.

1933. január 30-án – a Führer megválasztásakor – a városban hatalmas ellentüntetés volt. Ezután majdnem az összes, közel 2600 zsidót deportálták innen.

Vallás

Mainz védőszentje Tours-i Szent Márton.

A város vallási megoszlásának alakulása:

Felekezeti és vallási hovatartozás Mainzban

Év	Lakosok száma	Katolikus	%-arány	Protestáns	%-arány	zsidó	%-arány	Egyéb	%-arány
1800	21 200	18 850	89,0	750	3,5	1600	7,5
1816	25 251	22 066	87,4	1576	6,2	1606	6,4	3
1824	28 409	23 880	84,1	2892	10,2	1633	5,7	4
1834	31 535	26 399	83,7	3388	10,7	1740	5,5	8
1840	32 142	25 562	79,6	4813	14,9	1756	5,5	11
1846	36 656	28 529	77,9	5943	16,2	2134	5,9	50
1852	35 140	27 633	78,4	5037	14,3	2128	6,0	342	1,0
1852	36 741	28 823	78,4	5317	14,5	2125	5,8	476	1,3
1871	60 837	39 706	65,3	17 483	28,7	3064	5,0	584	1,0
1895	76 566	46 100	60,2	26 930	35,2	3166	4,1	370	0,5
1900	84 251	49 414	58,6	31 151	37,0	3104	3,7	580	0,7
1905	106 338	63 001	59,2	39 418	37,1	3101	2,9	818	0,8
1925	108 537	65 914	60,7	37 053	34,1	2738	2,5	2832	2,6
1933	142 627	80 777	56,6	51,937	36,4	2609	1,8	7304	5,2
1946	75 020	46 006	61,3	23 764	31,7	59	0,08
1961	134 375	71 904	53,5	54 335	40,4	130	0,09	8136	6,1
1970	172 195	94 394	54,8	64 941	37,7	142	0,1	12 781	7,4
1987	172 529	87 986	51,0	54 952	31,9	162	0,09	29 591	17,1
1997	200 392	87 367	43,6	53 254	26,6	203	0,1	59 568	29,7

Városrészek

Mainz 15 kerülete

Altstadt Bretzenheim Drais Ebersheim Finthen

Gonsenheim Hartenberg-Münchfeld Hechtsheim Laubenheim Lerchenberg

Marienborn Mombach Neustadt Oberstadt Weisenau

Közlekedés

Közúti közlekedés

A várost érinti az A60-as autópálya.

Vasúti közlekedés

Bővebben: Mainz Hauptbahnhof

Polgármesterek

1800 – 1814: Franz Konrad Macké 1814 – 1831: Franz Freiherr Gedult von Jungenfeld 1831 – 1834: Franz Konrad Macké 1834 – 1836: Stephan Metz 1837 – 1838: Johann Baptist Heinrich 1839 – 1841: Stephan Metz 1842 – 1860: Nikolaus Nack 1861 – 1864: Karl Schmitz 1865 – 1871: Franz Schott

1871 – 1872: Karl Racké 1872 – 1877: Carl Wallau 1877 – 1885: Alexis Dumont 1885 – 1894: Georg Oechsner 1894 – 1905: Heinrich Gassner 1905 – 1919: Karl Göttelmann 1919 – 1931: Karl Külb 1931 – 1933: Wilhelm Ehrhard 1934 – 1942: Robert Barth

1942 – 1945: Heinrich Ritter 1945: Rudolph Walther 1945 – 1949: Emil Kraus 1949 – 1965: Franz Stein 1965 – 1987: Jockel Fuchs 1987 – 1997: Herman-Hartmut Weyel 1997 – 2012: Jens Beutel 2012. március 25. óta: Michael Ebling

Lakosság

Év Lakosság (fő) 50 16 000 450 5000 750 5000 1180 10 000 1300 24 000 1463 5750 1545 10 000 1648 7500 1700 20 000 1771 26 753 1782 32 482 1799 21 000 1814 23 202 1822 26 800 1828 28 439 1852. december 3. ¹ 36 741 1856. december 3. ¹ 37 100

Év Lakosság (fő) 1861. december 3. ¹ 41 300 1864. december 3. ¹ 42 700 1867. december 3. ¹ 43 100 1871. december 1. ¹ 53 900 1875. december 1. ¹ 56 400 1880. december 1. ¹ 60 905 1885. december 1. ¹ 65 852 1890. december 1. ¹ 71 395 1895. december 2. ¹ 76 946 1900. december 1. ¹ 84 251 1905. december 1. ¹ 91 179 1910. december 1. ¹ 110 634 1916. december 1. ¹ 96 894 1917. december 5. ¹ 99 151 1919. október 8. ¹ 107 930 1925. június 16. ¹ 108 552 1933. június 16. ¹ 142 627

Év Lakosság (fő) 1939. május 17. ¹ 158 533 1945. december 31. 73 556 1946. október 29. ¹ 75 020 1950. szeptember 13. ¹ 88 369 1956. szeptember 25. ¹ 115 812 1961. június 6. ¹ 134 375 1965. december 31. 146 224 1970. május 27. ¹ 172 195 1975. december 31. 183 880 1980. december 31. 187 392 1985. december 31. 188 571 1987. május 25. ¹ 172 529 1990. december 31. 179 486 1995. december 31. 183 720 2000. december 31. 182 870 2005. december 31. 194 372 2011. december 31. 200 957

¹ Népszámlálás

A népesség alakulása 1975 és 2023 között:

Lakosok száma	183 880	199 237	209 779	213 528	215 110	217 118	217 556	220 552	222 889
	1975	2010	2015	2016	2017	2019	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

Testvértelepülések

Az 50. északi szélességi kör, a Gutenberg téren

•  Egyesült Királyság Watford 1956
•  Franciaország Dijon 1957
•  Franciaország Longchamp 1966
•  Horvátország Zágráb 1967
•  Olaszország Rodeneck 1977
•  Spanyolország Valencia 1978
•  Azerbajdzsán Baku 1984
•  Izrael Haifa 1987
•  Németország Erfurt 1988
•  USA Louisville (Kentucky) 1994

A város szülöttei

• Johannes Gutenberg (1397?-1468) – a könyvnyomtatás atyja

Jellegzetes utcanévtáblái

Mainznak 1853 óta fraktúr betűs utcanévtáblái vannak: a pirosak a Rajna felé vezetnek, a kékek vele párhuzamosak.

A Grebenstraße és az Augustinerstraße sarkán