Marosludas

Marosludas (románul: Luduș, régebb Ludoșul de Mureș, németül: Ludasch) város Romániában, Erdélyben, Maros megyében. Közigazgatásilag Andrássytelep, Csorga, Csorgó, Eckentelep, Marosgezse és Mezőalbisitelep települések tartoznak hozzá.

Ez a szócikk az erdélyi településről szól. Hasonló címmel lásd még: Ludas (egyértelműsítő lap).

Marosludas (Luduș, Ludasch)
Római katolikus templom
Marosludas címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Maros
Rang	város
Községközpont	Luduș
Beosztott falvak	Andrássytelep Csorga Csorgó Eckentelep Marosgezse Mezőalbisitelep
Polgármester	Cristian Moldovan (PSD)
Irányítószám	545200
SIRUTA-kód	114710
Népesség
Népesség	12 179 fő (2021. dec. 1.)[1] +/-
Magyar lakosság	2784 (19%, 2021)[2]
Község népessége	14 757 fő (2021. dec. 1.)[3]
Népsűrűség	278 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	67 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 28′ 40″, k. h. 24° 05′ 46″46.477777777778, 24.096111111111
Marosludas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Marosludas témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Marosludas a Maros megye nyugati részén helyezkedik el, a Maros két partján húzódik végig, a Mezőségi-patak és a Maros egybefolyásánál, Nagysármás - Kissármás útkereszteződésnél, 45 km-re Marosvásárhelytől, 12 km-re Radnóttól, 26 km-re Tordától és 40 km-re Nagysármástól. A város a Marosvásárhely - Székelykocsárd és Marosvásárhely - Nagysármás - Beszterce vasútvonalakon fekszik.

Aranyosgyéres (18 km)	Nagysármás (30 km)	Szászrégen (57 km)
Aranyosbánya (64 km)	Marosludas	Radnót (11 km)
Marosújvár (21 km)	Kiskapus (43 km)	Dicsőszentmárton (23 km)

A "cukor városa" vidéki kistelepülésből rohamosan várossá alakult. A régi lakótelep a Maros jobb partján fekszik, a meredek dombok közelében. Az új negyedben, a Maros bal partján, található a közigazgatási központ, a kórház, a szakorvosi rendelőintézet, az ipari líceum, a művelődési otthon, az új postahivatal, a cukorgyár, a tejgyár, len- és kenderfeldolgozó üzem.^[4]

Története

1333-ban Ludas néven említik először. 1960-ban nyilvánították várossá. A Marosludashoz tartozó Marosgezse településről már az 1366-os évekből vannak feljegyzések. Az egykor magyar többségű település központjában a magyar történelmi egyházak templomai, a református és római katolikus templomok mellett egy capitoliumi farkas szobor is áll. A szobrot a trianoni békeszerződés után emelték. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Marosludasi járásához tartozott.

Lakossága

1910-ben 4632 lakosából 3116 magyar, 1385 román volt.

1992-ben 16 000 lakosából 11 550 román, 3913 magyar, 523 cigány, 14 német volt.

A 2002-es népszámlálás adatai szerint a nemzetiségi megoszlás a következő:

• románok – 12 190 (69,66%)
• magyarok – 4414 (25,22%)
• cigányok – 857 (4,89%)
• egyéb nemzetiség – 36 (0,23%)

Összesen: – 17 497 (100%)^[5]

A 2011-es népszámlálás adatai szerint a nemzetiségi megoszlás a következő:

• románok – 10 108 (65,94%)
• magyarok – 3557 (23,20%)
• cigányok – 964 (6,28%)
• egyéb nemzetiség - 10
• nincs információ – 681 (4,44%)

Összesen: – 15 328 (100%)^[6][7]

Marosludas lakossága nemzetiség szerint   Románok (65,94%)   Magyarok (23,2%)   Cigányok (6,28%)   Ismeretlen (4,44%)   Más nemzetiség (0,11%)

Marosludas lakossága vallási felekezet szerint   Ortodox (64,68%)   Római katolikus (5,34%)   Református (16,96%)   Pünkösdista (2,02%)   Görögkatolikus (3,31%)   Adventista (1,14%)   Jehova tanúi (1,12%)   Ismeretlen (4,66%)   Más felekezet (0,72%)

Látnivalók

• Bánffy-kastély
• Református templom
• Római katolikus templom
• Petőfi-szobor (Simon Attila alkotása)^[8]

Kultúra

Kulturális szervezetek

• Marosludasi Református Egyházközség Vegyeskara
• Petrőczi Kata Szidónia Közművelődési Egyesület^[9]

Híres emberek

• Itt született 1895. május 7-én Soós István jogi szakíró, Nagyvárad polgármestere 1940–1944 közt.
• Itt született 1897. július 15-én Krausz László tervezőmérnök, műszaki szakíró.
• Itt született 1898. március 9-én Incze Antal magyar orvos, országgyűlési képviselő.
• Itt született 1934. július 19-én Zágoni Albu Zoltán református lelkész, egyházi író.
• Itt született 1946. június 29-én Szekeres Adél történész.