Nefelin

A nefelin a magmás kőzetek közül az egyik legfontosabb földpátpótló szilikátásvány. Neve a görög νεφέλη [neféli] (am. felhő) szóból ered, ugyanis zavarossá, felhőssé, kocsonyássá válik az erős savak hatására. 1801-ben fedezték fel Olaszországban.

Nefelin
Nefelin ásvány
Általános adatok
Képlet	NaAlSiO4
Kristályrendszer	hexagonális
Ásványrendszertani besorolás
Osztály	Szilikátásványok
Alosztály	Tektoszilikátok: nem zeolitok
Azonosítás
Megjelenés	zömök, hat vagy tizenkét oldalú oszlopok; szemcsés, tömött, tömeges halmazok
Szín	változatos
Fény	zsírfényű
Átlátszóság	átlátszó, áttetsző
Törésmutató	ε=1,528-1,544 ω=1,531-1,549
Keménység	5,5-6
Hasadás	rossz
Törés	kagylós
Oldhatóság	sósavban elkocsonyásodik
Sűrűség	2,64 g/cm³
A Wikimédia Commons tartalmaz Nefelin témájú médiaállományokat.

Osztályozás

• Dana ID: 76.02.01.02
• Strunz ID: 09.FA.05

Megjelenés

A mélységi és a vulkáni kőzetekben más-más megjelenése van. A mélységi kőzetekben általában négyzet vagy téglalap alakú, de előfordul, hogy hatszög formájú a megjelenése. A hasadása nagyon gyenge, és a hasadási és törési felülete pedig zsírfényű. A színe igen változatos, lehet fehér, szürke, rózsaszínű, vörös és zöld. A kiömlési kőzetekben viszont a nefelin színtelen, üvegfényű, idiomorf vagy hipidiomorf, a megjelenése átlátszó, víztiszta. A felszínen a nefelin könnyen mállik.

Különbségtétel

A mélységi nefelin könnyen összetéveszthető a kvarccal. De a megkülönböztetésben segíthet a nefelin nagyon gyenge hasadása, eltérő alakja és színe. Úgyszintén segíthet, ha más földpátpótlót is tartalmaz a kőzet. A földpátokkal is össze lehet téveszteni a vulkáni kőzetekben található nefelint. De könnyen észrevehető a különbség a nefelin négyzetes, zömök téglalap alakja, valamint a gyenge hasadása miatt. Emellett pedig az ikresedés jelenségét sem mutatja.

Képződés, előfordulás

Jellemző alkotója az alkáli kőzeteknek. Valamint lávákban, Na-gazdag szubvulkáni kőzetekben, továbbá Na-metaszomatózis terméke is lehet. Előfordul Oroszországban, az Egyesült Államokban, Afrika számos országában, Ausztráliában, és még hazánkban is. Például Hosszúhetény, Badacsonytomaj, Pécs-Vasas, Szászvár, Zalahaláp és Somoskő bizonyos területein.

Források

• Ásvány és kőzettan segédanyag. [2018. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 20.)
• Ásványtár. [2018. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 20.)
• Nepheline (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. július 20.)

• Az ásványok és kőzetek portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap