Nemzetközi Törvényszék (Jugoszlávia)
From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
A volt Jugoszlávia területén 1991-től kezdve elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére létrejött Nemzetközi Törvényszék (angol rövidítéssel ICTY, a köznyelvben gyakran Hágai Nemzetközi Törvényszék) az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) egy szerve, amelyet a volt Jugoszlávia területén a háborús események során elkövetett súlyos bűncselekmények kivizsgálása és az elkövetésükkel gyanúsított személyek elleni bírósági eljárások lefolytatása céljából hoztak létre. A Törvényszék egy eseti, nem állandó bírói fórum volt, amely Hágában működött.
A Törvényszéket először Klaus Kinkel német külügyminiszter javasolta, majd a Biztonsági Tanács 1993. május 25-én meghozott 827. határozata hozta létre. A Törvényszéknek négy, a volt Jugoszlávia területén 1991-től kezdve elkövetett bűncselekményi kör felett van jogköre: az 1949. évi genfi egyezmények súlyos megsértése, a háború jogának és szokásainak megsértése, népirtás és emberiesség elleni bűntettek. A Törvényszék kizárólag személyeket vonhat felelősségre, intézményeket és kormányokat nem. A legsúlyosabb kiszabható büntetés életfogytiglani szabadságvesztés, a szabadságvesztés büntetések végrehajtására több állam is kötött egyezményt az ENSZ-szel. A legutolsó vádiratot 2004. március 15-én adták ki. Az eredetileg kitűzött cél az volt, hogy a Törvényszék az elsőfokú eljárásokat 2008 végéig, az összes fellebbviteli eljárást pedig 2010 végéig fejezze be, ám e céldátumokat később 2012-re kellett módosítani.
2017 decemberében a Törvényszék végleg bezárta kapuit. 24 éves működése során 161 ember ellen emelt vádat és közülük 84-et ítélt el.[1]
Az ICTY nem keverendő össze a Nemzetközi Bírósággal vagy a Nemzetközi Büntetőbírósággal, melyek szintén Hágában találhatóak, de állandó státuszuk és eltérő jogkörük van.
Remove ads
Szervezet
A Törvényszék körülbelül 1200 főt foglalkoztatott, fő szervezeti egységei a Tanácsok, a Tanácsok és a Főügyész közös Hivatala, illetve a Főügyész voltak.
A Tanácsok a bírákból és segítőikből álltak. A Törvényszék két Elsőfokú és egy Fellebbviteli Tanácsból állt. A Törvényszék elnöke elnökölt a Fellebbviteli Tanács ülésein. Az utolsó elnök az olasz Fausto Pocar (2005–2017). Elődei az olasz Antonio Cassese (1993–1997), az amerikai Gabrielle Kirk McDonald (1997–1999), a francia Claude Jorda (1999–2002) és az amerikai Theodor Meron (2002–2005) voltak.
A Hivatal feladata a Törvényszék adminisztrációja volt; tevékenységébe tartozott a bírósági jegyzőkönyvek készítése, bírósági dokumentumok fordítása, a tanúvallomást tevők szállásának és utazásának megszervezése, az információs iroda üzemeltetése és olyan általános kötelességek, mint a fizetések és a személyzetfelvétel kezelése. A Hivatal felelőssége kiterjedt a fogdára, ahol a vádlottakat fogva tartották a perük idejére, és a saját védelmükért fizetni nem tudó vádlottaknak nyújtott jogsegélyre is. A Hivatalt a Jegyző vezette. Jegyzők voltak: a holland Theo van Boven (1994 februárjától decemberéig), Dorothée de Sampayo Garrido-Nijgh (1995–2000) és Hans Holthuis (2001-2017).
A Főügyész hivatala volt felelős a bűncselekmények kivizsgálásáért, a bizonyítékok gyűjtéséért és a vád képviseletéért. Főügyészek voltak: a venezuelai Ramón Escovar Salom (1993–1994), a dél-afrikai Richard Goldstone (1994–1996), a kanadai Louise Arbour (1996–1999), a svájci Carla Del Ponte (1999–2007), – aki 1999 és 2003 között párhuzamosan a Ruanda területén elkövetett bűncselekményekre létrehozott Nemzetközi Törvényszék főügyésze is volt –, és Serge Brammertz.
Remove ads
Bírók
16 állandó és 12 ad litem (vagy eseti, azaz egy ügyre kinevezett) bíró szolgált a törvényszéken, őket az ENSZ Közgyűlése 4 évre választotta, de újraválaszthatóak voltak.
A bírák 2007 márciusában:
.svg){kind=small}
Remove ads
Jegyzetek
Fordítás
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads