Nyikolaj Gavrilovics Latisev

Nyikolaj Gavrilovics Latisev (oroszul: Николай Гаврилович Латышев) (Moszkva, 1913. november 21. – Moszkva, 1999. február 18.) szovjet nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Polgári foglalkozása szerint a Moszkvai Szerszámgépipari Intézet tanára volt.

Nyikolaj Gavrilovics Latisev
Személyes adatok
Teljes név	Nyikolaj Gavrilovics Latisev
Születési dátum	1913. november 21.
Születési hely	Moszkva, Oroszország
Halálozási dátum	1999. február 18. (85 évesen)
Halálozási hely	Moszkva, Oroszország
Egyéb foglalkozás	Főiskolai tanár
Nemzeti játékvezetés
Évek Bajnokság Státusz 1941–1963 Major League Játékvezető
Nemzetközi játékvezetés
Évek Konföderáció Státusz 1952–1963 FIFA Játékvezető
Sablon Wikidata Segítség

Pályafutása

Labdarúgóként

Az első egyesülete 1931 és 1939 között az Elektrozavod-Sztalinyec Moszkva, a Moszkvai Erőmű ificsapata volt, majd átigazolt a FK Gyinamo Moszkva csapatához, ahol 1939 és 1945 között rúgta a labdát.

Nemzeti játékvezetés

A szocializmusra jellemző módon szervezték a játékvezetőket is, a városi játékvezetői tanács felhívására az üzemi szakosztályok kötelesek voltak egy-két játékost jelölni játékvezetői tanfolyamra, az egyik Latisev lett. 1931-ben vizsgázott. 1941-ben lett a Major League játékvezetője. 1937-ben az egyik I. osztályú mérkőzésre nem érkezett meg az egyik partjelző, a hangosbemondó hívására, meg egy kis sportvezetői segédlettel "beugrott" segítőnek. Felfigyeltek rá, felkarolták, de komolyabb mérkőzést még nem kapott, amíg az egyik I. osztályú mérkőzés játékvezetője betegségre hivatkozva le nem mondta a közreműködést, így őt jelölték ki - két osztályt átugorva vetették be a mély vízbe - az első országos mérkőzésének vezetésére. Játékvezetői taktikája a vonalas játékvezetés volt, azaz egy oldalra, a két térfélre állította a partjelzőket, ő pedig velük szembe helyezkedve kísérte figyelemmel a játékot. A Szovjetunióban csak a hatvanas évek elején tértek át az átlós játékvezetői taktikára. A nemzeti játékvezetéstől 1963-ban, 50 évesen vonult vissza. Első ligás mérkőzéseinek száma: 232. A szovjet-orosz mérkőzésvezetői örök ranglistán (2009 bajnoki év végével) az 1. helyen áll.

Nemzeti kupamérkőzések

Vezetett kupadöntők száma: 8.

Szovjet labdarúgókupa

1947-1957 között nemzetközi rekordnak tekinthető a vezetett kupadöntők száma.

Időpont	Helyszín	Mérkőzés típusa	Mérkőzés	Eredmény	Nézők száma
1947. július 21.	Gyinamo Stadion, Moszkva	döntő	FK Szpartak Moszkva–FK Torpedo Moszkva	2 : 0	70 000
1948. október 24.	Dinamó Stadion, Moszkva	döntő	PFK CSZKA Moszkva–FK Szpartak Moszkva	3 : 0	75 000
1950. november 6.	Dinamó Stadion, Moszkva	döntő	FK Szpartak Moszkva–FK Gyinamo Moszkva	3 : 0	70 000
1951. október 14.	Dinamó Stadion, Moszkva	döntő	PFK CSZKA Moszkva–MBO Moszkva	2 : 1	70 000
1952. november 2.	Dinamó Stadion, Moszkva	döntő	FK Torpedo Moszkva–FK Szpartak Moszkva	1 : 0	80 000
1954. október 20.	Dinamó Stadion, Moszkva	döntő	FK Dinamo Kijiv–FA Bananc Jerevan	2 : 1	65 000
1955. október 16.	Dinamó Stadion, Moszkva	döntő	PFK CSZKA Moszkva–FK Gyinamo Moszkva	2 : 1	60 000
1957. október 26.	Lenin Stadion, Moszkva	döntő	FK Lokomotyiv Moszkva–FK Szpartak Moszkva	1 : 0	103 000

Nemzetközi játékvezetés

A Szovjetunió Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1952-től tartotta nyilván bírói keretében. Első volt a szovjet játékvezetők közül, akit Angliába és Magyarországra is meghívtak. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett. Partbíróként nem tevékenykedett, mert az orosz nemzeti JB partbírói keretet működtetett. Az orosz nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával az 5. helyet foglalja el 8 találkozó szolgálatával. Nemzetközi játékvezetői pozícióját 1962-ig megőrizte. Válogatott mérkőzéseinek száma: 30.

Labdarúgó-világbajnokság

Az 1958-as és az 1962-es labdarúgó-világbajnokságon a FIFA JB bíróként alkalmazta. Selejtező mérkőzéseket az UEFA zónában vezetett. 1962-ben a döntőt harmadik jelöltjeként Leo Horn és Robert Davidson előtt vezethette, így búcsúzva az aktív nemzetközi játékvezetéstől. A FIFA JB elvárása szerint, ha nem vezetett mérkőzést, akkor partbíróként segített valamelyik társának. A hetedik világbajnokság döntőjét 7. európaiként, első alkalommal szovjetként, a szocialista tömböt képviselve vezethette. 1958-ban 2 csoportmérkőzésen és az egyik negyeddöntőben, 1962-ben egy csoportmérkőzésen tevékenykedett partbíróként. Világbajnokságon vezetett mérkőzéseinek száma: 6 + 4 (partbíró). Rajta kívül 6 mérkőzést csak 5 játékvezető Ivan Eklind (1934-1950), Arthur Ellis (1950-1958), Dzsamál as-Saríf (1986-1994) – 3 világbajnoki részvétellel – vezetett. Gamál al-Gandúr (1998-2002) és a mexikói Arturo Brizio Carter (1994-1998) – 2 világbajnoki részvétellel – teljesített.

1958-as labdarúgó-világbajnokság

Selejtező mérkőzés

Időpont	Helyszín	Mérkőzés típusa	Mérkőzés	Eredmény	Nézők száma
1957. május 19.	Központi Stadion, Lipcse	előselejtező (4. csoport)	NDK–Wales	2 : 1	100 000

Világbajnoki mérkőzés

Időpont	Helyszín	Mérkőzés típusa	Mérkőzés	Eredmény	Nézők száma
1958. június 8.	Raasunda Stadion, Solna	csoportmérkőzés (3. csoport)	Svédország–Mexikó	3 : 0	34 000
1958. június 17.	Városi Stadion, Malmö	csoportmérkőzés rájátszás (3. csoport)	Wales–Magyarország	2 : 1	3 000

1962-es labdarúgó-világbajnokság

Selejtező mérkőzés

Időpont	Helyszín	Mérkőzés típusa	Mérkőzés	Eredmény	Nézők száma
1961. június 16.	Olimpiai Stadion, Helsinki	előselejtező (2. csoport)	Finnország–Bulgária	0 : 2	11 977

Világbajnoki mérkőzés

Időpont	Helyszín	Mérkőzés típusa	Mérkőzés	Eredmény	Nézők száma
1962. június 2.	Braden Stadion, Rancagua	csoportmérkőzés (4. csoport)	Anglia–Argentína	3 : 1	10 000
1962. június 7.	Nemzeti Stadion, Santiago	csoportmérkőzés (2. csoport)	Olaszország–Svájc	3 : 0	60 000
1962. június 10.	Braden Stadion, Rancagua	egyik negyeddöntő	Csehszlovákia–Magyarország	1 : 0	12 000
1962. június 17.	Nemzeti Stadion, Santiago	döntő	Brazília–Csehszlovákia	3 : 1	69 000

A világon, vele együtt 6 világbajnoki mérkőzést csak öt játékvezető teljesíthetett: Arturo Brizio Carter (1994,-1998),- Ivan Eklind (1934,- 1938,- 1950), Arthur Ellis (1950,- 1954,- 1958), Dzsamál as-Saríf (1986.- 1990,- 1994) és Gamál al-Gandúr (1998,- 2002).

Olimpiai játékok

Az 1952. évi és az 1956. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornáin a FIFA JB bíróként foglalkoztatta.

1952. évi nyári olimpiai játékok

Időpont	Helyszín	Mérkőzés típusa	Mérkőzés	Eredmény	Nézők száma
1952. július 15.	Kupittaan Jalkapallo Stadion, Turku	csoportmérkőzés	Magyarország–Románia	2 : 1	10 653

1956. évi nyári olimpiai játékok

Időpont	Helyszín	Mérkőzés típusa	Mérkőzés	Eredmény	Nézők száma
1956. november 26.	Olimpiai Stadion, Melbourne	egyik nyolcaddöntő	Nagy-Britannia–Thaiföld	9 : 0	0000
1956. december 4.	Olimpiai Stadion, Melbourne	egyik elődöltő	Jugoszlávia–India	4 : 1	16 626
1956. december 7.	Olimpiai Stadion, Melbourne	bronzmérkőzés	Bulgária–India	3 : 0	21 236

A magyar labdarúgó-válogatott mérkőzései (1902–1929)

Időpont	Helyszín	Mérkőzés típusa	Mérkőzés	Eredmény	Nézők száma
1952. május 24.	Gyinamo Stadion, Moszkva	válogatott mérkőzés	Szovjetunió–Magyarország	1 : 1	80 000
1955. november 27.	Népstadion, Budapest	válogatott mérkőzés	Magyarország–Olaszország	2 : 0	70 000

Sportvezetői pályafutása

Latisev mögött évtizedes hazai és nemzetközi játékvezetői, valamint testületi sikerek állnak. Az 1962-es chilei világbajnokságot követően befejezte az aktív nemzetközi pályafutását és rögtön a FIFA Játékvezető Bizottságába került.

Pozitív sztori

Egy játékos egyszer kínok között fetrengett a földön. Láttam, hogy semmi baja, csak ki akarja állítani ellenfelét. Egy ideig néztem aztán halkan csak ennyit mondtam: Kelj fel, mert megfázol! A játékos csodálkozásában azonnal meggyógyult.

Sikerei, díjai

• 1962-es chilei világbajnokságon mutatott játékvezetői teljesítményének elismeréseként a FIFA JB jelen lévő vezetője, Stanley Rous Ezüst Síp elismerésben részesítette.
• 1965-ben a nemzetközi játékvezetés hírnevének erősítése, hazájában 10 éve a legmagasabb Ligában (osztályban) folyamatosan tevékenykedő, eredményes pályafutása elismeréseként, a FIFA JB felterjesztésére az 1965-ben alapított International Referee Special Award címmel és oklevéllel tüntette ki.

Források

• Dénes Tamás-Pongrácz György: Bírókirályok (Avagy a síp művészei), Mécs László Kiadó 1997 ISBN 963-79-74-33-4
• (1964) „újságcikk”. Játékvezető 1964. V. évfolyam 4. szám..
• (1965) „újságcikk”. Játékvezető 1965. VI. fejezet 3. szám.
• (1974) „újságcikk”. Játékvezető 1974. XV. évfolyam 3-12. szám.

További információk

• Nyikolaj Gavrilovics Latisev. World Referee. [2012. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 14.)
• Nyikolaj Gavrilovics Latisev. footballzz.com. (Hozzáférés: 2012. október 14.)
• Nyikolaj Gavrilovics Latisev. scoreshelf.com. [2015. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 14.)
• Nyikolaj Gavrilovics Latisev. eu-football.info. (Hozzáférés: 2012. október 14.)
• Nyikolaj Gavrilovics Latisev. weltfussball.de. (Hozzáférés: 2012. október 14.)^{[halott link]}
• Nyikolaj Gavrilovics Latisev. blogspot.com. (Hozzáférés: 2012. október 14.)
• Nyikolaj Gavrilovics Latisev. peoples.ru. (Hozzáférés: 2013. július 20.)
• Nyikolaj Gavrilovics Latisev. referee.ru. (Hozzáférés: 2015. október 2.)

Elődje: Mihail Pavlovics Dimitrijev

Szovjet labdarúgókupa döntő 1947

Utódja: Nyikolaj Latisev

Elődje: Nyikolaj Latisev

Szovjet labdarúgókupa döntő 1948

Utódja: Beljanin

Elődje: Beljanin

Szovjet labdarúgókupa döntő 1950

Utódja: Beljanin

Elődje: Beljanin

Szovjet labdarúgókupa döntő 1951

Utódja: Pjotr Andrejevics Belov

Elődje: Belov

Szovjet labdarúgókupa döntő 1952

Utódja: Cshatarasvili

Elődje: Cshatarasvili

Szovjet labdarúgókupa döntő 1954

Utódja: Nyikolaj Latisev

Elődje: Nyikolaj Latisev

Szovjet labdarúgókupa döntő 1955

Utódja: Nem rendeztek

Elődje: Nem rendeztek

Szovjet labdarúgókupa döntő 1957

Utódja: Demcsenko

Elődje: Anatolij Vasziljevics Milcsenko (231)

Nemzeti mérkőzéseinek száma 1940–1963 (232)

Utódja: Ismeretlen

• Labdarúgásportál
• Oroszország-portál
• Sportportál